Egészen elképesztő életutat járt be Foreman, aki 1949. január 10-én a Texas állambeli Marshall városában született. Zaklatott fiatalkorában, 15 évesen abbahagyta az iskolát, kisebb rablásokból élt, és csak akkor változott meg az élete, amikor felfigyelt a Job Corps televíziós hirdetésére. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma által irányított program ingyenes oktatást és szakképzést kínált 16-24 év közötti fiatalok számára, ezt meglovagolva Foreman ácsnak és kőművesnek készült.
De érdeklődött a sport iránt is, bálványozta minden idők egyik legjobb amerikaifutballistáját, a később színészként A piszkos tizenkettő című háborús filmben is feltűnt Jim Brownt.
Futballálmait azonban feladta a bokszért, amelyben sikereket ért el, és olyan gyorsan emelkedett a csillaga, hogy 19 évesen már ott lehetett az 1968-as mexikóvárosi olimpián. Amatőrként 16-4-es mérleggel érkezett a játékokra, ahol ellenállhatatlanul bokszolt.
A nyolcaddöntőben pontozással verte a lengyel Lucjan Trelát, aztán a harmadik menetben elintézte a román Ion Alexét, az elődöntőben pedig kiütötte az olasz Giorgio Bambinit. A döntőben két menetet sem engedélyezett a szovjet színekben versenyző Jonas Cepulisnak, a játékvezető ugyanis beszüntette az egyenlőtlen küzdelmet.
40 győzelem után Ali kiütötte
Első meccsét 1969. június 23-án vívta Donald Walheim ellen, akit a 3. menetben kiütött. Félelmetes sorozatba kezdett és az első negyven mérkőzését megnyerte, miközben csupán három olyan bokszoló akadt, aki kihúzta ellene az összes menetet. 1973. január 22-én a második menetben kiütötte az addig hibátlan Joe Fraziert, megszerezve ezzel a WBA és a WBC világbajnoki övét.
Két címvédés után 1974. október 30-án következett a zairei Kinshasában minden idők talán leghíresebb és legjobb bokszmérkőzése Muhammad Ali ellen. Riválisa hihetetlen taktikát dolgozott ki ellene: a köteleknek dőlt, fedezékbe vonult, és hagyta, Foreman hadd üsse ki magát – ugyan eltalálta ellenfelét, de nem olyan helyen, hogy kárt tehettek volna Aliban. Foreman ahogy belehergelte magát a bunyóba, egyre hevesebben ment előre, és szép lassan elfogyott az ereje. A nyolcadik menetben aztán Ali váltott, ő indított akciót és egy jobbegyenessel kiütötte ellenfelét.
Halálközeli élmény után lett lelkész
A Rumble in the Junge (Bunyó a dzsungelben) névre keresztelt ütközet után Foreman úgy érezte, fel kell hívnia magára a figyelmet. Meghirdetett egy olyan estét, ahol öt bokszoló ellen lépett ringbe egymás után, a közvélemény azonban inkább azt látta ebben, hogy képzetlen ellenfeleket agyabugyált el.
1976-ban ismét profi meccset vállalt, sorrendben öt KO-győzelmet aratott, végül 1977. március 17-én egyhangú döntéssel váratlan vereséget szenvedett Jimmy Youngtól.
A mérkőzés után az öltözőben rosszul lett, a kimerültségtől és hőgutától elájult, és magához térve halálközeli élményről számolt be.
Ezt követően Foreman a következő évtizedben életét Istennek szentelte, és a Jézus Krisztus Egyháza felszentelt lelkészeként dolgozott. A boksztól visszavonult, addig megszerzett pénze a rossz befektetései miatt elúszott és csődbe ment. Emiatt szinte napra pontosan tíz évvel azt követően, hogy közölte, lezárja pályafutását, ismét szorítóba lépett, visszatérését azzal indokolta, hogy egyrészt szeretne pénzt gyűjteni az általa létrehozott ifjúsági központ finanszírozására, másrészt vágyott egy Mike Tyson elleni ütközetre, amely végül nem valósult meg.
A legidősebb nehézsúlyú világbajnok
Három és fél év alatt 24 győzelmet ért el, mire 1991. április 11-én ismét címmérkőzést vívhatott: azonban Atlantic Cityben egyhangú döntéssel vereséget szenvedett Evander Holyfieldtől. Két évvel később Tommy Morrison ellen a megüresedett WBO-címért szállt ringbe, de ismét kikapott 12 menetes csatában.
1994. november 5-én, 45 évesen és 299 naposan aztán megtörtént a történelmi tett: a 10. menetben kiütötte Michael Moorert, ezzel 20 év után visszaült a trónra és minden idők legidősebb nehézsúlyú világbajnoka lett.
1997. november 22-én, 48 évesen és 316 naposan vívta utolsó csatáját, akkor többségi döntéssel szenvedett vereséget Shannon Briggstől.
Grillsütő-üzletből milliárdos
Mire visszavonult végleg, ismét milliomossá vált. Évekkel korábban egyik nyilatkozatában elárulta, hogy a sikeres felkészülését az egészséges táplálkozásnak köszönheti. Ezt követően megkereste egy cég, hogy legyen az általuk forgalmazott zsírmentes grillsütő reklámarca. Az üzlet bevált, Foreman kezdetben jogdíjat kapott és minden eladott termék árának a 40 százaléka őt illette. Azt mondta, volt olyan hónap, amikor 8 millió dollárt keresett.
Üzleti életem legboldogabb napja a Briggs elleni mérkőzéshez kapcsolódik. Kikaptam ugyan, de kaptam egy egymillió dolláros csekket a grillezésért
– nyilatkozta.
Végül a Salton cég 1999-ben állítólag 138 millió dollárt fizetett neki a névhasználati jogért. A George Foreman Grill azóta is kelendő cikk, a piacra kerülése óta több mint 100 millió darabot adtak el belőle.
Minden fia ugyanazt a nevet kapta
Visszavonulását követően tárt karokkal várta saját temploma, amelyet ötödik feleségével, Mary Joan Martellyvel nyitott meg, akivel a mai napig, 75 évesen együtt él. Nagy családja 12 gyermekből, 15 unokából és 3 dédunokából áll. Ami nagyon érdekes, hogy hét lánya mellett öt fia született, akik mindegyikének ugyanazt a nevet adta.
Az összes fiamat George Edward Foremannek neveztem el, hogy mindig legyen valami közös bennük
– nyilatkozta.
Így a Foreman-nevet és örökséget George Jr., George III („Monk”), George IV („Big Wheel”), George V („Red”) és George VI („Little Joey”) viszi tovább.
