Egészen szenzációsra sikerült az első félidő első szakasza. A magyar csapat rendkívüli elszántsággal vetette magát küzdelembe és Mikler Roland bravúrjaira építve folyamatosan növelte az előnyét. A 11. percben már 7-1-re vezettek a mieink, ám itt egy kicsit elfáradt, Guigou pedig elkapta a fonalat, szinte az egyetlen volt, aki túljárt Mikler eszén.
Sajnos egy kilencperces leblokkolásnak hála 5-0-s szériát produkált a legutóbbi vb bronzérmes, a hajrában már az egyenlítésésért támadott a francia csapat. Ebbe azonban belebakizott, így végül mi dobtunk gólt és 14-12-re hoztuk az első fél órát.
Térfélcsere után nagyon felgyorsította a játékát Franciaország, ami érezhetően kényelmetlen volt a mieinknek. Támadásban nehézkesek, pontatlanok lettünk, ráadásul minden magyar gólra azonnal jött egy francia is. Apránként felőrölték a mieinket, két-három góllal is ellépett Franciaország, miközben a magyar csapat idegesen támadott és szellősebben védekezett. Ahogyan ellenfelünkben jókor léptek játékba kulcsemberek, úgy a hajrában Bóka Bendegúz és Máthé Dominik is jókor hozott új lendületet és őrült küzdelem árán 30-30-ra kiegyenlítettünk 17 másodperccel a vége előtt. Hiába kértek időt a franciák, újabb gól nem született, jöhetett a hosszabbítás.
A kétszer ötperces ráadásban kijött a két csapat közötti rutinkülönbség, egy-egy lövésnél, passznál már nem a legjobb döntések születtek, így végül a franciák örülhettek.
