Sport

„Amikor győzött, nem dicsekedett, amikor vesztett, nem keresett kifogásokat” – Rafa Nadal elbúcsúzott az aktív tenisztől

JORGE GUERRERO / AFP
JORGE GUERRERO / AFP
Azt tudni lehetett évek óta, hogy közel a búcsú órája, tavaly május óta már azt is, hogy az idén végleg visszavonul minden idők egyik legnagyszerűbb teniszezője, Rafael Nadal. A 38 éves, mallorcai születésű csillag a 2023-as Roland Garros előtt már jelezte, hogy a 2024-es szezon lesz az utolsó éve az ATP Touron, októberben pedig azt is elárulta, hogy a Davis Kupában lép pályára utoljára. Kedden ugyanúgy búcsúzott a sorozattól, ahogy bemutatkozott: vereséggel – ugyanakkor érzelmekkel telve. Más kérdés, hogy a spanyol lapok elégedetlenek a legtökéletesebb sportoló búcsúztatásával.

Lehetne egy önéletrajzi adatokkal terhelt hosszú portrét írni Rafael Nadalról, de éppen a spanyol játékos az, akinek az élete nyitott könyv volt mindenki előtt. Az 1986. június 3-án született srác sport felé vezető útja szinte eleve eldöntött tény volt: jómódú üzletember édesapja tudta biztosítani a pénzügyi hátteret, a családban pedig olyanok mutattak neki irányt, mint nagybátyja, a Barcelona legendás, 62-szeres válogatott labdarúgója, Miguel Ángel Nadal, illetve az ő bátyja, a teniszedző Toni Nadal.

Nyolcévesen megnyerte a 12 éven aluliak regionális teniszbajnokságát, 14 évesen bemutatkozott a profik között, 2005-ben, 19 évesen pedig megnyerte első Garrosát, amelyet még 13 elsőség követett.

A 14 siker abszolút rekord a párizsi tornán, ahol döbbenetes, 112-4-es mérleggel zárt.

Emellett a másik három Grand Slam-tornán is győzni tudott: az Australian Opent és Wimbledont kétszer-kétszer, míg a US Opent négyszer nyerte meg. Pályafutása során 92 tornán diadalmaskodott, 2008-ban, Pekingben olimpiai aranyt szerzett egyesben (nyolc évvel később párosban ismételt Marc Lópezzel az oldalán Rióban).

2005 áprilisa és 2023 márciusa között 912 héten keresztül jegyezték a legjobb tízben a világranglistán, ez ugyancsak rekord, mint ahogyan a salakon aratott 63 tornagyőzelem is.

A búcsú nem sikerült a legfényesebbre, 2023-ban csak Melbourne-ben, az idén csupán Párizsban indult el a GS-tornák közül, az előbbin a második, az utóbbin az első fordulóban esett ki. Utolsó tornagyőzelmét 2022-ben a Garroson aratta, azóta a sérülései miatt alig-alig indult versenyeken.

JORGE GUERRERO / AFP A spanyol lapok szerint szebb búcsúztatást érdemelt volna.

Kedden a Davis Kupa málagai döntőjében lehetőséget kapott Hollandia ellen, de két szettben kikapott Botic van de Zandschulptól.

Az első meccsemen és az utolsón is kikaptam a Davis Kupában. Bezárult a kör.

Nem az én döntésem volt, hogy játsszak, ezért van egy kapitányunk. Ha a helyében lennék, én nem tenném be magam” – mondta a mérkőzés után.

Világsztárok köszöntek el tőle

A búcsúbeszéde aztán pityergősre sikeredett.

„Sok embernek kell köszönetet mondanom. Azokkal kezdem, akik most itt vannak. Köszönet mindannyiótoknak, a nyilvánosságnak. 20 év telt el, jó és rossz egyaránt történt. Szeretném általános hálámat kifejezni Spanyolországnak és az egész világnak. Rendkívül szerencsésnek éreztem magam, hogy ennyi szeretetet kaptam és adhattam” – mondta.

