2016 borzalmasan indult a Real Madrid számára. Na, nem a Valencia elleni 2-2-es döntetlen miatt akartak a Manzaneresnek menni a blancók, vagy mert akkor épp a harmadik helyen álltak, hanem azért, mert a szezon elején kinevezett Rafa Benítezzel semerre sem tartott a csapat. Botladozás a bajnokságban, kizárás a kupából egy játékos jogosulatlan szerepeltetése miatt(!) – pont nem ezekre volt szükségük egy csalódást keltő idény után.
Egy nappal a Valencia elleni iksz után, január 4-én lépte meg a Real vezetősége azt, amit talán már a Barcelona ellen, hazai pályán 4-0-ra elveszített klasszikus után kellett volna: kirúgni Benítezt.
A Real Madrid Guardiolája
A francia klubikon megbízása kívülről rizikósnak tűnt: bár segédedzőként már dolgozott José Mourinho és Carlo Ancelotti mellett is, vezetőedzői tapasztalatot csak a Castillánál szerzett. Amiatt meg ugye volt egy botránya, mert a kezdetekben a szükséges papírok nélkül irányította a Real fiókcsapatát. 2015 májusában szerezte meg az UEFA Pro Licences diplomáját.
Florentino Pérez nem kíméli az edzőket, ha valami nem tetszik neki, azonnal cserél. Elég csak Ancelottira gondolni, akit a BL-győzelem után egy évvel simán elküldtek. Pérez kétszeri elnökösködése alatt Benítez a tizedik Real-vezetőedző volt.
Öt év alatt játszott 247 meccset náluk, nyert többek közt egy bajnoki címet és egy Bajnokok Ligáját. 2006-ban vonult vissza, 2009-ig mindenfélét csinált, aztán visszatért a Realhoz, sportigazgató volt eleinte, majd bekerült az első csapat szakmai stábjába, hogy aztán a Castillát irányítsa. És akkor jött Benítez kirúgása.
Talán még a vezetőség sem gondoltam, hogy Zidane kinevezése ennyire beválhat. A bajnoki cím ugyan elúszott, de a szezon végén megnyerték a Bajnokok Ligáját. Három év alatt másodszor, ismét a városi rivális Atlético Madrid ellen. Ezúttal a rendes játékidő és a hosszabbítás sem volt elég, tizenegyesek döntöttek.
Az igazi vizsga
Tökéletes kezdés, mindössze a hetedik ember a labdarúgás történetében, aki játékosként és edzőként nyert BL/BEK-et, a Real történetében pedig a második. Az pedig már külön extra, hogy első francia vezetőedző, aki a magasba emelhette a BL-serleget. Az igazi felmérő azonban a 2016-17-es szezon volt, amire már ő készítette fel a csapatot, az első igazi Zidane-idény.
Amilyen szoros volt a versenyfutás a címvédő Barcelona és a Real Madrid között (csak az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím), talán olyan meglepő, hogy a vesztett pontok alapján a Real mindössze négy fordulóban nem vezette a bajnokságot – volt két elhalasztott mérkőzésük is idén.
Bebizonyította, hogy ő nem egy újabb Roberto Di Matteo, aki beugróként BL-t nyert a Chelsea-vel, de aztán a londoniaktól, a Schalkétól és az Aston Villától is kirúgták.
De miben rejlik Zidane zsenialitása?
Ahol tartunk, az Zidane-nak köszönhető. Köszönhetően annak, ahogyan a csapatot forgatta, minden esélyünk megvan a duplázásra
– mondta Isco még a Málaga elleni meccs előtt.
Tíz pontban már összeszedtük, mi vezetett a Real Madrid bajnoki címéhez, ebben kiemeltük, hogy sokkal mélyebb volt a csapat kerete, mint a riválisoké. Ez előny, de egyben komoly feladat is ennek megoldása, úgy rotálni a keretet, hogy mindenki kapjon megfelelő játékpercet. Azért ez nem mindig sikerült, elég csak Álvaro Moratára gondolni, aki kvalitásaihoz képest kevesett játszott, mégis a második leggólerősebb játékos volt Ronaldo mögött.
A szezonban 21 játékost forgatott rendszeresen Zidane, még a cserekapus Kiko Casillának is jutott 11 bajnoki, azaz közel ezer játékperc.
Ez a rotáció pedig azért működhetett, mert mindenki tisztában volt a feladatával. Nem volt túlgondolva a Real játéka, igazi célfocit játszottak, azaz bejuttatni a labdát a tizenhatoson belülre, aztán hadd szóljon. Nem csoda, hogy az élmezőnyben voltak a meccsenkénti beíveléseket tekintve. Nagy hangsúlyt fektettek a pontrúgásokra is, ők szerezték rögzített szituációból a legtöbb gólt a La Ligában.
Zidane át tudta alakítani Cristiano Ronaldo szerepkörét is, inkább amolyan befejezőembert faragott belőle. Sikerült azt is megértetni a portugállal: nem éri meg 32 évesen csapágyasra hajtani magát. A bajnokságban nem csak a szezon eleji sérülése miatt hagyott ki mérkőzéseket, kapott pihenőt a tavasszal is, a Király Kupában meg két meccset játszott össz-vissz, a Celta Vigo elleni elveszített negyeddöntőben. És hogy mi lett ennek az eredménye? Ronaldo épp a legjobbkor, a szezon döntő szakaszában van a csúcson.
Hétfői cikkünkben kitértünk rá, hogy Zidane milyen jó érzékkel bízta rá a piszkos munkát Casemiróra a középpályán, vagy, hogy leporolta a sokszor mellőzött Iscót, megtalálta számára a tökéletes pozíciót. A spanyol a bajnokság végére, Gareth Bale sérülése után meg pláne, kulcsemberré vált.
De akiből még sikerült kihozni a legjobbat, amióta a Realhoz igazolt, az Toni Kroos. A világbajnok német középpályás volt a motorja a Real játékának, neki volt a legtöbb passza, ő játszotta meg a legtöbbször a társakat, volt 12 asszisztja és a whoscored.com statisztikái alapján az egész keret legjobb teljesítményét nyújtotta. Luka Modriccsal és a már említett Casemiróval tökéletes hármast alkotnak a középpályán.
Zidane akkor most jó edző vagy sem?
Bármit gondol az ember, a Real Madridot nem könnyű irányítani, nem ülhet akárki a kispadon. A világ legértékesebb kerete az övék (765 millió euró), tele sztárokkal, egyéniségekkel. Ebbe bukott bele Benítez, nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel, meg sem tudta közelíteni Carlo Ancelotti tekintélyét.
Zidane azonban lehet, hogy edzőként még csak a karrierje elején van, de játékosként többszörös bajnok, Bajnokok Ligája-győztes, világ- és Európa-bajnok, aranylabdás, év játékosa és még lehetne sorolni, hogy mi volt.
Ez természetesen segítette a beilleszkedését, jó kis kezdő lökés volt, de csak ebből nem tudna megélni hosszú távon. És akkor edzőként első fél szezonjában nyert egy BL-t, első teljes idényében pedig egy spanyol bajnoki címet. Plusz ugye még játszanak egy Bajnokok Ligája-döntőt a Juventusszal Cardiffban.
Zinedine Zidane pedig tudja, hogyan kell nyerni.
Nyitókép: Getty Images/Gonzalo Arroyo Moreno