2000. december 27-én Mario Lemieux 33 másodperc elteltével kiosztott egy gólpasszt Jaromir Jagrnak a Pittsburgh-Toronto NHL-meccsen. Nincs ebben semmi különös, mondhatnánk, hiszen minden idők egyik legjobb hokisa ipari mennyiségben teremelte a pontokat.
A visszatérés emlékezetesre sikerült: a Pittsburgh klasszisa egy góllal és két gólpasszal vette ki a részét csapata 5-0-s győzelméből.
Lemieux teljesítményét még különlegesebbé teszi, hogy ekkor már a Pittsburgh többségi tulajdonosának számított, mivel a visszavonulása után beszállt a franchise-ba, amelyet megmentett attól, hogy csődbe menjen.
A tündérmese a Toronto elleni meccs után is folytatódott, az első négy meccsén 12 pontot szerzett, és nyolc találkozón keresztül mindig jegyzett legalább egy pontot. Abban az idényben 43 alapszakaszmeccsen 76 pont (35 gól, 41 assziszt) került a neve mellé, majd a rájátszásban hozzátett még tizenhetet, de a New Jersey Devils a Keleti főcsoport döntőjében 4-1-re verte a Pittsburghöt.
A 35 éves Lemieux-nek ez a sokadik visszatérése volt, de azt mondta, ez volt a legkönnyebb számára, mert három évig pihent, és egészséges volt. A zseniális képességekkel megáldott kanadai hokis nyert két Stanley Kupát, hatszor volt a liga pontkirálya, kétszer lett az idény játékosa, olimpiai és világbajnoknak mondhatta magát,
Porckorongsérv, illetve csípő- és hátproblémák kínozták, utóbbi miatt képtelen volt a korcsolyáját egyedül befűzni. 1993 januárjában az egész sportvilágot sokkolta a bejelentésével, hogy Hodgkin-kórban szenved, vagyis nyirokrákkal küzd. A visszatérése 30 évvel ezelőtt is lenyűgöző volt, két hónapot hagyott ki a sugárkezelések miatt, majd a Philadelphia elleni meccsen lőtt egy gólt és adott egy gólpasszt, mintha mi sem történt volna.
1984 és 2006 között 915 alapszakaszmeccsen 1723 pontot szerzett (690 gól, 1033 gólpassz), a rájátszásban pedig 107 találkozón 172 pontot termelt (76+96). 690 góljával a 11. örökranglistán, az 1723 ponttal pedig a 8., de úgy, hogy az előtte lévők legalább négyszáz meccsel többet játszottak, mint ő!