Nyártól új rendszer alapján osztják a pénzt a magyar fociban

Az MLSZ elnöksége nemrég elfogadta, hogy a fiatal játékosok szerepeltetését célzó eddigi közvetlen ösztönzési gyakorlatát – értsd, pénzt kap a klub ha 21 év alatti játékost játszat –  megszünteti, és 2018 nyarától egy teljesen más, szigorúan objektív eredményességen alapuló rendszer alapján dotálja a klubokat.

Amint hírét vette, ez ellen rohant ki George F. Hemingway. A Magyar Futball Akadémia és a Budapest Honvéd tulajdonosa az úgynevezett  „fiatal szabályra” építette költségvetését. Hemingway az egyike azoknak a tulajdonosoknak, akiknek lényegét tekintve évek óta egy fillérjébe sem kerül a két sportvállalkozása fenntartása. Sőt, ügyesen gazdálkodva még profitot is termel. A kispesti klubvezetés tudatosan és szép számmal épített be a felnőtt csapatba saját nevelésű labdarúgót, így a legnagyobb mértékben részesedett az MLSZ célzott „jutalmából” és nem mellesleg a tao-törvényt is maximálisan ki tudta használni.

A produktivitási rendszer

Az új produktivitási rendszer névre hallgató találmány célja, hogy a fiatal labdarúgók képzésével foglalkozó sportszervezetek teljesítményét rém egyszerűen, az egyetlen érdemleges mutató szerint mérjék: melyik klub hány olyan futballistát nevel(t), aki pályára lép a felnőtt professzionális labdarúgásban.

Megkockáztatjuk, ez az utóbbi évek egyik legjelentősebb MLSZ sportfinanszírozási változtatása, amely lényegét tekintve kizárja a sógorkomaságot a magyar futballból. A képzés eredményességének megítélése tekintetében mindenképp.

Egy-egy sportszervezet produktivitásának mérése pontrendszer segítségével történik. A
pontok számításának alapja az adott sportszervezethez köthető labdarúgó bizonyos mérkőzéseken/bajnokságokban pályán töltött perceinek száma.

Az UEFA és a CIES Football Observatory  is hasonló elvek szerint készíti el a saját nevelésű játékosok első csapatba kerülésével foglalkozó statisztikáját, így az MLSZ nem tesz mást, mint a magyar sajátosságokat figyelembe véve harmonizálja saját rendszerét.

A Ferencváros vezeti Európa egyik negatív futball-statisztikáját

Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk!

Az új rendszerben minden 2007. január 1. után NB I, NB II, NB III-as felnőtt, vagy korosztályos válogatott tétmérkőzésen pályára lépő labdarúgó, vagy kiemelt, netán a TOP5 európai bajnokság valamelyikében játszó, egy objektív ponttáblázat alapján kiszámítható pontszámot kap. Külön pontszámot ér az Európa Liga és a Bajnokok Ligája mérkőzés is.

A matek az adott játékos felsorolt bajnokságokban pályán töltött percei és életkora alapján, illetve az MLSZ-táblázat szorzói szerint generál pontszámokat. Legkevesebbet, 0,25 pontot értelemszerűen az NB III-as játékperc ér, az NB I felnőtt labdarúgó esetében egy pont, de ha még U19-es korban lép valaki pályára hazai bajnokin úgy már 2,5 pont jár percenként. Legtöbbet a felnőtt válogatottban, vagy a TOP5 bajnokság valamelyikében lejátszott meccs adja – hármat.

Egy egyszerű példánál maradva Gulácsi Péter minden egyes Bundesliga mérkőzése 90 x 3, azaz 270 pontot ér az MTK-nak, mint saját nevelésű játékos.

Az MLSZ már matekolt

Ennél mélyebben nem mennénk bele a számításba, a lényeg, hogy tényleg objektív bázis és extra pontszámok összességéből áll egybe az adott sportegyesület összpontszáma, ezen keresztül a klubok produktivitási erősorrendje. A mutató évad közben folyamatosan kiszámításra és közzétételre kerül.
A pontok számításának időszaka évente, minden év május 31-én lezárásra kerül, így alakul ki az éves klubsorrend.

Információnk szerint az MLSZ nem tétlenkedett, a 2018. március 2-i állapotnak megfelelően már el is készített a maga produktivitási listáját és azóta is fordulóról fordulóra, válogatott meccsről válogatott meccsre számolja.

A 24.hu birtokába került lista így egy adott, húsz napja elmúlt időpillanatot mutat csupán. A pontok azóta is szaporodnak, de ettől még tény, hogy torony magasan az az MTK vezeti a produktivitási rangsort, amelynek idén nincs is NB I-es meccse.

George F. Hemingway minden bizonnyal azért halkult el az első kifakadása után szinte rögtön, mert elárulták neki, hogy a Budapest Honvéd a második, több extra pontot szerzett, mint az élen álló kék-fehérek, így még az is lehet, klubja nyártól jobban jár, nagyobb MLSZ-től érkező bevételhez jut, mint az eddigi fiatalszabállyal.

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Ferencváros áll. Érdekesség, hogy míg az első négy helyen NB I-es sportvállalkozások állnak, addig a negyedik helyen a süllyesztőből felfelé kapaszkodó Győr az ötödik és most tessék megdöbbenni, a Veszprémi Foci Centrum Utánpótlás Sportegyesület a hatodik! Valamit jól csinálnak Veszprémben.

Az MLSZ 500-as listáján összesen 437 klub tud pontot, vagy töredékpontot felmutatni az új rendszerben. Meglepő az is, hogy az ország első harminc futballal foglalkozó sportvállalkozása közé két kifejezetten és kizárólag utánpótlás nevelésre szakosodott klubja is bekerült, mégpedig az alig tíz éve létező Tabáni Spartacus, ma már Budai FC (27.) és az 1994-ben alapított Goldball (29).

Az MLSZ módosítása éppen ezért helyénvaló, mert a munka minőségét jutalmazza hosszú távon.

Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI