Túlzás nélkül kijelenthető, hogy bombameglepetés született a dohai vizes világbajnokság vízilabdatornáján, ugyanis Franciaország – minden várakozást felülmúlva – legyőzte a címvédő Magyarországot a férfimezőnyben, elütve ezzel Varga Zsolt csapatát az éremszerzéstől. Ami növeli a sokkhatást, hogy a magyar csapat 7-3-ra, majd 8-4-re is vezetett, ám szokatlan összeomlást produkálva az utolsó negyedet 5-2-re elveszítette, így végül vereséget szenvedett.
Ez egy súlyos pofon, hiszen ez egy világbajnokságon történt. Ha lenne időnk, és tudnánk javítani, akkor ebből is fel kéne épülni és haladni tovább az utunkon. Hát ez most sokkal nehezebb
– mondta a meccset követően Varga Zsolt az M4-nek, ami jelzi, hogy ez a vereség pár hónappal az olimpia előtt túlmutat egy sima kilengésen.
Ami nekünk szívfájdalom, és alighanem számos elemzést von maga után, az Franciaországban történelmi siker, ugyanis a válogatott most először jutott be a legjobb négy közé a világbajnokságon. Váratlanul kiugró eredmény ez még akkor is, ha kifejezetten ígéretes a 2024-es nyári olimpia házigazdájának fejlődési íve az elmúlt években.
Franciaország mindig is erős volt a csapatsportokban, a vízilabda azonban a kezdeti sikerek ellenére (olimpiai arany 1924-ben, Európa-bajnoki ezüst 1927-ben) a mostohagyerek sorsára jutott. A férfiválogatott olimpiára mindössze háromszor jutott ki 1948 és 2016 között, a világbajnokságon is volt egy hosszú távolléte (1991 után a 2017-esen vett részt ismét), az Európa-bajnokságokon pedig nem volt tényező, sokszor a legjobb tíz közé sem jutott be.
Valami azonban megindult a sportágban, de már az előtt, hogy 2017-ben odaítélték volna az olimpiarendezést az országnak. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a szövetségi kapitánynak, Florian Bruzzónak, aki tényleg minden lépcsőfokon állt már a francia vízilabdában.
A 41 éves Bruzzo a Total Waterpolo podcastjában elmondta, későn kezdte a vízilabdát, nem is tartotta magát kifejezetten jó játékosnak, aztán 27 évesen úgy döntött, lezárja a pályafutását. Edzősködni kezdett, eleinte gyerekekkel foglalkozott – sokáig nem is gondolt arra, hogy valaha élvonalban dolgozzon, vagy válogatottat irányítson. A kommunikációt és a nevelést tartja igazán fontosnak, ha valaki ezekben jó, akkor szerinte edzőként is lehet kiemelkedő anélkül, hogy klasszis játékos lett volna.
Végül mégis belecsöppent a válogatott életbe, a junioroknál helyezkedett el, előbb asszisztens volt, majd szövetségi kapitány, mígnem 2012 nyarától már a felnőtt nemzeti csapatot irányította. Sikerült egy komoly bravúrt elérnie, ugyanis az olimpiai kvalifikációs tornán négy közé vitte a franciákat (az elődöntőben a magyarok 15-9-re győztek), Rióban pedig 11. helyen zárt a csapattal, ám az olimpia után távozott, majd később a női válogatott élén helyezkedett el.
Utóbbit jó tapasztalatként írta le, de úgy fogalmazott, hogy Franciaországban a póló a nőknél amatőrebb szintet képvisel, mint a férfiaknál, az pedig meghaladta a képességeit, hogy összefogja a klubok és a válogatott egységes működését.
