A sportolók babonássága közismert. Esszenciális módon, ráadásul hetente ismétlődve kell szembenézniük saját jelentőségük mérőszámaival, két verseny között élnek le újabb rövidke életeket, majd néznek szembe ismét a végső megméretéssel.
Ez a fajta permanens számvetés szinte kikényszeríti a történések irányíthatóságába vetett hitet. A rengeteg tényező között, amely hat a napi teljesítményre, műszerek százaival dolgozó tudósok sem ismernék ki magukat, így a kontroll fenntartására kizárólag a befolyás alatt tartható apróságokból felépített magabiztosság marad, amely viszont mindenki által ismert és elismert módon a sportbeli siker szükséges összetevője.
A futballisták, mint a sportolók elitjének tagjai, a lehető legnagyobb reflektorfényben élik meg vallásos révületüket (a babonákból felépített rendszer is egy-egy alkalmazott evangélium), beszélnek is róla a nyilvánosság előtt, és így mára már ők a világtrend szerint visszaszoruló vallásosság legnagyobb hatású misszionáriusai.
A csillogás perceiben Jézust dicsőítem
– mondta Gabriel Jesus a meccs utáni interjúban, majd az előző 11 hónap nehézségeit emlegette fel, és hogy remek formában volt, amikor megsérült, amivel nem tudta, mi Jézus célja, de végül is emberként is fejlődött az előző időszakban, és bízott a folyamatban, és Jézusban, így jutott el az újabb gólszerzés pillanatáig.
Gabriel Jesus hit Kaka’s ‘I BELONG TO JESUS’ celebration. ❤️ pic.twitter.com/5gDyZbdRIf
— The Touchline | (@TouchlineX) December 30, 2025
A csúcsformában elszenvedett sérülés más következtetés levonására is alkalmas lehet, de minden magyarázatok legkevésbé bonyolultja és legegyszerűbbje a hit.
