„Asif Bhatti az Iszlámábádi Egyetem professzora, lelkes hegyjáró, de nem nevezhető kompetens mászónak. Tett már sikertelen kísérletet a Broad Peaken. Ezúttal egy ötfős csapat tagjaként indult fel, de a többiek már az 1-es tábornál abortálták a csúcsmászó kört. Bhatti úgy döntött, hogy a többi csapat mászóit követve tovább megy. El is érte a csúcsot, de lefelé hóvakságot kapott. A 4-es tábor magasságában járt, és rádión kért segítséget” – írta Pintér László.
Ekkor több, fáradt mászó jött még lefelé a hegyről, de akadt olyan is, aki még felfelé tartott, mint az azeri Iszrafil Asurli, aki felismerve, hogy Bhatti nagy bajban van, azonnal döntött: megszakítja a csúcsmászását, hogy segítsen a pakisztáni mászónak.
„Talán sokan emlékeznek rá, hogy tavaly a Broad Peaken egy román mászó került bajba, akinek többek között Klein Dávid is segített. Ott szintén Asurli vállalta az oroszlánrészt a mentésből és akkor is lemondott a csúcsmászási kísérletről, mondván, mi érhet többet egy ember életénél?”
Elbeszélése szerint a háttérben már szervezték a helikopteres mentést is, de az időjárás miatt erre napokig nem kerülhetett sor.
A dráma négy napig tartott, végül kellett az alaptáborból elinduló két pakisztáni mászó, Fazal Ali és Mohammed Yunus segítsége is, akik a 2-es táborból lesegítették a szerencsétlenül járt társukat. Asurli három napig nem aludt, ezért ő a táborban maradt pihenni és csak a következő napon ért le, egyedül.
„Asurli segítsége nélkül Bhatti egészen biztosan meghalt volna a hegyen. Nagyon ritka az ilyen fajta önzetlenség a nyolcezresek világában” – olvasható a bejegyzésben.
Pintér hozzátette, Iszrafil Asurli már több nyolcezrest megmászott, többek között a Mount Everestet, a Kancsendzöngát és a Lhocét is.
A tavalyi és a mostani mentése kapcsán lassan kialakul körülötte egy nyolcezres védőangyal imázs, teljes joggal.
