„Csak hat hónapra írtam alá szerződést, és úgy gondoltam, utána hazatérek. De jól ment a játék, hosszabbítottak velem, aztán még egyszer, és még egyet. Aztán megszületett a fiam, Dániel. Szerettünk volna visszatérni Magyarországra, mire iskolába kell járnia, aztán már hetedikes” – nyilatkozta a Nordschleswigernek adott interjújában Kurucz Orsolya.
A 46 éves magyar kapus 2003 decemberében érkezett Magyarországról Dániába, ahol összesen 14 évig erősítette a SönderjyskE csapatát, és aktív pályafutása befejezése után is maradt Aabenraa városában férjével és két gyermekével.
Néhány hete megkapta a dán állampolgárságot is, érdekesség, hogy az oklevelet az a Jan Riber Jakobsen polgármester adta át neki, aki egykoron – élvonalbeli bíróként – néhány bajnokit is vezetett neki.
„A gyerekek itt nőttek fel, és szerintem jó, hogy van állampolgárságunk. A szívemben mindig magyar maradok, de húsz év után ez lett az otthonom” – mondta Kurucz. Hozzátette, az, hogy Dániába szerződhetett 2003 decemberében az ahhoz volt hasonlítható, mintha manapság egy futballista a Premier League-ből kapna ajánlatot.
Sohasem határoztuk el, hogy itt maradunk, csak így alakult. Azt gondolom, hogy most nehéz lenne visszaintegrálni minket Magyarországra. Itt van a munkánk, a gyerekek itt nőttek fel, és nem ismerik a magyarországi mindennapokat.
De sohasem szabad azt mondani, hogy soha. Addig mindenképpen itt maradunk, amíg a gyerekek iskolába járnak. De lehet, hogy ha idősebbek leszünk, néhány hónapig itt lakunk, néhány hónapig Magyarországon” – mondta.
A közösségi oldalán hozzátette, még nem adta fel a tervét, hogy felnőtt csapattal a legmagasabb szinten dolgozzon (noha élvezi a fiatal tehetségekkel való munkáját a Rödekro-Aabenraa Haandboldban), de tisztában van azzal is, hogy nőként nehéz kitűnnie a férfiedzők által uralt sportágban.