Foci

A magyar szurkoló csak álmodik arról, amit a cseh foci rég elért

Futó Csaba
Futó Csaba

újságíró. 2018. 10. 10. 19:03

A magyar foci pár részsikert leszámítva válogatott és klubszinten is évtizedek óta keresi a kiutat abból a középszerből, amelybe belesüppedt. Ez idő alatt rengeteg külföldi, főképp nyugat-európai példát szerettünk volna átültetni az itteni labdarúgásba – kevés sikerrel –, pedig olykor elég lenne körbenézni a régió országaiban. Horvátország például 4 milliós lélekszám mellett ad játékosokat a világ legjobb klubcsapataiba, az idén pedig egészen a világbajnoki döntőig jutott.

Vagy ott van Csehország, amely lakosság- és az igazolt labdarúgók számát (280 ezer szemben a mi közel 250 ezrünkkel) tekintve Magyarországhoz hasonló méretű, válogatott és klubszinten azonban jóval előrébb jár nálunk.

Az alapok adva voltak: már az 1880-as évek vége óta űzték a sportágat az Osztrák-Magyar Monarchia idején a történelmi Csehország területén. 1896-ban az ország két patinás klubja, a Slavia és a Sparta, lejátszotta az első prágai rangadót is – mindkét csapat kispadján skót edző ült. Még a századforduló előtt elindult egy regionális bajnokság, 1901-ben pedig megalapították a cseh szövetséget, de legnagyobb sikereiket – két világbajnoki ezüst (1934, 1962) és egy Európa-bajnoki arany (1976) – már Csehszlovákiaként érték el. Josef Masopust, az 1962-es csapat legjobbja Aranylabdát kapott abban az évben.

Csehszlovákia felbomlása, azaz 1992 óta a korábbi szocialista országok futballja közül szinte a cseh az egyetlen, amely nem állt a földbe. A válogatott ott volt mindegyik Európa-bajnokságon, 1996-ban ezüstéremig, 2004-ben az elődöntőig, azaz bronzéremig jutott – sokan úgy tartják, ez minden idők egyik legjobb csapata, amely végül nem nyert semmit. A vébén eddig egyszer, 2006-ban szerepeltek, és ismét adtak egy aranylabdást, Pavel Nedvedet (2003).

A cseh klubfoci közben, ha nem is az európai elit tagja, de elég magasan jegyzik a bajnokságukat, mégis radar alatt repülnek, igazából ritkán beszél róluk bárki is. Pedig már évek óta a top20 környékén toporognak az európai rangsorban, időnként a legjobb 16 közé is belépnek a koefficienseik alapján, ami azért is fontos, mert az automatikus indulási helyet ér a Bajnokok Ligájában.

Ebben a szezonban elérték azt, amiről mi csak álmodunk: alanyi jogon adtak résztvevőt a BL és az Európa Liga főtáblájára.

Összesen három együttes képviseli jelenleg Csehországot a nemzetközi kupákban:

  • a bajnok Plzen indulhatott a BL-ben,
  • az ezüstérmes Slavia Praha ugyan kikapott a BL-selejtező harmadik körében, de az EL-be eljutott,
  • a harmadik Jablonec az EL-főtáblára került automatikusan,
  • a Sigma Olomouc az EL-selejtező playoffkörében maradt alul a Sevillával szemben (4-0-s összesítéssel mentek tovább a spanyolok),
  • a Sparta Praha szerepelt le egyedül: az EL-selejtező második körében vérzett el, a cseh ötösből egyedüliként nem nyert párharcot.

A csoportkörben két forduló után nem olyan rózsás a helyzet, a Plzennek és a Jablonecnek egy-egy döntetlenje van (egy-egy vereség mellett), a Slavia nyert eddig egyedül, a Bordeuax ellen győzött 1-0-ra. Magyar szemmel nézve is is mindenképpen érdekes, hogy ezeket az eredményeket főleg hazai játékosokkal érték el a csapatok:

a legutóbbi kupafordulóban összesen 29 cseh játékos lépett pályára a három csapatban (Plzen és a Slavia nyolc-nyolc, a Jablonec kilenc csehvel kezdett), a kispadokon pedig cseh edzők ülnek.

  • A transfermarkt.com adatai szerint 99 külföldi labdarúgó van a cseh élvonal 16 csapatában (ez átlagosan 6,2 játékos klubonként), közülük 25-en szlovákok.
  • Összehasonlításképp: Magyarországon ez a szám 114, de az NB I-ben ugye csak 12 csapat van, ez már 9,5 légiós átlagban, majdnem egy kezdőcsapatnyi (itthon minden harmadik élvonalbeli labdarúgó külföldi).

Nem véletlen, hogy ennyire tolják a hazai focistákat, ugyanis ők már rég felismerték azt, amit a hazai klubok nem akarnak; nincs más lehetőségük. 2015-ben, amikor évek óta először egy csapatuk sem jutott nemzetközi kupa főtáblájára, a Radio Praha foglalkozott azzal bővebben, hogy ez komoly anyagi kiesést jelentett nem csak az érintett kluboknak, hanem az egész cseh labdarúgásnak. Csehország pénzügyi lehetőségek terén jelentősen elmarad Nyugat-Európától (bár a Slavia már kínai tulajdonban van), a cél így labdarúgóik értékesítése.

Minden azon múlik, milyen sikeresek nemzetközileg a cseh csapatok, főleg a Bajnokok Ligájában. Ha ott vannak a főtáblán, az több pénzt jelent a kluboknak, ami aztán érezteti a hatását a bajnokságon is. Ebben az esetben minden rendben. Ha nincs főtábla, akkor viszont elég szerény a labdarúgásunk

mondta a játékosügynök Jiří Valín.

Valín arról panaszkodott akkor, hogy sok cseh, miután külföldre, komolyabb versenyhelyzetbe kerül, hamar feladja a küzdelmet és inkább hazatér. Nem állnak azért olyan rosszul,

  • jelenleg 19 labdarúgót adnak az öt legnagyobb ligába (Premier League 2, La Liga 1, Serie A 6, Bundesliga 7, Ligue 1 2),
  • ami majdnem négyszerese annak, amit Magyarország fel tud mutatni (Serie A 1, Bundesliga 4).

Nagyban támaszkodnak még az utánpótlásukra, az U19-es és az U21-es válogatott, ha nem is állandó, de gyakori vendége a korosztályos Európa-bajnokságoknak, olykor a dobogóra is odaérnek. A cseh U19-es bajnok kétszer főtáblás volt az ifi-BL-ben, a Príbram pedig a 2015-16-os szezonban nyolcaddöntőig jutott a bajnoki ágon, csak tizenegyesekkel kapott ki a Benficától.

Ami a vezetőedzőket illeti, nem csak a kupacsapatok támaszkodnak a cseh edzőkre, az élvonalban mindössze egy kispadon ül külföldi edző, a Liberec trénere a szlovákiai magyar Hornyák Zsolt. A másodosztályban is 16 együttes van és itt is csak egyetlen külföldi dirigál, a szlovák Zdenko Frtala a Hrádec Kralovénál. Mindez azt jelenti, hogy az első két osztályban összesen 30 cseh vezetőedzőt alkalmaznak. Az NB I-es klubok négy külföldi edző (az ukrán Szerhij Rebrov irányítja a Fradit, a szerb Marko Nikolic a Vidit, a szintén szerb Nebojsa Vignjevic az Újpestet, és a spanyol Fernando a DVTK-t) alkalmaznak, de mivel kevesebb is az élvonalbeli csapatunk, így a csehek majdnem kétszer annyi hazai edzőnek adnak lehetőséget a legmagasabban szinten, mint a magyarok – és, ugye, Szombathelyen még Michael Hippel indult a szezon, az ő helyét vette át Horváth Ferenc.

Jól látszik, Csehország próbál előre menekülni és a lehető legolcsóbban, alulról építkezve megoldani, hogy előrébb jusson a labdarúgásuk.  Mondhatni semmi különöset nem csinálnak, csak dolgoznak. Csendben, összeszorított fogakkal.

A nyitóképen a cseh bajnok Viktoria Plzen és az AS Roma, az olasz csapat otthonában rendezett BL-meccsen. A rómaiak 5-0-ra nyertek. Fotó: Paolo Bruno/Getty Images

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.