A Puskás Akadémia azért érdekes, mert kiváltságos helyzetben van. Meseszép stadion, nemzetközi mércével nézve is kifogástalan infrastruktúra áll az akadémián dolgozó edzők és játékosok rendelkezésére. Mondhatni, kolbászból van a kerítés.
Ehhez képest jelzés értékű, hogy az NB2 tavaszi nyitányán egyetlen saját nevelésű játékossal állt fel Pintér Attila vezetőedző együttese, és a csapat annak ellenére gólképtelen maradt, s vereséggel kezdte (Szolnok-PFLA 1-0) a szezont, hogy a télen “lerabolták” az NB1-et, a hétvégi meccsen meg majd tizenöt percet emberelőnyben futballoztak.
Felvezetésként azért írtuk le mindezt, mert lenne itt egy nemzetközi példa, hogy honnan, hova lehet elérni pár év alatt, ha a háttérben több évtizede tudatos és legfőképp következetesen menedzselt a játékosképzés.
Bátran kijelenthető, kedden a Bajnokok Ligája idei évadjának egyik legjobb találkozóján múlta felül (5-3) a sztárokkal teletűzdelt Manchester City a Monacót. Ha létezik olyan, hogy szimpatikus vesztes, akkor Jardim Leonardo csapatát nyugodtan illethetjük ezzel a jelzővel, kiváltképp, hogy az eredmény ismeretében ebből az ideiglenesen vesztesnek tűnő helyzetből a március 15-i visszavágón könnyedén lehet győztes.
Pedig négy éve még más volt a kép
Pedig pár éve, a 2010-11-es szezon végén, az AS Monaco épp úgy kiesett a másodosztályba, mint a Felcsút tavaly. Az új tulajdonos, az orosz Dmitry Rybolovlev még annak az évnek a végén szerzett többségi tulajdont a csapatban, amely az olasz Marco Simone irányításával egy éven belül visszajutott az elitbe. Mégis mennie kellett. A helyére Claudio Ranieri érkezett, aki 112 millió euró értékben nagy bevásárlást tartott. Ekkor érkezett Geoffrey Kondogbia, Joao Moutinho, Radamel Falcao, James Rodriguez a városállamba.
A FIFA pénzügyi fair play elveit vizsgáló bizottság figyelmét is felkeltő költekezés célja egyértelműen az volt, hogy a francia másodosztályból feljutott csapat azonnal tényező legyen az elsőben is, megszerezze a PSG előtt a bajnoki címet. Ez viszont nem sikerült. Nyolcvan pontot szerezve, kilenc pontos lemaradással végeztek a bajnok fővárosiak mögött, ezt egyértelmű csalódásként könyvelték el.
Vadim Vasilyev, aki kezdetben a tulajdonos tanácsadójaként működött a klubnál, aztán 2013-ban sportizgatói és alelnöki pozíciót is kapott honfitársától, nem hosszabbította meg Ranieri vezetőedző szerződését. A gyors siker okán a Monaco sztárjátékosai iránt is erős érdeklődés mutatkozott, azt pedig már akkor belátta a vezetés, hogy nem fogják tudni tartani a versenyt a minden átigazolási szezonban száz millió fölött költő párizsiakkal. Radamel Falcao a Manchester Unitedhez került, James Rodriguezt a Real Madrid szerezte meg, Vasilyev pedig kiadta a parancsot, hogy ideje stratégiát váltani, hátra arc, “vissza a múltba” és házon belül keresni a megoldást a fejlődésre.
Itt jön képbe a Felcsút vs. Franciaország legjobb futballakadémiája meccs
A Guardian a keddi mérkőzés előtt külön foglalkozott a Monaco akadémiájának történetével, ezt pedig érdemes egy kicsit áttekinteni a teljes érthetőség érdekében.
1924-ben alapított AS Monaco első bajnoki sikerére egészen a 1960-61-es szezonig kellett várni, de a klubnak ekkor több problémával is szembe kellett néznie.
Az alacsony népességgel rendelkező miniállam nem állt igazából a futballklub mellé, a mindössze 18.000 fős befogadóképességű II. Lajos stadion nagy része rendre kongott az ürességtől. Ez annyira nem meglepő, hisz a jelenleg 38.000 fős lélekszámú hercegség népessége az 1960-as években még csak alig több, mint 22 ezer fő volt, és inkább a kaszinók világában volt érdekelt, mint a futballéban.
Érdekes kettősség jellemezte tehát az akkori állapotokat, mivel bár Monaco maga akkor is gazdag volt, a klub viszont folyamatos erőforráshiányban szenvedett az alacsony meccsbevételek és más egyéb értékesítési területek miatt.
Az ezt követő 10-15 évben többnyire az első- és másodosztály között liftezett a csapat, amikor Jean-Louis Campora, az 1976-ban kinevezett klubelnök előállt azzal az ötlettel, hogy a Sochaux és Nantes mintájára próbálják meg saját akadémián keresztül sikeressé tenni a klubot és közelebb hozni a helyiekhez.
Az akadémia élére 1979-ben Gérard Banidet nevezte ki, akinek először a népesség nagyságából fakadó problémákat kellett realizálnia. Monaco lakossága nem biztosít elég merítési lehetőséget a fiatalok terén, ezáltal nem tudták olyan korban elkezdeni az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos munkát, mint más klubok.
Amíg hozzájuk többnyire csak egy tucat játékos érkezik a különböző edzőközpontokból, ők is többnyire 15 éves koruk után, addig ez a szám más klubok esetében közel harminc. Arról nem beszélve, hogy ezek a játékosok már jóval korábban, akár kilenc éves koruk előtt elkezdhetik a felkészülést leendő klubjuknál, tehát ilyen szinten is 5-6 év előnyben vannak a Monacóhoz képest.
A klubvezetés erre is megtalálta a megfelelő stratégiát, és a Franciaországon belüli tehetségmegfigyelésre kezdte helyezni a hangsúlyt, mintsem hogy nemzetközi piacról drága pénzért igazoljon. A terv bejönni látszott, a fejedelemség hamar az egyik legjobb, legfejlettebb megfigyelőhálózatot építette ki a Franciaországon belül, a csapat élére pedig 1987-ben kineveztek egy bizonyos Arséne Wengert, aki kiaknázta ezt a lehetőséget. A 21. éve az angol Arsenalt irányító legendás vezetőedző olyan fiatal játékosokat hozott a csapathoz, mint Lilian Thuram, Thierry Henry vagy éppen Emmanuel Petit.
Azok a játékosok, akik hozzánk kerülnek, a fiatalkorukat a családjukkal tölthetik az akadémia helyett. Mi ebből is megpróbálunk előnyt faragni. Mivel leghamarabb csak 12-13 éves korukban csatlakoznak hozzánk, több ideig maradhatnak anyakörnyezetükben, ez pedig hatással van rájuk később
– vélekedik Bertrand Reuzeau, a tavaly az akadémia élére kinevezett, egyébként pont a PSG-től érkező szakember .
Annak hatására, hogy az akadémisták később csatlakoznak a csapathoz, rendre tovább is maradnak ott. A világbajnokságot nyert Henry, Thuram, Petit hármas mindegyike 15 éves kora körül érkezett, majd legalább száz meccset lejátszottak az első ligában, mielőtt külföldre szerződött volna.
Vissza a mába
Az AS Monaco jelenleg vezeti a francia bajnokságot a Paris Saint Germain előtt. Mindezt a liga egyik legfiatalabb keretével és második legfiatalabb edzőjével, a portugál Leonardo Jardimmal teszi. 76 rúgott góljukkal nem csak a Ligue 1-ben, hanem a négy topligában is éllovasnak számítanak a lőtt gólok tekintetében. Összehasonlítva ez a szám a végül ezüstéremmel végződő 2013-14-es bajnokságban 38 forduló után volt 63.
Kylian Mpappé, Thomas Lemar vagy Tiemoué Bakayoko kedd esti teljesítménye alapján egészen biztos, hogy a különböző angol topcsapatok már lesben állnak, hogy mikor csábítsák el a fiatal tehetségeket. Reuzeau ezzel kapcsolatban is egyértelműen fogalmazott:
Van egy egyszerű praktikánk arra az esetre, ha valaki a korai eligazolás gondolatával kacérkodna. Megmutatjuk neki azoknak a francia játékosnak a statisztikáit, akik túl korán igazoltak Angliába…
Ne feledjük, Monacóban ezek szerint a hetvenes évek végén vetették el azt a tehetségkutatási, képzési filozófiát, amelyet folyamatosan finomítva, a korral, a technika fejlődésével haladva a mai napig használnak.
Ennek már majd negyven éve. Ehhez képest az első magyar futballakadémia, a Sándor Károly sem több húsz évesnél.
A Felcsúti akadémiát 2005-ben, azaz mindössze 12 éve alapították és tíz éve , 2007. április 1-jén vette fel a legismertebb magyar, Puskás Ferenc nevét. Látszik, van honnan, hova fejlődni. De az is érezhető, a fejlődéshez elsődlegesen nem első sorban újabb és újabb pályák szükségesek, hanem egy olyan alap játékos kiválasztási, nevelési és versenyeztetési filozófia, ha úgy tetszik játékos-életpályamodell, amelyet egyszer kell megfelelően lerakni és utána évtizedeken keresztül következetesen kitartani mellette.
Na ez utóbbi, mindenképp hiányzik Felcsútról. Ahogy talán az MTK kivételével az összes többi magyarországi futballakadémiáról.
Kővágó Renátó