Sport

Rasszizmus miatt váltott nevet az NFL-csapat, de a régi logón szereplő törzsfőnök családja visszacsinálná az egészet

Mike Powel / getty Images North America / Getty Images
Egy pillanatkép az 1988-ban San Diegóban megrendezett, 22. Super Bowlról, ahol a Washington Redskins 42–10-re győzedelmeskedett a Denver Broncos felett.
Mike Powel / getty Images North America / Getty Images
Egy pillanatkép az 1988-ban San Diegóban megrendezett, 22. Super Bowlról, ahol a Washington Redskins 42–10-re győzedelmeskedett a Denver Broncos felett.
A háromszoros Super Bowl-győztes amerikaifoci-csapatot, a Washington Redskinst 2020-ban a főszponzor nyomására keresztelték át, jelenleg Commandersként szerepel. Az előző név, amit több mint nyolc évtizeden át használt a franchise, egy rasszista sértés volt. A régi logón szereplő feketelábú törzsfőnök, John Two Guns White Calf rokonai most mégis azt szeretnék, ha a csapat visszaváltozna Redskinsre, és ebben egy republikánus szenátor is segítene nekik. De miért volt probléma egyáltalán ez az elnevezés?

A szurkolók vissza akarják kapni a logót, és mi is

mondta Thomas „Two Guns” White Calf, a feketelábúak 1934-ben, az eredetileg Boston Bravesnek – azaz bátraknak – nevezett csapat alapítása után két évvel elhunyt törzsfőnökének az unokaöccse a törzs lakhelyének is otthont adó állam, Montana szenátorával, Steve Dainesszel folytatott megbeszélését követően a Fox Newsnak.

„A mi ősünk volt a történelem leghíresebb és legtöbbet fényképezett őslakosa. Two Guns arca volt az indiánfejes ötcentesen is. Büszke vagyok rá. És a feketelábúak törzse is büszke rá” – folytatta Thomas, amire a klub vezetése egyébként csípőből azt közölte, hogy nekik eszük águkban sincs visszacsinálni a névváltoztatást.

FPG / Archive Photos / Hulton Archive / Getty Images John „Two Guns” White Calf (1872–1934), a feketelábúak törzsfőnöke és egy Indiából érkezett vendég a Rotary Club nevű humanitárius szervezet 1925-ös konferenciáján Minneapolisban.

Bár a tulajdonos kizártnak tartotta, a főszponzor miatt végül le kellett cserélni a nevet

Az 1932-ben, Massachusetts állam fővárosában alapított, háromszoros Super Bowl-győztes franchise több mint 80 éven át viselte a Redskins nevet, amit még akkor kapott, amikor 1937-ben Bostonból a fővárosba, Washington D. C.-be költözött. 1971-ben a feketelábúak későbbi törzsfőnökének, az elődjéhez hasonlóan egy időben az amerikai őslakosok legmagasabb szintű képviseletét ellátó Amerikai Indiánok Nemzeti Kongresszusát is vezető Walter „Blackie” Wetzel hatására az addig használt nagy R betűt lecserélték a John „Two Guns” White Calfot ábrázoló logóra – amit egészen 2020-ig használtak.

Ekkor azonban a George Floyd halála után beinduló antirasszista mozgalom, a Black Lives Matter, illetve leginkább a klub főszponzora, a FedEx nyomására az újrakeresztelkedés mellett döntött a washingtoni csapat. Pedig az előző tulajdonos, Daniel Snyder korábban még kategorikusan kizárta, hogy valaha is meg fogják változtatni a csapat nevét.

Soha nem fogjuk megváltoztatni. Mint egy Redskins-drukker, aki egész életében a csapat rajongója volt, azt hiszem, hogy a szurkolók is megértik ezt a nagyszerű hagyományt, és hogy miről szól, illetve mit is jelent az egész

fogalmazott még 2013-ban, miután 61 vallási vezető közös levélben kérte meg őt és a liga vezetőjét is a névcserére, amit aztán végül csak a FedEx fenyegetőzése miatt léptek meg hét évvel később.

Az NFL-rajongók nagy megdöbbenésére a Redskinsből (Rézbőrűek) egyszerűen csak Washington Football Team lett két szezonra, a csapat 2022 óta Washington Commanders néven fut. De a hazánkban leginkább A nagy csapat című Charlie Sheen-film miatt ismert baseballcsapat, a korábban évtizedeken át Cleveland Indians néven szereplő klub is átkeresztelkedett még 2021-ben Cleveland Guardiansre, ami magyarul őrzőket jelent. A clevelandieknek egyébként nem is az elnevezésük volt igazán sértő, hanem a logójuk, ami nem egy valós emberről készült portréfotó egyszerűsített változata, hanem egy sztereotípiákon alapuló karikatúra volt.