A testem azt jelezte nekem, hogy nem akar többé teniszezni, és ezt el kell fogadnom. Kiváltságosnak érzem magam, hiszen a hobbim a hivatásommá vált. Szerencsés vagyok a családom, a csapatom, a barátaim miatt. Nélkületek ez nem sikerült volna.

Szeretnék köszönetet mondani a szövetségnek, a szponzoraimnak, hihetetlenül hálás vagyok a bizalomért. A médiának is, mert úgy éreztem, nagyon jól bántak velem. Remélem, hogy továbbra is jó nagykövete leszek a tenisznek.”

Az elérzékenyüléshez hozzájárult az a búcsúvideó is, amelyet levetítettek neki a visszavonulása tiszteletére rendezett ünnepségen, és amelyben olyan futballisták és teniszezők hálálkodtak neki, mint Raúl, Rodri, Iker Casillas, Iniesta, David Beckham, valamint Juan Martín del Potro, Roger Federer, Andy Murray, Serena Williams, Conchita Martínez és Novak Djokovic.

Aki megváltoztatta a teniszt

Miután a keddi páros mérkőzést is elveszítették a spanyolok, a pályára lépő két játékos, Carlos Alcaraz és Marcel Granollers is nyilatkozott csapattársukról.

Lesz még sok Davis Kupa, de Rafa csak egy van

– írta közösségi oldalán Alcaraz.

„Neked köszönhetően lettem profi teniszező. Nagy szerencse, hogy gyerekként a példaképem voltál, később csapattársként élhettem át a pályafutásod. A lehető legjobb nagykövet, aki valódi örökséget hagy maga után.”

„Tizenhat éves korom óta szerepeltem vele a spanyol csapatban, ez örökre megmarad bennem. Egy ilyen csapattársat láttam felnőni, és elérni mindazt, amit neki sikerült, le a kalappal. Soha nem akartuk, hogy eljöjjön a visszavonulásának pillanata.

Ő az, aki megváltoztatta a teniszt és a spanyol sportot. Szerettük volna neki adni ezt a Davis Kupát, de nem sikerült

nyilatkozta Granollers.

Megérdemelt volna egy méltó búcsút

A spanyol sajtó természetesen számtalan írást szentelt a klasszisnak, ecsetelve örökségét, sikereit és a spanyol sportéletre, illetve a teniszre gyakorolt hatását. Valamint azt, hogy ez az utolsó mérkőzés mennyire méltatlan búcsú volt egy teniszistenhez.

A Marca szakírója, Emilio Contreras úgy vélte, ez a málagai Davis Kupa-szereplés hiba volt, mert egy legenda nem ilyen búcsút érdemelne.

„Senki sem akarta, hogy elérkezzen Rafa búcsújának a napja, még maga Nadal sem, akinek a feje még mindig a tenisz körül forgott, miközben a teste már egy ideje azt mondta, hogy elég volt. Nem könnyű megválasztani a pillanatot, amikor 20 évnyi sikeres pályafutás után ennyi embertől el kell búcsúzni. De ezt egy olyan Davis Kupába beilleszteni, amelyben a Hollandia elleni vereség után eluralkodott rajtunk a csalódottság, nem tűnt jó ötletnek.

Rafa Nadal a legnagyobb legenda, akit a spanyol sport valaha is kitermelt, megérdemelt volna egy olyan búcsút, amely méltó hozzá

– írta.

„A legjobb döntés a pályafutása lezárására az lett volna, ha a szülőföldjén, Mallorcán vagy az általa szeretett Bernabéu-stadionban tisztelegnek előtte. Körülvéve mindazokkal, akik életének és karrierjének részei voltak: Federer, Djokovic, Pau Gasol, a nagybátyja, Toni és még sok más személyiség, akik kulcsfontosságúak voltak a Nadal-jelenség megértésében.”

