Sport

Kik ezek a hegyi emberek, akik világuralomra törnek?

Oroszország déli részén, a Kaszpi-tenger partján fekszik Dagesztán, ez a hegyekkel teletűzdelt, szegény kaukázusi köztársaság, amely számos etnikai csoportja és földrajzi fekvése miatt lényegében állandó háborús hangulatban van. Mi azért is ismerhetjük, mert a fővárosba, Mahacskalába igazolt 2011-ben a PSV Eindhovenből Dzsudzsák Balázs és töltött el ott egy nem túl sikeres időszakot az akkoriban pénzzel telepumpált Anzsinál. Az volt a magyar válogatott csapatkapitányának első lépése azon az úton, amely a nyugat-európai focitól az Egyesült Arab Emirátusokig vezetett.

Bár világszerte jellemző, hogy a szegényebb régiókban a labdarúgás a legnépszerűbb sport, Dagesztánban nem ez a helyzet. Ők nem az Anzsiról, de más orosz településekkel ellentétben nem is a jégkorongról ismertek. Helyette gyerekek ezrei nap mint nap a szőnyegen püfölik egymást, olimpiai bajnok birkózók, vagy a leendő Habib Nurmagomedovok akarnak ugyanis lenni.

Az oktagon királya

Nurmagomedov jelenleg a UFC verhetetlen bajnoka. Leghangosabb sikere egyértelműen a Conor McGregor elleni volt még 2018 októberében, már csak a felvezetés, majd a fojtásos győzelme után a ketrecben és a nézőtéren kialakult balhé miatt is – utóbbiért mindkét sportolót eltiltották. Ez volt a legfelhájpoltabb mérkőzés a sorozat történetében.

Nurmagomedov szorításából már nem volt kiút McGregornak. Fotó: Harry How / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP

Azonban a helyzet leegyszerűsítése lenne, ha csak ezzel a mérkőzéssel azonosítanánk be a karfiolfülű dagesztánit. Habib Nurmagomedov ugyanis legyőzhetetlen, már 28-0-s mérleggel bír kevert harcművészetekben, az eltiltása utáni visszatérése is elég nagyot szólt Dustin Poirier ellen.

Nem mindenki tartja látványosnak, amit csinál, de döbbenetes, hogy a riválisoknak mennyire nincs ellenszerük rá. Előszeretettel szorítja ellenfeleit a ketrec falához, majd a lábat támadja, amikor pedig levisz valakit a földre, azt gyakorlatilag addig szorongatja, feszíti, amíg az ellenfél fel nem adja a mérkőzést.

Birkózás 0-24-ben

Nem véletlen, hogy ezzel a harcstílussal tud sikeres lenni, mondhatni a dagesztáni életforma csúcsterméke ő. Egy olyan kicsi településről származik, ahol a lákosság száma az ezer főt sem éri el, az edzője pedig édesapja, Abdulmanap volt, aki még Ukrajnában szabadfogású birkózást tanult, majd a szovjet hadseregben ismerkedett meg a cselgánccsal és a szambóval (ez egy orosz katonai birkózási forma), számos tanítványából lett később bajnok különböző küzdősportokban. Oroszország kitüntetett és nagy becsben tartott edzőinek egyike.

Habib Nurmagomedovról készült egy dokumentumsorozat az elmúlt években Dagesztáni Krónikák néven, amiből megtudhatjuk, hogyan készül fel egy-egy mérkőzésre, meg úgy eleve, milyen életet él. Nem pont olyat, amilyenre számítanánk. Nagyjából annyit tudtunk meg róla, hogy keményen vallásos, az imádságok fontos szerepet töltenek be az ő és a családja életében. Mellette pedig lényegében egész nap a barátaival és férfi rokonaival lóg, ám hiába keresett már dollármilliókat, ez közel sem azt jelenti, hogy egyfolytában buliznának. Épp ellenkezőleg:

lemennek egy lelakott tornaterembe és birkóznak egész nap, mintha csak Nurmagomedov állandóan a következő harcra készülne.

Nem csak edzés gyanánt gyúrják egymást a matracon, jól láthatóan szórakoztatja őket a közelharc.

Ez távolról nézve kissé furcsának tűnhet, azonban a Kaukázusban nem az. Ott a mindennapok szerves része a küzdelem.

