Hajlamos elgondolkodni az ember az élet nagy dolgairól, a mi a „fontos és mi nem” témakörről miközben a szombat tíz órára, a Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinika elé meghirdetett sajtótájékoztató felé baktat. Kiváltképp, ha három gyermekéből neki is kettő labdarúgó. Ha tisztában van az előzményekkel. Ha tudja, hogy a sajtóesemény témája a 16 éves Duhaj Ádám. A Dabas labdarúgópalántája, aki január végén előbb bombagólt lőtt Kakucson, majd néhány perccel később összeesett a pálya szélén, mert szívinfarktust kapott.
Akit hét alkalommal élesztettek újra a helyszínen, majd a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán még négyszer hoztak vissza a halálból, és egy ideig műszívre kötve tartották életben.
Az orvosi csapat nevében Dr. Merkely Béla jobb kezében jelképesen egy futballallabdát tart, majd átnyújtja azt Ádámnak. Van remény, hogy megfelelő rehabilitáció után akár futballozhat is. A mama röviden, szemében a meghatottság, a hála és az öröm könnyeivel küzködve mond köszönetet.
Ádám nem beszél, de a szeme neki is beszédes. Helyette a műtétet vezető dr. Hartyánszky István szívsebészeti profilvezető, egyetemi docens mondja el mi történt a vész pillanataiban..
Mint a fociban itt is igazi csapatmunka áll Ádám gyógyulása mögött. A szívét megállítva, a főverőeret átvágva abszolút improvizatív módszerekkel, öt órás műtéttel tették arrébb a veleszületett módon rossz helyre került koszorúeret, és hozták vissza az orvosok, nővérek az életbe. Minden bizonnyal az aktív, sportos élete segítette a visszatérésben. Két hónap rehabilitáció után kontrollra kerül sor és ha minden rendben találunk vissza is térhet a sportpályára
– fogalmazott a 24.hu kérdésére dr. Hartyánszky.
Nem csoda ez kérem, sokkal több annál.
