Nagyszerűen kezdte a mérkőzést a magyar válogatott, amely kitűnően védekezett, kétszer emberhátrányban sem kapott gólt, és miután Varró, Keszthelyi és Tiba is betalált, megnyugtató 3-1-es előnnyel zárult az első negyed.
A folytatás már nem volt ennyire megnyugtató, a csapat nem tudta megoldani a Van de Kraats elleni védekezést, a holland ezt két akciógóllal és egy büntetővel használta ki, és az 1-4-es rohanással félidőben már Hollandia állt jobban 5-4-re.
Fej-fej melletti küzdelem
A harmadik negyedet Vályi kezdte góllal, ezzel sikerült visszajönni a meccsbe kétgólos hátrányról (5-5), sőt, Keszthelyi egy pazar svédcsavarral visszavette a vezetést is a magyar csapatnak (6-5). A lendületet azonban nem lehetett tartani, Lieke Rogge ejtett egy szép gólt, majd Bosveld bombájával már ismét Hollandiánál volt az előny (6-7).
A negyedik negyed elején ismét Vályi hozta el a labdát (ahogy minden ráúszásnál megcselekedte ez), a csapatot pedig Garda vette a hátára, aki bő két perc alatt két hatalmas távoli gólt ragasztott a jobb sarokba (8-8).
Az nagyon nyomasztó lehetett, hogy folyamatosan futni kellett az eredmény után. Másfél perccel a vége előtt Cseh Sándor időt kért, lövést kért, Tiba pedig kiegyenlített (10-10).
Hatodik Eb-ezüst
Az eredmény azonban már nem változott az utolsó másodpercekben, így az ötméteresek döntöttek,
Ezt megelőzően 2003-ban végzett másodikként a magyar válogatott, Ljubljanában az olaszoktól szenvedett vereséget a fináléban, 6-5-re. A magyarok tíz éve játszottak legutóbb döntőt, akkor is a hollandokkal, de legutóbb 9-7-re nyertek. Ugyanakkor párhuzam az is, hogy a tíz évvel ezelőtti Eb-n is találkozott egymással korábbi szakaszban a két csapat: akkor 14-10-re, most, Madeirán 5-4-re bizonyultak jobbnak a hollandok.