Birkózás, sokaknak az egyetlen út

A dagesztániak azt vallják, a birkózás a vérükben van, a hegyi törzsek már a múltban is előszeretettel csaptak össze egymással, ez a fajta küzdőszellem teljesen természetessé vált számukra. A környéken úgy vannak vele: aki a sportban sikeres, annak már semmit sem kell bizonygatnia. Ebből alakult ki a birkózókultúrájuk, ami ráadásul az egyik legolcsóbban űzhető sport, a matracokat leszámítva nem sok minden kell hozzá, a többségnek még rendes birkózóruhája sincs.

Mondjuk a matrac sem volt mindig alapfelszereltség, egy edző, Magomed Arangerejev azt a mondta az AFP-nek, hogy eleinte a puszta földön gyakoroltak a gyerekek. Aztán egy közeli nagyváros sportiskolájában tűz ütött ki, elég nagy volt a pusztítás, az intézmény bezárt, Arangerejevék pedig megkapták az épségben maradt birkózófelszereléseket.

Életkép egy mahacskalai birkózóiskolában. Fotó: Nikolay KORZHOV / AFP

„1996-ban nyitottuk meg az iskolánkat, nem sokkal később már láttuk az első eredményeket, hat év múlva pedig már elkezdtek nyerni a tanulóink az Európa- és világbajnokságokon” – mondta Arangerejev, aki elárulta, hogy a sikerek hatására már külföldiek is előszeretettel csatlakoznak a dagesztáni képzéshez, már akiket nem ijeszt el az állandóan feszült, háborús légkör.

Sokan látják a kitörési lehetőséget a birkózásban, miközben az idősebbek úgy tartják, amíg a teremben vannak a gyerekek, addig is távol maradnak a radikális csoportoktól, terrorszervezetektől. További követendő példák akadnak Nurmagomedov mellett:

a dagesztániak közül Buvajszar Szajtyijev három olimpiai és hat világbajnoki címet nyert, Mavret Batirov pedig két aranyérmet vitt haza a játékokról, mindketten szabadfogású birkózásban remekeltek.

Az alternatív út

A közelmúltban már valós veszélyként lengi körbe a birkózást, hogy egyszer csak kikerül az olimpiai programból, és talán nem kell ecsetelni, mekkora presztízsveszteség lenne ez a sportág számára. Ugyanakkor a kevert harcművészet előretörése új lehetőségeket nyit a dagesztániak, vagy az ott készülők előtt: az MMA lényege ugyanis épp az, hogy mindegy, ki milyen küzdősportból jött, sikeres lehet a ketrecben.

Habib Nurmagomedov sikerességére pedig mindenki felkapta a fejét, a McGregor elleni győzelme után az utcán ünnepeltek az emberek. Bár a világot megosztotta a mérkőzés utáni botrány, Dagesztánban semmit nem rontott a megítlésén. Igazából pont azt a harcos képet festette le róla, ahogyan a helyiek tekintenek magukra: mindegy hol és milyen körülmények között, de egy dagesztáni bárki seggét szétrúgja.

A Nurmagomedov-hatás máris érezhető a UFC-ben, egyre több ugyanis a kaukázusi a sorozatban:

  • Dagesztánt a többi közt Zabit Magomedsaripov, Iszlam Makahacsev, vagy Rasid Magomedovot képviseli,
  • de a csecsen vonal is egyre erősebb, Zubaira Tukugov és Mairbek Tajszumov is a sorozat tagja jelenleg.

Az sem utolsó szempont, hogy a ketrecharc előretörésével egyre több pénzt lehet keresni MMA-val. Habib Nurmegomedov persze a topsorozat szupersztárja, így értelemszerűen kiemelkedő fizetést kap egy-egy fellépésért, de már eljutott arra a szintre, hogy 2-3 millió dollárért alá sem ír egy szerződést.

A Poirier elleni győzelméért például 6 milliót kapott, plusz 50 ezer dollár bónuszt az este legjobb teljesítményéért.

Hogy számíthatunk még további harcosoka a kaukázis hegyvidékről azt mi sem érzékelteti jobban, mint amit egy mahacskalai birkózóközpont edzője, Gamid Gamidov mondott az AFP-nek:

A dédnagyapáink, a nagyapáink, apáink is birkóztak és a gyerekeink is fognak majd. Itt vannak a legjobbak az egész világon. Ha valaki végignéz a termünkben, akkor egyszerre húsz-harminc világ- és Európa-bajnokot is láthat.

Kiemelt kép: STRINGER / ANADOLU AGENCY

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.