Thomas COEX / AFP „Köszönjük, Rafa!”

Se Federer, se Djokovic

Hasonló írást publikált Ulises Sánchez-Flor, az El Confidencial publicistája is, aki úgy fogalmazott, a José María Martín Carpena Sportpalota rideg és hideg volt úgy, hogy se Roger Federer, se Novak Djokovic nem lehetett ott. „A barátok ott vannak a legfontosabb pillanatokban, de Malagában a svájci és a szerb is hiányzott. Nem jöttek. Nem szerepelt a terveik között, hogy Rafa Nadal búcsút inthet Hollandia ellen. Federer egy levéllel oldotta meg a közösségi oldalán, miközben Rafa néhány éve ott volt barátja londoni búcsúztatásán. Federerrel párost játszott a Laver-kupában, a két rivális, de akkor csapattárs, a finálé érzelmétől síró barátok képe megmaradt az emberekben. De most Rafa Nadalt magára hagyta Federer” – írta.

Djokoviccsal kapcsolatosan pláne értetlenkedett a szerző, hiszen a szerb Marbellán tartózkodik, és a tervei között szerepelt, hogy ezen a hétvégén meglátogatja Nadalt. Azzal számolt, hogy Spanyolország kiejti Hollandiát, de ez rosszul sült el.

Egyikük sem szurkolt az utolsó meccsén, miközben a hab az lehetett volna a tortán, ha mindketten megölelik

tette hozzá.

De a szervezőket is kárhoztatta, kiemelve, hogy ennél még Franciaországban is jobban előkészítették Nadal elbúcsúztatását. „Megérdemelt volna egy forróbb búcsút egy olyan helyszínen, ahol nincsenek üres helyek. Ez így túl sok hiba: kevés erőfeszítés egy lélektelen környezetben egy legenda elbúcsúztatására.”

Megismételhetetlen örökség

Az El Confidencial egy hónapja, amikor Nadal bejelentette a végleges visszavonulásának időpontját, azt írta, ő egy utánozhatatlan teniszező, aki nagyon értékes örökséget hagy maga után, példaértékű egyensúlyt a jó és a rossz kezelésére, illetve azt, hogyan kell viselkedni a versenysportban és az életben.

„Nem az a csodálatra méltó, amit megnyert, hanem az az örökség, amelyet a sportszerűség példájaként hagy maga után. Mind a 22 Grand Slam-győzelme mögött egy különleges tehetségű, felülmúlhatatlan kitartással rendelkező teniszező fáradhatatlan munkája, valamint számos életre szóló tanulság áll. Az élsportolóknak nem könnyű kezelni a nyomást, az elismeréseket, az egót, a riválisok és a szurkolók tiszteletét. Rafa Nadal mindenben tízes osztályzatot érdemelt.

Egy rossz szó, egy gesztus sem hagyta el a száját, mindig tisztelte az ellenfeleit, alázatos és egyszerű volt. Amikor győzött, nem dicsekedett, amikor vesztett, nem keresett kifogásokat.

Azt írták róla, érzelmi stabilitását és sportszerűségét a világ egyetemein kellene tanítani: Rafa Nadal a fair play, az áldozatvállalás, a sportszerűség és a rugalmasság példaképe. Az ember, aki a spanyol sportot a legmagasabb szintre emelte, és az egész világ rajongását elnyerte. Olyannyira, hogy a párizsi olimpia megnyitóján ő vehette át a fáklyát Zinédine Zidane-tól.

Kapcsolódó
Itt a vége: kiestek a spanyolok, Rafael Nadal lezárta karrierjét
Spanyolország már a negyeddöntőben búcsúzott a hazai rendezésű Davis Kupa-döntőn. A 22-szeres Grand Slam-győztes klasszis utolsó mérkőzésén két szettben kikapott.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik