Foxi Kethevoama május 30-án ünnepli huszonötödik születésnapját – a Közép-Afrikai Köztársaságból származó labdarúgó a keddi, Videoton ellen 3-2-re megnyert Magyar Kupa-döntőn mesterhármassal ajándékozta meg saját magát és klubját, a KTE-t. A kecskeméti mókamester nagy álma, hogy egyszer kedvenc csapatában, az Olympique Marseille együttesében futballozzon.
Foxival nem könnyű interjút készíteni, de nem is lehetetlen. Franciául kiválóan, angolul döcögősen, magyarul alig-alig beszél. Utóbbi már csak azért is meglepő, mert ötödik éve futballozik hazánkban. Nos, a három nyelv kombinált alkalmazásával született az alábbi interjú.
„Előzőleg Gabonban játszottam, ott figyeltek fel rám magyar menedzserek – Sallói István és Néder Zoltán -, és 2006-ban a Diósgyőr csapatában mutatkoztam be a magyar NB I-ben. Jól ment a foci, talán ezért vett meg az Újpest, de ott hol játszottam, hol nem. (Három év alatt 73 mérkőzés, 13 gól – a szerk.) Kecskeméten Tomiszlav Szivics mester megtalálta a szerepkörömet, s hogy milyen jól, azt a kupadöntőn bizonyítottam” – mondja Foxi, akit Kecskeméten bohócnak, mókamesternek tartanak, s ez bizonnyal igaz is, mert a beszélgetés közben legalább tucatnyi alkalommal hahotázva elnevette magát.
Foxi – a legtöbb, Afrikából érkezett labdarúgóhoz hasonlóan – a nyomort cserélte fel a biztos megélhetéssel.
„Minden hónapban küldök haza pénzt a szüleimnek és három öcsémnek. Amúgy nős vagyok, van egy kislányom és egy kisfiam, a nejem és a gyerekek pillanatnyilag St. Etienne-ben élnek. Persze, hogy hiányoznak, de ettől függetlenül nagyon jól érzem magam Kecskeméten. Persze Budapest más, az egy csodálatos világváros, amikor Újpesten futballoztam, alaposan megismertem. Még a Balatont imádom, többször jártunk ott a családdal, lubickoltunk is a vízben, ami nekem nagy élmény, mert a hazámnak nincs tengerpartja.”
Foxi magas színvonalúnak tartja a magyar bajnokságot, de…
„De szívesen elmennék az Olympique Marseille-be, a kedvenc csapatomba, csak eddig még nem kerestek meg onnan. Talán, ha híre megy a Videotonnak lőtt, illetve fejelt három gólomnak… Szóval, szerintem színvonalas bajnokság az NB I, abszolút megfelel nekem, habár úgy érzem, komolyabb pontvadászatban is megállnám a helyem.”
S hogy kivel ápol különösen jó kapcsolatot az újdonsült kupagyőztes csapatából?
„Litsingivel, Dossóval, Gyagyával – ők a legjobb barátaim. Már magyarul is megértetem magam, de interjút adni még nem tudok.”
És Tököli Attila? Vajon róla mi a véleménye?
„Hát Tököli a csapatkapitány” – mondja, majd nagyot hallgat. Aztán folytatja. „Good guy (Jó srác – a szerk.)”
Kérdés, Foxi mit szól ahhoz a purparléhoz, amelynek során Tököli két kézzel mellbe taszította játékostársát, Listingit – Foxi egyik legjobb barátját -, amiért az nem passzolt neki.
„Ilyesmit nem szabad csinálni. Ez nem jó. De mi már túlléptünk az incidensen.”
Foxi olyan szinten beágyazódott Magyarországon, hogy a mi nyelvünkön sorolja kedvenc ételeit.
„Mindenféle levest szeretek, a töltött káposzta és a gulyás a kedvencem, de bármit megeszem, amit elém raknak. Nem vagyok válogatós.”
Bár nős, kétgyermekes családapával beszélgetünk, nem hagyhatjuk ki a magyar lányokat az interjúból. Hatalmas hahota kíséretében érkezik a válasz.
„Hohó, fantasztikusak! Roppant csinosak! Persze csak nézem őket, semmi több, végtére is családos ember vagyok…”
De kanyarodjunk vissza a futballhoz. Foxi – aki nagyra tartja a magyar labdarúgást – némiképp meglepő kijelentést tesz, amikor arról kérdezzük, kit tart a legjobb magyar labdarúgónak.
„Sándor Gyurit (Így, Gyurit – a szerk.). vele együtt futballoztam Újpesten, jól ismerem, kiváló labdarúgó. Szerintem egyértelműen ő a legjobb, és ezt a kupadöntőn, a Videoton színeiben is bebizonyította.”
Lassan vége a bajnokságnak, itt a vakáció. Vajon Foxinak mindez mit jelent?
„Azt, hogy utazunk haza, Banguiba, a fővárosba. Június 4-én már válogatott mérkőzés lesz, Tanzániát fogadjuk a Barthelemy Boganda Stadionban Afrikai Nemzetek Kupája-selejtezőn. A D csoportot különben mi vezetjük, októberben 2-0-ra megvertük Algériát, amely a dél-afrikai vb-n is járt. Én rúgtam az egyik gólt…”
És ha most is rúg gólt, Tanzániának?
„Akkor talán felfigyelnek rám az Olympique-nél…
