Csak idő kérdése volt, mikor lesz bajnok a Juventus az olasz labdarúgó-bajnokságban. A torinóiak katasztrofálisan kezdték a szezont, sőt, történelmien rosszul, azonban októbertől kezdve olyan eszeveszett tempót diktáltak, amit képtelenek voltak tartani a többiek. A Juve vasárnap, a 35. fordulóban heroikus győzelmet aratott Firenzében, a rivális Napoli pedig hétfőn elvérzett Rómában. A Zebrák zsinórban ötödik Scudettójuknak örülhetnek.
A Napoli csapata mintha el lenne átkozva. Évek óta ott van az élmezőnyben, de valami apróság mindig hiányzik az igazán nagy áttöréshez. Ez pedig tulajdonképpen pár szebb időszakot leszámítva a klub egész életére igaz.
Az isteni Diego
A Napolit 1926-ban alapították, elég hullámzó volt a csapat teljesítménye mindig is, és bár összejött két kupagyőzelem, a klub a nyolcvanas évek derekától kezdve élte aranykorát. Ehhez az kellett, hogy
Az argentin klasszis, minden idők egyik legjobbja elhozta a sikereket Nápolyba: két bajnoki címet, egy UEFA-kupát, egy Olasz Kupát és egy olasz Szuperkupát nyert vele az együttes. 259 meccsen 115 gólt szerzett.
Az 1990-es világbajnokság döntője után (amit Argentína 1-0-ra elveszített az NSZK ellen) Maradona megbukott a drogteszten, kokaint használt. Eltiltották 15 hónapra, ezzel véget is ért közös kalandja a Napolival, csúnya véget ért a történet.
A hanyatlás évei
Erős lejtmenetbe kapcsolt a klub, Maradona után olyan húzóemberek hagyták el a csapatot, mint Gianfranco Zola, vagy épp Ciro Ferrara, emellett anyagilag is egyre rosszabbul állt a csapat. Nem is lehetett más a vége a dolognak, mint kiesés az első osztályból 1998-ban, és bár sikerült visszaverekednie magát az élvonalba a Gli Azzurrinak, 2001-ben megint kipottyantak.
A Serie B-ben ragadt a Napoli, de az igazán nagy érvágás az volt, amikor 2004-ben csődöt jelentettek, 70 millió eurós volt a hiány. Aurelio De Laurentiis újralapította a klubot, amely a harmadosztályból szerette volna felépíteni magát. Ez sikerült, mert bár elsőre nem sikerült feljutni a másodosztályba, 2007-ben már újra Serie A-s meccset játszhatott a csapat.
Jók, de nem eléggé
Eleinte még csak az élvonalbeli tagság meghosszabbítása volt a nápolyiak célja, de evés közben jön meg az étvágy, egyre nagyobb célokat fogalmaztak meg a csapattal szemben. A vezetőség épp ezért a rossz eredmények miatt menesztette Roberto Donadonit 2009 októberében és Walter Mazzarrit nevezte ki a helyére, akinek irányításával új erőre kapott a Napoli. A 2010-11-es szezonban, már Edinson Cavanival a csatársorban (és Marek Hamsíkkal a keretben, a szlovák 2007 óta erősíti az olaszokat) bronzérmes lett a csapat és bejutott a Bajnokok Ligája főtáblájára.
A második kupagyőzelem és a bajnoki bronz már Rafa Benítezzel sikerült, Mazzarri átült ugyanis az Inter kispadjára. A spanyol edzőnek ráadásul egész jó kis keret jutott, mert ugyan Cavani nagy pénzért eligazolt Párizsba, az ebből befolyt összegből jött az azóta elsőszámú gólfelelőssé előlépő Gonzalo Higuaín, mellette szintén a Real Madridot hagyta ott José Callejón és Raúl Albiol, a kapuba pedig Pepe Reina hozott rutint, az alapokat tehát lefektették.
A bajnokságban azonban továbbra is betliztek, az előző idényben például csak az ötödikek lettek. Ráadásul hogy…
Benítez utolsó meccsén, hazai pályán 0-2-ről egyenlítettek a dél-olaszok a Lazio ellen, Higuaín pedig büntetőt rúghatott, kihagyta, a rómaiak pedig végül 4-2-re nyertek. Ezzel nem csak a dobogó, hanem a BL-szereplés is elúszott a Napoli számára.
A hab a tortán
És akkor elérkeztünk a mostani szezonhoz, immár Maurizio Sarrival a kispadon. A Juventushoz hasonlóan a Napoli sem kezdett jól, ők azonban hamarabb magukra találtak, a kilencedik fordulóban már a másodikak voltak (a Juve még csak a 12.), a 14.-ben pedig az élre álltak.
A 25. kanyarban a Juventus megelőzte őket, a bajnoki hajrában pedig az sem segítette a nápolyiakat, hogy a gólkirály Higuaínt elmeszelték három meccsre, meglökte a bírót az Udinese ellen elveszített meccsen. Akkor vált nagyjából biztossá, hogy a mostani szezon elúszott számukra.
A tavaly nyáron még nagy terveket szövögető Napoli az Olasz Kupában elvérzett a negyeddöntőben, az Európa Ligában pedig hiába volt kikiáltva az egyik legnagyobb esélyesnek, már a legjobb 32 között búcsúzott az azóta elődöntőbe jutott Villarreal ellen.
Bár Nápolyban már vélhetően azon agyalnak, hogyan tudnának újra bajnokcsapatot összerakni, egyelőre nem szabad a sebeik nyalogatásával múlatni az időt. Az AS Roma elég jó formát mutat az utóbbi hetekben, ha kicsit nem figyelnek oda Hamsíkék, még a végén elúszik a második hely is, és az automatikus BL-főtábla.
Az pedig egy valóságos KO-val érne fel, amiből nem biztos, hogy rövid időn belül talpra tudna állni a csapat.