Az már eldőlt, hogy Budapest vállalja a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezését, amire új stadion épül, de azt még nem tudni, mindez mennyibe fog kerülni.
Fillérre pontosan akkor lehet megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a ferencvárosi szabadidő és közpark, és benne az atlétikai központ felépítése, amikor elkészültek a kiviteli tervek és a közbeszerzéseket lefolytattuk. (…) Az biztos, hogy bőven Magyarország teherbíró képességével összhangban van ez a vállalás, a magyar állami költségvetés kiadásainak 2023-ig évente pár ezrelékét sem fogja elérni a szükséges befektetés.
– nyilatkozta a 444-nek adott interjúban Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
Fürjest szembesítették azzal, hogy a 2017-es vizes világbajnokságra épített Duna Aréna nem olyan lett végül, mint amilyen az előzetes látványtervben szerepelt, erre azt mondta, az akkori úszóelnök, Gyárfás Tamás ötlete volt, hogy szükség van egy azonnali látványtervre.
„Hiába mondtam nekik, hogy ne tegyék, ez parasztvakítás, ebből később baj lesz. Ez mindig egy csapdahelyzet, én mindig minden beruházót arra intek, hogy amíg nincs kész a részletes és valószerű terv, addig ne mutass látványtervet, mert szükségszerűen más lesz a végeredmény, és amíg nincs kész a kiviteli terv, és nem zárult le a közbeszerzés, addig ne mondj árat, mert úgy is pórul jársz, és a végén úgy is más lesz, és jönnek az újságírók és a fejedhez vágják.”
Örök téma a kormánnyal nem szimpatizálók számára, hogy rengeteg pénz megy a sportágakra, stadionokra, miközben az eredmények nem igazolják a döntések jogosságát és az egészségügy továbbra is katasztrofális állapotban van. Fürjes erre azt mondta, senki nem gondolja, hogy nincs bőven dolog az egészségügyben, ezért is indította el a kormány a három éve az Egészséges Budapest programot.
Másrészt soha nem gondoltuk, hogy önmagában a lepukkant, hiányzó sportlétesítmények megújítása-pótlása a magyar sport összes gondját meg fogja oldani, de azért 2016-ban 44 év után kijutottunk a foci Európa-bajnokságra, még nem veszett el minden esély, hogy 2020-ban ez újra megtörténjen. A Fradi és a Vidi két egymást követő évben szerepel jól a nemzetközi kupában
– magyarázta Fürjes.
2017-ben a Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett a budapesti olimpiarendezés megakadályozása ellen, és sikerült is megtorpedózniuk, a kormány pedig nem vállalta, hogy népszavazásra kerüljön sor a kérdésben.
„Nem osztom azt a minősítést, hogy gyávák lettünk volna beleállni a népszavazásba. Egyszerűen az esélyünk szállt el teljesen 17 tavaszán. Pont, amikor ráfordultunk a célegyenesre, a pártok egy része visszavonta a korábbi támogatását, ezzel az egység megszűnt. Nem lehet megjósolni, milyen eredményt hozott volna a népszavazás, de az biztos, hogy szoros lett volna” – mondta Fürjes, aki szerint ha állva maradt volna a magyar pályázat, akkor a 2032-es olimpiát megkapta volna Magyarország.
Az atlétikai vébére visszatérve, a rendezési jogot már tavaly megkaptuk, de egyelőre nem kezdődtek el az építkezések, Fürjes amondó, hogy ezzel meg kell várni, amíg a részletes kivitelezési tervek is elkészülnek.
„Ezt követően ragaszkodnunk kell egy nyílt, európai uniós közbeszerzési pályázathoz az építésre, ez a legerősebb és legnyíltabb versenypályázat. Jövő tavasszal indulhat az építkezés, és 2022 nyarára kell felépíteni az atlétikai központot. Mindig is ezzel az ütemezéssel dolgoztunk. Most majd egy kicsit igyekezni kell, hogy ez valóban teljesíthető legyen.”
Fürjes beszélt még arról, hogy a nemrég átadott Puskás Arénában jövőre az Eb-meccsek mellett koncertek is lesznek, és szóba került a Liget Projekt is, amire azt mondta:
Tartjuk magunkat ahhoz a tíz éve folytatott gyakorlathoz, hogy csak olyan komoly városfejlesztő beruházást valósítunk meg Budapesten is, amit támogat a megválasztott városvezetés. Igazodunk a Főváros döntéséhez, a Liget Projekt egyes elemei megakadtak.