De az elmúlt két Super Bowlt megnyerő amerikaifoci-csapat, a Kansas City Chiefs – azaz a törzsfőnökök – is egy olyan klub, aminek problémásnak tekinthető a neve a nyílhegyet ábrázoló logójával és a tomahawkcsapásokat imitáló győzelmi táncával egyetemben. A Chiefst azonban mindeddig elkerülte a politikai korrektség nevében kiásott csatabárd.

Denver Post / Getty Images A Kansas City Chiefs 1989-ben lecserélt kabalafigurája, egy War Paint nevű, csatába induló harcosok arcát díszítő festékre utaló őslakos képe a csapat lován egy 1970-ben készült fényképen.

Akad olyan iskola, amelyik visszatért a régi rasszista csapatnevéhez

Minden alkalommal, amikor a Cleveland Indians a Detroit Tigers ellen játszott, közel 5 millió indián őslakos került közös játéktérre egy állattal. Ha az őslakosok egyenlőek az állatokkal, hogyan fognak minket egyenlőnek tekinteni más embertársainkkal a bíróságokon, a kongresszusban vagy az utcán? Miért érdekelnének egy nem őslakos embert a törvényeink és a törzsi szuverenitás bonyolultsága, amikor azt látja, hogy a Cowboys megveri a Redskinst a futballpályán, miközben a családja a hálaadásnapi vacsorát fogyasztja? Miért tekintené egy diák az őslakos osztálytársát teljes jogú embertársának, amikor Amerikában 1879 iskola még mindig őslakos kabalát használ?

tette fel a helyzetet a kisebbség nézőpontjából megvilágító kérdéseit a Vox honlapján megjelent publicisztikájában az Amerikai Indiánok Nemzeti Kongresszusának egyik korábbi munkatársa a clevelandi csapat névváltoztatása kapcsán.

Diamond Images / Getty Images A Cleveland Indians korábbi kabalafigurája, a régi logójukon is szereplő Chief Wahoo, azaz Wahoo törzsfőnök egy eredményjelző táblával a kezében a csapat stadionjának falán 1960-ban.

Maria Givens saját bevallása szerint az őslakosok jogaiért küzdő aktivistaként maga is gyakran találkozott azzal a kérdéssel: nincs-e ennél jobb dolga, de mint írja, ő úgy látja,

a hasonló sztereotip ábrázolások használatának visszaszorítása az első lépés ahhoz, hogy ki tudják vívni maguknak a kellő tiszteletet.

És bár a topcsapatok világából eltűnni látszanak az őslakosok sztereotipikus ábrázolásán alapuló csapatnevek és kabalafigurák, az iskolákban továbbra is jelen vannak. Olyannyira, hogy a pár évvel ezelőtti névváltoztatási hullámon felbuzduló oktatási intézmények között a kanadai CTA News szerint volt, amelyiknek a vezetése később úgy döntött, visszacsinálja az egészet.

Laurel Davis-Delano, a Springfield College szociológiaprofesszora szerint számos tanulmány megállapította már, hogy az ilyen kabalák károsak az őslakos diákok mentális egészségére, és növelik az őslakosokkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat a nem őslakos diákokban.

A kabalák történelmi – gyakran pontatlan – ábrázolások, amelyek eltörlik azt a tényt, hogy az őslakosok ma is léteznek. És bár egyesek számára a kabalák a felszínen pozitív reprezentációnak tűnhetnek, a »vérszomjas harcos« sztereotípiájából adaptálták azokat, amit történelmileg a népirtás megindoklására használtak

– nyilatkozta a szakértő.

Maulian Bryant, a Penobscot Nemzet törzsi nagykövete is úgy emlékszik, hogy gyerekkorában zsigeri reakciót váltott ki belőle a kabalák látványa. De a mentorai segítettek neki, hogy beszélni tudjon erről, és az ő munkája eredményeként 2019-ben Maine államban törvényt hoztak, amivel az állam minden iskolájának és főiskolájának megtiltották, hogy őslakos kabalafigurájuk legyen.

Bryant szerint az őslakos gyökerekkel rendelkező diákok számára az, hogy a nem őslakos társaik tollakat és harci festéket magukra öltve eljátszanak egy sztereotípiát,

egy olyan dolog elleni támadás, ami a személyiségük egyik legfontosabb része.

„A felnőttek a büszkeségüket és a fejlődéssel szembeni ellenállásukat a diákok valódi szükségletei fölé helyezik. A diákok, a csapatok és a városok ugyanolyan büszkék az új kabalákra” – folytatta.

Egy rasszista kabalafigurát visszahozó iskola egyik őslakos diákjának édesanyja, a rózsabimbó nevű sziú törzsből származó Katy Isennock pedig azt mesélte, hogy hiába mondják azt a döntés védelmezői, hogy a hagyománytisztelet motiválta őket, az ő gyerekét mégis cikizik amiatt, hogy a törzsi szokásoknak megfelelően hosszú haja van, amit copfban hord. Ezért el is kezdte rejtegetni.

