„Néha szívesen lepihennék egy kicsit, és nem csinálnék semmit, ugyanakkor nagyon izgalmas is ez az időszak, és úgy vagyok vele, ezek a lehetőségek nem várnak meg. Amikor ott van az ember előtt, akkor kell megragadni, mert elillan”
– nyilatkozta a MOL Csapat honlapjának a fáradhatatlan Hosszú Katinka, aki a hétvégén az új sorozat, az ISL keretein belül csapatával a Duna Arénában versenyzett.
Abban, hogy az ISL létrejöhetett, hatalmas szerepe van Hosszúnak, aki azt szeretné, hogy a visszavonulása után majd úgy emlékezzenek rá, mint egy olyan emberre, aki pozitív változásokat hozott. ISL ide vagy oda, a prioritás továbbra is a tokiói olimpia, és a Rióban három aranyérmet nyerő klasszis szerint az emberek már elvárják tőle, hogy ugyanolyan sikeres legyen, mint a 2016-os olimpián.
A riói felkészülés brutálisan nehéz volt, de a Tokiót felvezető négyéves időszak még annál is sokkal nehezebb. És azért kell jobban megcsinálni, mert ha nem csinálod jobban, akkor utolér a mezőny. Rió óta én vagyok a bajnok, mindenki engem akar letaszítani a trónról, ráadásul láthatták, hogyan, milyen módon értem el az eredményeimet, utánozni pedig bárki tud. Ha nem teszek meg mindent azért, hogy még jobb legyek, azzal a kudarcot kockáztatom
– mondta Hosszú, aki januártól minden versenyt az olimpiai szereplésének rendel alá.
Korábban azt nyilatkozta, hogy Tokióban már egy aranyéremnek is örülne, amire sokan felkapták a fejüket, még a családját is sikerült megijesztenie azzal a mondattal.
„Nem arról van szó, hogy védeni akarom magam a közvélemény nyomásától, de a többi olimpiai címvédőnk nevében is mondom, amikor leszögezem: az embereknek fogalmuk sincs, mennyi munka van egy ezüstéremben, vagy akár egy negyedik helyben is. (…) Nyilván úgy dolgozom, hogy mindent meg akarok nyerni, és tényleg mindent a felkészülésnek rendelek alá, de őszintén mondhatom, hogy egy aranynak is nagyon tudnék örülni. Aki pedig azt gondolja, hogy az kevés, az gondoljon bele, hányan áldozzák az életüket egy olimpiai éremért úgy, hogy végül nem járnak sikerrel.”
Ennek ellenére szerencsésnek tartja magát, és nemcsak azért, mert teljesültek a vágyai, hanem azért is, mert még mindig talál motivációt, hogy csinálja és menjen előre.