Egy nappal a Sebestyén Júlia-ügy fegyelmi eljárása előtt írta át szabályzatát a Kósa Lajos vezette korcsolyaszövetség

Ennek köszönhetően megszüntethette az eljárást.

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk arról, hogy már tavaly, majd az idén év elején is több jelzés, bejelentés érkezett Sebestyén Júlia edzői módszereivel kapcsolatban. A szülők leveleikben rángatásról, erős szorításról, markolásról, karmolásról, egy-egy elcsattant pofonról, megszégyenítő kivételezésről, sértegetésről, betegen versenyeztetésről, megalázásról, elhanyagolásról számoltak be.

A legutóbbi magyar műkorcsolya Európa-bajnok ellen indított szövetségi fegyelmi eljárás lezárása után a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség október 19-i közleményében azt írta: „A MOKSZ eleget téve a gyermekvédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben előírt bejelentési kötelezettségének az első fokú fegyelmi eljárás lezárását követően azonnal bejelentést tett a gyermekvédelmi ügyekben kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyermekvédelmi hatóságnál és a rendőrségnél az ügy teljes körű kivizsgálása céljából”.

Három helyett már csak egy év az elévülési idő

A MOKSZ fegyelmi szabályzatának 5. §-a kimondja, hogy már a gyermekbántalmazás-gyanú felvetődése esetén azonnal fegyelmi eljárást kell indítania a szövetségnek, ennek ellenére a Kósa Lajos által vezetett sportági elnökség ahelyett, hogy az első jelzések, főképp a 2023 év eleji szülői panaszlevél beérkezése után azonnal elindította volna a folyamatot, hosszú heteken, hónapokon keresztül halogatta a cselekvést.

Czeglédi Zsolt / MTI – Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke (k), mellette Váradi Orsolya, az MOKSZ ügyvezetõ igazgatója.

Miután a 2022 előtti eseteket felhozó ügyet a média egyre szélesebb körben kapta fel – még az közszolgálati televízió is foglalkozott a háttérrel –, a szövetség az idén május 4-én végül mégis elindította a fegyelmi eljárást, amely öt hónappal később zárult le első fokon. A MOKSZ október 16-i közleményében azt ugyan nem írja, hogy a vizsgálat lezárultával felmenti a vádak alól Sebestyént, ám eljárást megszüntető határozatot hozott azon a címen, hogy

a bejelentésekben megjelölt és a szakvéleményben részletezett időpontok kizárják az esetek Etikai és Fegyelmi Bizottság általi kivizsgálásának lehetőségét a vélt fegyelmi vétségek elévülésére figyelemmel.

A megszüntető határozatra a MOKSZ saját maga teremtette meg a lehetőséget, mivel a fent idézett, 2017 óta használt szabályzatát pont egy nappal a fegyelmi eljárás május 4-i megindítása előtt, május 3-án cserélte le az új Fegyelmi Szabályzatra, amelyben az addig hároméves elévülési időt egy évre módosította, így immár a műkorcsolyában „nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta — függetlenül a tudomásra jutás időpontjától — több mint egy év eltelt”.

A szülők által bejelentett esetek a hároméves elévülésbe még belefértek volna, az egyévesbe azonban már nem.

Mit mond a szakértő?

A MOKSZ a fegyelmi eljárás lefolytatása idején szakértőként azt a dr. Tausz Katalint bízta meg, aki korábban a Magyar Úszó Szövetség két – Szilágyi Liliána úszónő és Turi György mesteredző – gyermekbántalmazási ügyének a vizsgálatában is részt vett.

Az ELTE professzor emeritája a MOKSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának határozata értelmében a jelentése lényegi tartalmáról nem tudott részletekbe menően beszélni.

Annyit árulhatott el, hogy szakértőként 18 találkozása volt az ügyben, ezeken összesen 25 személyt hallgatott meg, köztük Sebestyén Júliát, a panaszos szülőket, az érintett versenyzőket, de számos interjút lefolytatott panaszosok által nem megnevezett, azaz nem érintett sportolókkal, és sportszakemberekkel is, olyanokkal, akik napi szinten kötődnek a sportághoz, jelen vannak az edzéseken, versenyeken.

Az eljárás folyamatát firtató kérdésünk kapcsán leszögezte,

akkor lehet hatékonyan képviselni, védeni a gyermekek érdekeit a sportban, ha a gyerekek fizikai, mentális bántalmazása eleve elkerülhető, de ha mégis felmerül, bekövetkezik, a lehető legkorábbi időpontban az arra illetékes szerv elkezd vele foglalkozni.

Dr. Tausztól megkérdeztük, milyen különbségeket, netán hasonlóságokat vélt felfedezni a két sportági szakszövetség ügykezelése során azon túl, hogy a MÚSZ Turi György esetében több mint tíz év távlatában járt el, hiszen az olimpiai érmes, világ- és Európa-bajnokok sorát felnevelő mesteredző a 2000-es évek elején történt esetek okán mondott le az összes szövetségi funkciójáról 2021-ben ?

„Mindkét szövetség a maga szabályzatai alapján járt el. A MÚSZ merőben másképp állt az esethez. Wladár Sándor elnök és az elnöksége az első pillanattól úgy értelmezte, hogy a szövetség feladata az egyetemes úszósport felügyelete, így a Turi-ügy az egész sportág ügye. Ezért a vizsgálat nem csak arra irányult, hogy történt-e bántalmazás vagy sem, hanem arra is megoldást keresett, hogy a jövőben ne forduljon elő, megelőzhető legyen minden ilyen eset. Azt nagyra értékelem, hogy a MÚSZ az ügy kirobbanása után szinte azonnal határozott szervezeti szintű változásokat vezetett be, hogy a magyar uszodákban ne következhessen be gyermekbántalmazás, vagy, ha erre utaló magatartást tapasztal bárki is, az időben kezelhető legyen. Hiszen edzők jönnek-mennek, és nem tudni, melyiknek milyen eszköztára van, melyik sportoló hogyan fogadja el ezeket.

A MOKSZ közleményeiből úgy látom, hogy talán ők is lépéseket tesznek majd annak érdekében, hogy a korcsolyasportban is megfelelő gyermekvédelem épüljön ki

– fejtette ki dr. Tausz.