„Ez olyasmi, ami annyira normális, amikor más őslakosok között vannak, de egy túlnyomórészt fehér közösségben megkérdőjelezik, ami miatt inkább zavarban érzi magát, minthogy büszke lenne rá” – mondta. A szintén azon a környéken felcseperedő anya ráadásul úgy emlékszik, hogy amikor ő járt iskolába, akkor is hasonló problémák voltak a kabalafigurával. De tinédzserként sosem mert felszólalni ellene, mert nem érezte úgy, hogy megértő fülekre találna. Aztán végig kellett néznie, ahogy a gyermekei is belekényszerülnek a kabaláról zajló vitába. „Annyi mindenen megy keresztül amiatt, hogy ilyen haja van, pedig nem kellene, hogy így legyen – nektek van egy őslakos kabalátok, és ezt nem tudjátok?” – fakadt ki az asszony, aki szerint

a tiszteletadást a kabala eltüntetése jelenti. A visszavonás a múlt, a jelen és a jövő iránti tisztelet. (…) A gyermekeim és a jövőben ide járó őslakos gyermekek iránti tisztelet.

Hogy a probléma nem új keletű, azt több ma is létező franchise története is jól mutatja. A kosárcsapatok közül például több is akad, amelyek évtizedekkel ezelőtt megváltoztatták a nevüket. Az Atlanta Hawks elődje már 1951-ben elhagyta a nevéből a black előtagot, és lettek feketesólymokból – ami egy őslakos törzs neve is – egyszerűen sólymok. (Egyébként Chicago hokicsapata, aminek a logója egy Black Hawk nevű, az amerikai hadsereggel fél éven át háborúban álló törzsfőnök portréja, lassan 100 éve viseli ezt a nevet.)

Bruce Bennett Studios / Getty Images John Mariucci (1916 – 1987), a Chicago Blackhawks amerikai profi jégkorongozója pózol egy portréhoz, az 1940-es években.

A jelenleg egy hajótípusról elnevezett Los Angeles Clippers is Buffalo Bravesként indult egy őslakosok vadságának és vakmerő bátorságának sztereotípiáján alapuló névvel és egy ehhez passzoló logóval, amit a klub legelső, 1978-as költözésekor cseréltek le.

Egy másik kaliforniai csapat, a Golden State Warriors is akkor szabadult meg a karikaturisztikus, őslakosokat sértő logójától, amikor 1962-ben Philadelphiából San Franciscóba költöztek. Azóta a harcosok logója egyszerűen a nyugati part egyik legismertebb látványossága, a Golden Gate híd. Amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy az Amerikai Indiánok Nemzeti Kongresszusa már a hatvanas évek óta folytat kampányt azért, hogy az érintett sportklubok megváltoztassák a neveiket, logóikat és kabalafiguráikat.

A kisebbségek szempontjából sértőnek számító névvel rendelkező klubok átkeresztelésének kérdése azonban a többségi társadalom szempontjából még mindig nem tűnik annyira egyértelműnek. A kongresszus nyilvántartása szerint például még mindig közel 2 ezer olyan oktatási intézmény – közép- és főiskola, illetve egyetem – van az Egyesült Államokban, amelyeknek őslakosokra utaló nevük és kabalafigurájuk van, illetve az identitásuk is az őslakosokkal kapcsolatos sztereotípiákon alapul.

Ráadásul akadnak olyan államok, ahol a helyi őslakos közösségeknek még fizetnek is. A névhasználat mellett például azért, hogy különböző rituálékat is kölcsönvehessenek a meccsek hangulatának fokozására.

De a washingtoni focicsapat története arra is rávilágít, hogy még az őslakosok közösségeiben sem született egyértelmű válasz erre a leginkább identitáspolitikai szempontból fontos kérdésre. Hiszen a feketelábúak törzsében is több különböző álláspont létezik – még a korábbi logó megalkotásában fontos szerepet játszó egykori törzsfőnök, Walter Wetzel rokonai is megosztottak.

Egy részük úgy gondolja, hogy a név és a logó körüli botrány beárnyékolja a közösségéért rengeteg pozitív dolgot kiharcoló Wetzel törzsfőnök emlékét, amire ők nagyon büszkék (miközben az új logóhoz egyébként ő valószínűleg csak az ötletet és a referenciának használt fotókat adta). Mások viszont a korábbi név sértő mivolta ellenére is büszkék arra, hogy az ősük tevékenysége miatt közel fél évszázadon át egy nagyra becsült egykori törzsfőnök egyáltalán nem pejoratívnak ható arca virított a főváros amerikaifoci-csapatának sisakjain logóként.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik