A koronavírus-járvány elterjedése miatt sorban állnak le a különböző sportesemények, és mivel egyelőre nem lehet tudni, mennyi ideig tart majd a kényszerű szünet, rengeteg kérdés merül föl. Gyakorlatilag minden csapatsportág esetében két vitatéma van:
- Ki legyen a bajnok?
- Mi lesz a kiesőkkel?
Természetesen ezeknek sportszakmai és gazdasági vonzata is van, de leegyszerűsítve mindig ott lyukad ki az ember, hogy a legfontosabb információ az lenne: lejátsszák-e az elhalasztott mérkőzéseket vagy sem. Mielőtt belemélyednénk a lehetséges megoldásokba, szögezzük le: az emberek egészségének megőrzése a legfontosabb szempont, így ezt szem előtt tartva kell intézkednie minden szervezetnek.
A Liverpool elbukhatja a bajnoki címet is
A világ legnépszerűbb sportága a foci. Pont ezért az egyik legnagyobb veszélyforrás is, hiszen tömegeket mozgat meg, több tízezer ember látogat ki a topbajnokságok mérkőzéseire. Az angol liga helyzete azért érdekes a koronavírus miatt félbeszakított idényben, mert a Liverpool FC őrült előnnyel vezeti a tabellát: a második helyen álló Manchester City 25 ponttal van lemaradva a listavezető mögött. A Premier League idényéből 29 forduló telt el, ezért Jürgen Klopp csapatának csupán két győzelem kellett volna, hogy matematikailag is biztossá váljon a bajnoki cím.
És akkor képzeljük el, hogy bejelentik: törlik az idei kiírást.
Ez esetben nem esne ki egyetlen csapat sem, ugyanakkor nem lehetne tudni – amennyiben egyáltalán kihirdetik –, ki indulhatna a 2020–21-es Bajnokok Ligájában. Hasonló cipőben jár egyébként Skóciában a Celtic is, amelynek 13 pont az előnye, vagy a Paris Saint-Germain, amely mögött tizenkettővel van lemaradva a Marseille.
Meg kell tennünk mindent, hogy megvédjük egymást. Mindannyian, közösségként. Mindig erre kellene törekednünk az életben, de ilyen helyzetben még fontosabb
– mondta Klopp a klub hivatalos honlapjának.
Jürgen Klopp has today issued the following message to supporters.https://t.co/nBeTrwILJs
— Liverpool FC (@LFC) March 13, 2020
A német egy olyan csapat vezetőedzője, amely 30 éve nem nyert bajnokságot, és most a siker kapujában sem csinál ügyet belőle, ha elveszítheti ezt az esélyt. Egyelőre legalábbis nem.
Térjünk át egy másik kézenfekvő megoldásra, mi van akkor, ha lefújják a ligákat a jelenlegi állás szerint. Ebben az esetben éppen ellenkező okok miatt válna igazságtalanná a döntés, vagyis azok a bajnokságok dőlnének el hirtelen, ahol még nyílt a verseny. Spanyolországban a Barca két ponttal előzi meg a Real Madridot, míg Olaszországban a Lazio egyetlen ponttal marad el a Juventustól. Ez a megoldás Svájcban lenne a legkegyetlenebb, ahol a bajnoki cím és az automatikus kiesés is gólkülönbség alapján dőlne el.
Amennyiben nyáron nem pótolják be az elmaradt fordulókat a különböző ligák, egyetlen további lehetőség marad, a rájátszás. Ennek több verziója is felmerült már, a szoros bajnokságoknál az élmezőnynek és a kiesés elől menekülőknek is nyári playoffot javasolnak, míg Angliában egy meghökkentő ötlet merült föl: a Daily Mail szerint létező forgatókönyv, hogy a Liverpool kapja a bajnoki címet, de nem esne ki egyik csapat sem a bajnokságból, hanem kibővítenék a Premier League-et két további résztvevővel. Az ezt követő években pedig több együttes esne ki a ligából.
Legtöbben egyelőre a nyári folytatásra voksolnak világszerte, amire a foci esetében zöld utat jelenthet, hogy elhalasztották egy évvel a nyárra tervezett Európa-bajnokságot. Az amerikai major sportok, vagyis a szünetelő hoki- (NHL), kosárlabda- (NBA) és labdarúgóliga (MLS) mellett a baseball-bajnokság (MLB) kezdete tolódni fog. A CBS szerint a jégkorongozók folytatnák a szezont, amint erre újra lehetőség nyílik, az NBA-nél viszont még nem tudják, mi fog történni – például a Golden State Warriors szerint nem fejezhető be az idény.
Az európai jégkorong-bajnokságok többsége drasztikus lépésre szánta el magát. Ugyan a zömmel orosz csapatokat felvonultató KHL például a rájátszásnál tart, és egyelőre nem úgy fest, hogy végleg leállna, addig a legtöbb bajnokság (például a svájci, a cseh, a szlovák és a német) azonnal befejezte a szezont. A magyar bázisú Erste Liga elődöntőjében vezető Ferencváros a Csíkszeredával párban megkapta a bajnoki címet, míg a „szomszédban”, a Fehérvár AV19-et is felvonultató osztrák EBEL úgy fejezte be a szezont, hogy nem hirdetett bajnokot – igaz, arról határozott, hogy a Red Bull Salzburg, a Bozen és a Vienna Capitals vehet majd részt a Bajnokok Ligája-selejtezőben.
A magyar kosárszövetség is úgy döntött, hogy itt a vége, befejezettnek nyilvánítja az idényt, sem bajnokot, sem kiesőt nem hirdet. Magyarországon a labdarúgó NB I működött a legtovább zárt kapuk mögött, ám miután a játékosok, majd a klubok is arra kérték az MLSZ-t, hogy állítsa le a küzdelmeket, ezt a bajnokságot is felfüggesztették.
Háborúk és sztrájkok
A két világháború miatt összesen három olimpiát fújtak le a történelem során (1916, 1940, 1944), és hogy ilyen mértékben leálljon a világ sportélete, arra a második világégés óta nem volt példa. Annak kirobbanása után nem sokkal fokozatosan előbb a brit labdarúgó-bajnokságok szüneteltek, így aztán mindössze három fordulót élt meg az 1939-es kiírás Angliában és Skóciában is, majd sorra függesztették fel a ligákat – Magyarországon az NB I 1944-ben szakadt félbe.
A harcok a későbbiekben is bele-beleszóltak a sportba, a hegyi-karabahi enklávé birtoklásáért zajló háborúban az azeriek és az örmények fogtak fegyvert 1988 és 1989 között, ez az időszak a labdarúgásra is kihatott. A manapság már egész ismertté vált FK Qarabag viszont a háborús zónához közel, Agdamban székelt, ezért kevesen vállalták ekkoriban a kockázatot, hogy megmérkőzzenek a csapattal. 1989-ben összesen tíz mérkőzést tudott lejátszani az együttes, és bár a szezont befejezték az országban, utólag törölte a szövetség az eredményeket a sportértékek megőrzésének érdekében, a Qarabag pedig átköltözött Bakuba.
Moldovában is fegyveres konfliktus miatt állt meg a sport. Az ország keleti részén élő ukrán és orosz ajkú lakosság mindenképp Oroszországhoz akart tartozni, a helyzet pedig annyira elmérgesedett 1992-re, hogy az állam határozata értelmében az utolsó három forduló megrendezése helyett a két még bajnoksesélyes csapatnak rájátszásban kellett volna eldöntenie az első hely sorsát. A listavezető Tiligul Tiraspol azonban nem volt hajlandó lejátszani a mérkőzéseket, ezért a Zimbru Chisinaut hirdették ki bajnoknak. A Tiligul sosem tudott aranyérmet szerezni, 2006-ban meg is szűnt.
Amerikában egészen más okból álltak le vagy maradtak el szezonok az évek során. 1981-ben a baseball-idény szakadt félbe egyik pillanatról a másikra: a Major League Baseball klubtulajdonosai az elszállt bérek miatt fizetési sapkát akartak bevezetni, emiatt pedig a játékosok sztrájkolni kezdtek. Bár a bajnokság folytatódott, a vita megmaradt, majd a baseballosok 1994-ben minden addiginál hosszabb sztrájkba kezdtek: 232 napig tartott a tüntetés, aminek következtében elmaradt a World Series is, amire 92 év után először volt példa.
Ugyanez zajlott le az NHL-ben a hokisoknál is. Már korábban is volt példa arra, hogy a játékosok és a tulajdonosok nem tudtak megegyezni egymással, így a megszokottnál rövidebb volt az 1994–95-ös idény, a 2004–2005-ös kiírást azonban teljes egészében törölték, így aztán 1919 után először nem tudták átadni senkinek sem a Stanley Kupát. Ezalatt sok nagynevű hokis ruccant át Európába, a csaknem ezer NHL-meccsig jutó Rob Niedermayer a Fradiban is jégre lépett. Jégkorongban lassan szokássá válik a lockout, mert a kollektív szerződés körüli újabb, 2012-es vita miatt 2013. január 14-ig nem játszották le a hokimeccseket, úgyhogy át kellett alakítani a szezont. Végül egy 48 meccsből álló alapszakaszt követően a Chicago Blackhawks nyerte a playoffot.
És az NBA sem maradhat ki a sorból, ott a kollektív szerződésről kétszer alakult ki vita, emiatt az 1998–1999-es és a 2011–12-es szezonok voltak a megszokottnál rövidebbek, ám végül mindig egyezségre jutottak a csapatok és a tulajdonosok.
Kiemelt kép: Christoph Hardt / Geisler-Fotopres / Geisler-Fotopress / dpa Picture-Alliance
