A 24.hu is ott volt, amikor kiengedték a kórházból Duhaj Ádámot, a dabasi utánpótláscsapat játékosát, akit néhány hete tizenegyszer kellett újraéleszteni. Az elmondások alapján egy barátságos meccsen a fiatal játékos gólt szerzett, majd csendben leballagott a pályáról, és néhány méterrel később összeesett. A klinikai halál a mentőben és a kórházban is beállt, de végül sikerült megmenteni az életét. Dr. Merkely Béla úgy fogalmazott, csoda történt.
Most a Storynak mesélték el az érintettek, mi is történt pontosan, hogyan élték meg a drámai órákat. Farkas Krisztián, Duhaj Ádám edzője azt mondta, akkor éjszaka egy percet sem aludt, folyamatosan jöttek elő a rémképek, ahogy harcolnak a játékosa életéért. Néha még azon is elgondolkozik, hogy nem-e hibázott, amikor visszaküldte a pályára, miután lejött, hogy szorít a cipője. „Azt a napot cipelem magammal a sírig” – tette hozzá.
Miután Duhaj összeesett, Farkas szerint úgy tűnt, megállt az idő.
Egy pillanatra mindenki megdermedt. (…) Felváltva kezdtük meg az újraélesztését, valaki mindig szívmasszázst végzett. Nem volt idő megijedni, kétségbeesni, csak az járt a fejünkben, hogy visszahozzuk ezt a fiút
– nyilatkozta az edző. Egy ügyeletes orvos ért oda hamarabb, a mentőre 25 percet kellett várni, de legalább szakértő kezekben volt a futballista.
A játékosok hol zokogva, hol némán, döbbenten álltak a pályán, vacogva, kétségbeesve, reménykedve. Később az öltözőben imádkoztak Ádámért az összefagyott csapat tagjai
– emlékezett vissza, a saját maga által csak lidércnyomásnak titulált másfél órára Farkas.
Duhaj Ádám édesapja, Duhaj Róbert maga is kint volt a meccsen, ám a második félidő előtt elment a saját öregfiúk-meccsére.
Félidőben megsimogattam a fejét, csak így tovább. (…) Nagyjából háromnegyed óra múlva jött oda hozzám játék közben a sporttelep gondnoka: induljak vissza Kakucsra, a gyerek rosszul lett. Úgy ahogy voltam, melegítőben autóba ültem. (…) Éreztem, nagyon nagy a baj. Ám a látvány, ami fogadott, sokkolt: a fiam ott feküdt a hideg földön mozdulatlanul, körülötte riadt arcú férfiak. (…) Könyörögtem, hogy maradjon életben
– elevenítette fel élete legnehezebb percit az édesapa.
A főszereplő nem emlékszik semmire a történtekből. Csak a következő vizsgálatok alkalmával derül ki, hogy valaha pályára léphet-e még.
