Sokan még mindig gúnyolják az MLS-t. Levezető bajnokságnak titulálják, ahol a kiégett sztárjátékosok csúcsgázsiért rúgják a bőrt, de ha jobban megnézzük, láthatjuk, ez már egy ideje nem igaz. Egyre komolyabb a bajnokság, rengeteg pénzzel, kiváló infrastruktúrával, nézőkkel zsúfolt lelátókkal. Ma már nem lehet csak úgy félvállról venni.
Soccer vs. football
Ha valaki azt mondja Észak-Amerikában, futball, mindenki egyből a tojáslabás – európai ember számára érthetetlen módon jóval népszerűbb – sportra gondol. Ennek ellenére a normál labdarúgás is bőven az európai átlagnál magasabb nézőszámot produkál.
Az MLS 2015-ös idényében, 340 mérkőzésen 7,325,696-an látogattak ki a stadionokba, átlagra lebontva ez 21,546 nézőt jelent. Ha így nem mondana különösen sokat Önnek ez az adat, gondoljon arra, hogy átlagosan hét Pancho Arénányi ember nézi a meccseket. Viszonyításképp, tavaly a Bundesliga 43 534-es, a Premiere League átlagban 36 259-es nézőszámot produkált, a spanyol La Liga 27 021-et, míg az olasz 22 213 főt. A magyar, közpénzzel megsegített liga 2510 (!) fős átlagnézőszámot tudott felmutatni.
Az amerikai nézőszámok egyelőre csak közelítik az európai topbajnokságokét, a Seria A-t idén már egészen biztosan megelőzik, de pillanatnyilag még nem is az a cél, hogy velük legyen versenyben.
Folyamatosan bővül az MLS
Hasonlóan a többi amerikai profi csapatjátékhoz, az MLS valamennyi klubja maximálisan piaci alapon működik. Itt senki sem engedheti meg magának, hogy veszteséges legyen a sportvállalkozása. Évente érkeznek új csapatok, amelyeknek hatalmas belépési összeget kell letenniük a valamennyi jogot birtokló liga asztalára – átlagban 100 millió dollárt.
2010 óta hat csapat lépett be a ligába:
- Philadelphia (2010)
- Vancouver Whitecaps (2011)
- Portland Timbers (2011)
- Montreal (2012)
- New York City (2015)
- Orlando city (2015)
De messze még a vége, hisz jövőre száll majd be az Atlanta (a csapat tulaja ugyanaz a Arthur Blank lesz, akié az NFL-es Atlanta Falcons is), 2018-ban pedig Los Angeles is beköszön.
Továbbra is kérdéses mikor szerzi meg David Beckham leendő miami székhelyű csapatának a szükséges engedélyeket, de pár éven belül biztosan ők is pályára léphetnek majd.
Óriási bevételre tesznek szert
- 2014-ben az MLS adatai szerint átlagosan egy jegy 24 dollárba, körülbelül 6500 forintba került és abban az évben 6,5 millióan látogattak ki a stadionokba. A Soccernomics szerint a jegyeknek csak a hetven százaléka generál profitot, a többit promóciós célokra osztogatják el.
- Az MLS és a válogatott, a FOX, az ESPN és az Univision csatornákkal kötött 23 millió dollár értékű közvetítési-szerződést. Ebből a liga körülbelül 13 milliót kap csak, hisz a válogatott mérkőzéseit arányaiban jóval többen nézik. Az összeg egyelőre szerény, de ez is folyamatosan emelkedik.
- A bajnokságnak közvetlenül 18 szponzora van, legnagyobb közülük a német sportszergyártó, az Adidas, mely évente 25 millió dollárral száll be a költségvetésbe, de a többi szponzor se aprópénzzel gurigázik, a Heineken tíz, míg az Audi évente két-három millió dollárt szán rájuk. Évente körülbelül 68 millió dollár származik a reklámfelületekért versengő cégektől, ám csak az összeg kétharmada készpénz, hisz egyes vállalatok megtehetik, hogy “nem pénzzel” fizetnek.
- A csapatok patrónusait is megfeji ám az MLS. A legnagyobb összeget természetesen a mezszponzorok fizetik, 1-4 millió dollár értékben csapatonként, melynek jelentős százalékát le kell “adózniuk” a liga felé
- A csapatok játékoseladásából származó bevételének egy harmadát szintén bevételezi a liga. A profi csapatok az Egyesült Államokban népszerű egyetemi amatőr ligákból draftolnak játékosokat, akiket beépítenek a felnőtt keretbe és idővel őket jó pénzért más csapatokhoz vagy más ligákba adják el. Ennek több előnye is van. Olcsón “vesznek”, a saját egyetemről draftolt játékos nem terheli a fizetési sapkát, merthogy az is van. A mértékadó Transfermarkt.de szerint 2014-ben csupán ebből az üzletágból hét millió dollár tiszta profitot tudtak szerezni.
Az amerikai elnök csak hátradől és élvezi a meccseket
Nem kell azon aggódnia, hogy melyik csapat van csődben vagy roskadozik a stadionja. Míg hazánkban eszeveszett tempóban ömlik az adófizetők pénze a klubokba és a stadionjaik fejlesztésében addig az Atlanti-óceán túloldalán mindent megoldanak tisztán, üzleti alapon és az eredmények és a számok magukért beszélnek. Válogatott szinten már elég régóta, klubszinten pedig egyre inkább.
Szerző: Bokor Gábor