A horvát szakember – aki még együtt pólózott a Mladostban Varga Zsolttal, és akivel azóta is jó kapcsolatot ápol – játékosként olimpiai ezüstöt nyert 1996-ban, míg a Jug az irányításával 2015 óta mindenhol csúcsra ért, ahol csak lehet, a hazai bajnokság és kupa mellett az Adria Ligát és a Bajnokok Ligáját is bezsebelte. Klubja alighanem a közös sikerek miatt is hozzájárult, hogy segítse a francia póló felemelkedését.
Miközben a válogatott egy rendkívül erős szakmai vezetést kapott, klubszinten is elkezdett feltörni a francia vízilabda. Volt már olyan saját klasszisa a francia pólónak, mint a Szolnokkal 2017-ben BL-t nyerő Ugo Crousillat, de a csapatok elkezdtek igazán jó játékosokat igazolni a bajnokságba. Eleinte a délszláv vonal volt erős (Ivan Krapic, Andrija Prlainovic), majd az amerikai Alex Bowent is sikerült megszerezni, 2023-ban pedig két magyar válogatott kiválóság, Manhercz Krisztián és Angyal Dániel is a francia ligába, azon belül is Marseille-be igazolt. Közben olyan feltörekvő játékosok is felbukkannak a horizonton, mint a magyarok elleni meccsen megállíthatatlan Thomas Vernoux, aki 21 évesen öt gólt dobott a vb-címvédő ellen, teljesen megérdemelten választották a meccs emberének.
A szint nagyon magas, ez egyértelmű. A francia bajnokság az elmúlt években fejlődött, a klubok csapatminősége és szervezettsége is magasabb szinten áll, a francia bajnokság pedig ebben a pillanatban az egyik legjobb Európában
– mondta korábban Krapic, amikor arról kérdezték, miért szerződött Franciaországba.
Bruzzo szerint látszik, micsoda minőség érkezett a francia vízilabdába, jó iránynak tartja, hogy a jobbaktól tanulnak. Ugyanakkor van egy komoly problémájuk még, amin mindenképpen javítaniuk kell, ha fel akarnak zárkózni a világ élmezőnyéhez: jelenleg lakosságarányosan kevés az uszoda és a vízfelület az országban, ami megnehezíti a klubok és az utánpótlás dolgát, miközben az edzőképzést is megakasztja. A szövetségi kapitány emiatt érzi is a vállára nehezedő nyomást, mint mondta, tisztában van azzal, eredményeket kell felmutatnia a csapatának.
A válogatott eredményei hozzájárulnak a sportág franciaországi fejlődéséhez. Ezért is óriási a felelősségünk, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el, mivel ezek jelentősen befolyásolhatják a magán- és állami partnerek részvételét és befektetését a vízilabdában
– mondta.
Az eredmények pedig jönnek. A 2019-es, majd a 2022-re halasztott vébéről ugyan még lemaradt a csapat, 2023-ban, Fukuokában viszont már ott volt Franciaország, és meglepetésre a hatodik helyen végzett, a negyeddöntőben csak egy góllal maradt alul a spanyolokkal szemben. Ezt sikerült most túlszárnyalni, a csoportkörben a görögök is csak szűken tudták megverni a franciákat, és nem volt minden előzmény nélküli a magyarok elleni bravúrgyőzelem sem, mert ugyan egy kétkapuzásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de a mostani vébé előtti felkészülési mérkőzésen a 6-2-es negyedik negyednek köszönhetően tudott nyerni végül 14-10-re Varga Zsolt csapata.
Florian Bruzzo nem csak a francia vízilabdát akarja új szintre emelni. Meglátása szerint globálisan is fontos lenne, hogy más sportágakhoz hasonlóan minden részlettel foglalkozzanak, ő a topfutballt és az NBA-t hozta fel példaként, a podcastban megemlítette a táplálkozás, a regeneráció és az alvásminőség javításának fontosságát, valamint az egyéni és a videós elemzések szerepét is.
Ez a következő lépés a vízilabdában, hogy az energiát ebbe is fektessünk. De nemcsak Franciaországban, hanem az egész sportágban.
