Továbbra is kiemelt ágazat marad a sport

A Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága tartott sajtótájékoztatót csütörtökön a Magyar Sportok Házában. Dr. Schmidt Ádám államtitkár, illetve Schmidt Gábor helyettes-államtitkár a kinevezésük, július 18. óta elvégzett munkájukról számolt be, amelyben a legnagyobb változást a Nemzeti Sportügynökség, és a Nemzeti Sportközpontok újrastrukturálása, a feladat- és hatásköreik újragombolása hozta.

De ami a leginkább érdekelheti, és érinti a magyar sportban dolgozókat, az a jövő, az elkövetkező évek sportfinanszírozásának a változásai.

Ugyanis a kormány, és az államtitkárság

• a taoprogramot tovább szeretné vinni, ennek érdekében már Brüsszel előtt van a következő évek ilyen típusú forráselosztásának elbírálása,
• illetve a 2023-as évtől merőben más rendszer szerint osztja el az adófizetők pénzét a sportszövetségek között, változik a Kiemelt Sportágfejlesztési Támogatás (KSF) rendszere és hangsúlya is.

Az új kulcsszavak: átláthatóság, teljesítmény alapú gondolkodás és finanszírozás – amelytől azt várják, hogy a sportágak által felállított célok hatékonyabban valósulnak meg, mint az elmúlt tíz évben –, fenntarthatóság.

A helyettes-államtitkár eztán bemutatta az új Nemzeti Versenysport Fejlesztési Programot.

Ebből kiderült az is, a sport továbbra is kiemelt stratégiai ágazat marad, viszont a működési környezet kevésbé lesz bürokratikus – az ígéret szerint.

Öt kategóriába sorolták az olimpiai sportágakat a jelen eredményeik és a 2024-es, 2028-as olimpiák várható eredményessége szerint (a kategóriákat, és a besorolás egészét lásd lent, a keretesben).

• Kiemelt lesz a birkózás, a kajak-kenu, a korcsolya, az úszás, a vívás és a vízilabda.
• Második kategóriába került az atlétika, a dzsúdó, a kerékpár, az öttusa, a triatlon, a kézilabda, a sportlövészet és a vitrolázás.

A harmadik kategóriától lefelé, talán az eddigiekhez képest némiképp lejjebb csúszó megítélésben részesülő tornát leszámítva csak olyan sportágak kerültek, amelyeknek vajmi kevés sanszuk van az olimpiák 1-8. helye valamelyikének elérésére, úgymint kosárlabda, röplabda, sí, ökölvívás, stb.

A leglényegesebb újságírói kérdésre, a „torta nagyságára”, a szétosztható forrás mértékére azonban az államtitkár nem tudott egzakt számokat mondani. Objektív okokra hivatkozva azzal kerülte ki a választ, hogy az országgyűlés által elfogadott 2023-as költségvetés is a háború, az infláció, avagy az ismert okok miatt folyamatosan változik, ezért.

Az elmúlt tíz év tanulsága éppen az volt, hogy ha az adott szövetség 14 olimpiai pontot ígért a ciklus elején, majd a végén nullát hozott, akkor sem történt semmi, nem csökkent a KSF mértéke. Ezért 24.hu megkérdezte, mennyire rugalmas a rendszer? Hiszen az élet produkál olyan váratlan eseményeket is, mint most például a támogatás szempontjából az első kategóriába rangsorolt Magyar Országos Korcsolyázószövetség (MOKSZ) esetében, amely éppen elveszti az aranytojást tojó Liu testvéreket. Ha tényleg kínai színekben versenyeznek a jövőben, a korcsolyázóknak kevés esélyük lesz éremre, de még pontszerzésre is csekély a 2026-os milánói olimpián, a többi szakágban pedig eddig sem volt. Schmidt Gábor kérdésünkre azt a választ adta, hogy

alapvető terv szerint olimpiai ciklusonként rangsorolják újra a sportágakat, ergo a finanszírozást, de mivel folyamatos az egyeztetés a MOB-bal, ilyen esetekben rugalmasan és azonnal reagálhat a minisztérium akár.