Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke a Magyar Televízió reggeli műsorában azt mondta: a bizottság keddi ülésén áttekintették a magyar pályákon kialakult helyzetet és meghatározták, melyek a futballhuliganizmus általános felszámolásához szükséges lépések.
“A szurkolók anonimitásának megszüntetésére kell helyezni a hangsúlyt, vagyis be kell vezetni a névre szóló jegyvásárlást és ellenőrizni is kell tudni, hogy azokkal valóban a jogosult személyek lépnek-e be a stadionokba” – mondta.
Samu István szerint ezenkívül működőképes kamerás ellenőrző rendszerekre van szükség a pályákon, amelyekkel felismerhetők a szurkolók. Ezeket karban kell tartani és szinkronba kell hozni a rendőrségi megfigyelő rendszerekkel, mert a rendbontókat csak így lehet kiszűrni.
Ez elsősorban nem pénzkérdés, a klubok szerződhetnek ezekre a feladatokra a rendőrséggel, így nem kell milliárdos beruházásokba kezdeniük. “Vannak érvényes jogszabályok a futballhuliganizmus ellen, csak ezeknek érvényt kell szerezni” – summázta a bizottság vezetője.
Borbély Zoltán elnökségi tag – a Legfőbb Ügyészség szóvivője – szintén úgy látja, hogy a rendőrségnek valamilyen formában szerepet kell adni a kiemelt kockázatú hazai labdarúgó-mérkőzések biztosításában.
“Egyrészt mert tavaly nyár óta az intézkedő rendőrnek és az őt támogató személynek a jelenleg érvényben lévő törvény nagyobb védelmet biztosít, mint korábban. Most már a hivatalos személy ellen erőszakkal fellépőket kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Másfelől a rendőrség jobban ki tudja szűrni, hogy illetéktelen személyek kerüljenek a soraiba, mint a biztonsági szolgálatok” – mondta az egykori televíziós sportriporter.
Ha a csapatok jobb teljesítménnyel szórakoztatják a közönséget, a szurkolók inkább a játékra figyelnek, és egyenes arányban csökken a balhék száma a stadionokban. Példaként a magyar válogatott és a Debrecen itthoni nemzetközi mérkőzéseit említette meg.
Borbély Zoltán azt is elmondta: nem kívánja bírálni a büntetéskiszabási gyakorlatot, de szerinte a rendbontók esetében a rövidebb – maximum hat hónapos -, ám letöltendő börtönbüntetésnek nagyobb visszatartó ereje lenne, mint a több évre szóló, ám felfüggesztett szabadságvesztésnek.
“Ugyanakkor a futballhuligánoknál is lehetőség van a bíróság elé állításra, vagyis a gyorsított eljárásra” – hangsúlyozta az MLSZ elnökségi tagja.
A szombati UTE-FTC rangadó második félideje a szurkolók miatt csak késve kezdődhetett meg, később a játékvezetőnek meg is kellett szakítania a játékot, mert a vendégdrukkerek beszakították a menekülőkaput, és megkíséreltek a pályára behatolni. A rendőrség 14 embert állított elő, egy drukkert életveszélyes sérülésekkel vittek kórházba.