Sport

Miután meglegyintette a halál szele, nem talált magára az olimpiai bajnok

Franz Kirchmayr / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
Franz Kirchmayr / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
Két hónapja jelentette be visszavonulását, azóta viszont csak hatalmas ürességet érez, és nem találja a helyét az életben Daniel-André Tande, a norvégok olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes síugrója.

A még mindig csak 30 éves sportember életében egy három és fél évvel ezelőtti súlyos baleset okozott nagy törést. 2021. március 25-én egy planicai verseny bemelegítő ugrásai során elveszítette egyensúlyát, 100 km/h körüli sebességgel a földbe csapódott és mozdulatlanul csúszott le a pályán. Edzője azt mondta, fél órán át azt hitte, tanítványa meghalt. A norvég fiú azonban méhány nap kóma után jobban lett, majd pár hónappal később vissza is tért.

De már sohasem lett olyan, mint volt.

Ébredés után rájöttem, hogy aznap a halál közelébe kerültem, és megjelent bennem egy lelki gát. Sokszor sikerült legyőznöm, de minden alkalommal egyre erősebben jött vissza. Végül a félelem erősebbnek bizonyult

– magyarázta Tande.

Miután befejezte sportkarrierjét, amely szenvedélye és élete értelme volt, súlyos depresszióval és karrierlehetőségek hiányával küzd.

Az egykori síugró az NRK norvég televíziónak adott interjújában a mindennapi élettel vívott küzdelméről beszélt, ami számára végtelen akadályok sorozatának tűnik.

„Annyira kevés dolgom van minden nap, hogy nehezen tudok felkelni az ágyból. Aztán ha megteszem, egész nap a kanapén fekszem. Nincsenek terveim, a jövőt pedig az ürességgel és a sötétséggel társítom” – mesélte.

A legnagyobb problémát abban látja, hogy nem készült fel a civil életre és hirtelen kellett szembenéznie a valósággal. Azzal, hogy a munkaerőpiacon kicsi az esélye amiatt, hogy a sport mellett elhanyagolta a tanulást.

Bevallotta, hogy korábban diszlexiával küszködött, és egész életében problémái voltak az írással és az olvasással.

„Utáltam az iskolát. Az egyetlen hely, ahol önmagamnak éreztem magam, az a síugrósánc. Az idő múlásával azonban nem számoltam. És a karrier nem tart örökké” – ismerte el.

Szerencsére a Norvég Síszövetség nem hagyta magára, felvette a „Neste steg” (Következő lépések) programba, amelynek célja, hogy támogassa a korábbi sportolókat az új szakmai út megtalálásában.

Nagyon hasznosnak ítélem meg a programot, felvettem a kapcsolatot vele. Így aztán megtörténhet, hogy egy hónap múlva könnyebbnek tűnik az út, mint most

– mondta, akinek ez fényt jelent az alagút végén, hiszen még mindig regisztrált munkanélküliként tartják számon.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik