Sport

Basszus! – a tudósok szerint a káromkodás sokat segíthet a sportban

CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Vajon a német futballkapitány, Julian Nagelsmann mennyit káromkodhat?
CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Vajon a német futballkapitány, Julian Nagelsmann mennyit káromkodhat?
Káromkodna ahelyett, hogy visszafogná magát és összeszorítaná a fogait? Ne tegye! Egy tanulmány szerint a verbális dühkitörések valójában segíthetnek a sportban: azok, akik káromkodnak, hosszabb ideig erősek és koncentráltak maradnak.

A brit Keele Egyetem és az amerikai Alabamai Egyetem kutatócsoportja az American Psychologist folyóiratban jelentette meg tanulmányát, amely szerint a káromkodás valójában javíthatja a fizikai teljesítményt.

Két kísérletben a kutatók összesen 192 résztvevővel végeztek úgynevezett székes fekvőtámaszt. Arra kérték őket, hogy két másodpercenként ismételjenek el egy szót: az egyik kísérletben egy általuk választott káromkodást (a „basszus” és a „szar” szavak különösen népszerűek voltak), a másikban egy semleges kifejezést kértek

Az eredmény azt mutatta, hogy a mocskos szájúak lényegesen tovább tudták megtartani a testsúlyukat, mint azok, akik semleges szavakat mondtak. Ez megerősítette a korábbi kutatásokat, amelyekben a káromkodók hosszabb ideig tudták jéghideg vízben tartani a kezüket.

„A káromkodás szó szerint egy kalória- és gyógyszermentes, olcsó, könnyen elérhető eszköz, amely a rendelkezésünkre áll, amikor teljesítménynövelésre van szükségünk”– mondta a tanulmány szerzője, Richard Stephens, a Keele Egyetem docense, a világ vezető káromkodás-kutatója.

Sok helyzetben az emberek – tudatosan vagy tudattalanul – visszatartják magukat attól, hogy teljes erejüket használják. Ugyanakkor a káromkodás könnyen elérhető módszer arra, hogy az koncentráltak és magabiztosak maradjunk, és egy kicsit jobban belelendüljünk a tevékenységébe.

A következő lépésben a csapat azt tervezi, hogy kiterjeszti a káromkodással kapcsolatos kutatásait más területekre is, és kideríti, hogy a hatás kihasználható-e szakmai kihívásokban vagy akár interperszonális helyzetekben is.

„Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a káromkodás hogyan befolyásolja a nyilvános beszédet és a romantikus viselkedést – két olyan helyzetet, amelyben az emberek hajlamosak habozni vagy kétségbe vonni magukat” – magyarázta Nicholas Washmuth, a huntsville-i Alabamai Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik