A Holdra szálláshoz és az Everest első megmászásához hasonlítják Eliud Kipchoge bécsi futását, amivel ledöntötte a modern atlétika utolsó nagy mítoszát.
Aki ismeri Kipchoge pályafutását és az utóbbi években elért eredményeit, a legkevésbé sem lepődött meg ezen.
Mászunk felfelé a fán, és nekem sikerült felemelnem egy ágat. Megyek a következőhöz
– Eliud Kipchoge képes, filozofikus beszéde sok mindent előrejelzett 2017-ben, amikor először megpróbálta megdönteni a modern atlétika lehetetlennek tűnő rekordját: két óra alatt lefutni a maratont. A monzai Forma-1-es pályán tett kísérlete akkor kudarcba fulladt, de az, hogy mindössze 25 másodperccel futotta túl a két órát, jelezte, a kenyai futó lábában benne lehet a rekorddöntés.
Az első kísérlet óta eltelt két évben is látszott, hogy a világ jelenlegi legjobb maratonistájának tartott Kipchogének komoly esélye lenne két órán belül kerülnie. A monzai rekordkísérlet óta négy maratont nyert, köztük 2018-ban a berlinit, ahol 2:01:39-es űridővel megdöntötte a maratonfutás hivatalos világcsúcsát.
Rekortánról az aszfaltra
Eliud Kipchoge története sok más kenyai futó története is lehetne. Minden nap mezítláb, futva tette meg az iskola és az otthon közötti távot, és ezek a gyerekként lefutott kilométerek alapozták meg egész futókarrierjét. Még a középiskolában sem kezdett versenyszerűen futni, mígnem 2001-ben találkozott jelenlegi edzőjével, akinek a szárnyai alatt Kipchoge 2002-ben kezdte profi pályafutását. Juniorként először terepen próbálkozott, aztán áttért a rekortánra és 3, illetve 5 ezer méteren versenyzett. Középtávfutóként is szép sikereket ért el: 5000 méteren 2003-ban megnyerte a világbajnokságot (utolsó körös sprinttel győzte le a táv akkori koronázatlan királyát, El Guerrouj-t), harmadik lett a 2004-es nyári olimpiai játékokon, második a 2007-es atlétikai világbajnokságon és a 2008-as olimpián.
A rekortánról 2012-ben váltott aszfaltra, és egyből világossá vált, hogy Kipchoge igazán hosszú távon érzi elemében magát. 2013-ban Hamburgban pályacsúccsal nyerte élete első hivatalos maratonját. 13 maratonon indult, amiből 12-t megnyert. Csak 2013-ban kapott ki Berlinben az akkor 2:03:23-as idővel világcsúcsot futó Wilson Kipsang Kiprotichtól. Öt évvel később Kipchoge elképesztő futással írta felül ezt az időt, és lett a maratonfutás világcsúcstartója.
Vécét pucol és nem ad ki magából 100 százalékot
Kipchoge Kenyában készül fel a nagy versenyekre, ahogy a mostani rekordkísérlet előtti hónapokat is Kaptagatban töltötte néhány iramfutóval, akik segítették a bécsi futását.
Hajlani 5-kor kel a reggeli első futásához, és mindent lejegyez a jegyzetfüzeteibe. Soha nem feszíti túl magát az edzéseken, mindig 80, maximum 90 százalékot ad ki, a 100 százalékot a versenyre tartogatja. Egyszerű körülmények között készül társaival egy futótáborban, ahol a többiekhez hasonlóan ő is ugyanúgy kiveszi a részét az edzések közötti házimunkában, és ha rá kerül a sor, akkor vécét pucol.
A szakemberek szerint Kipchoge ereje nem annyira a lábában, sokkal inkább a fejében rejlik. A futás alatt annyira koncentrált tud maradni, hogy alig látszik erőlködés az arcán, miközben 3 perc alatti kilométereket repeszt. A mentális ereje mellett több olyan erőssége is van, ami a világ legjobb maratonfutójává teszi:
- Fizikai adottságok: a 34 éves Kipchoge 1 méter 67 cm magas, 57 kg. Fizikuma tökéletes a hosszútávfutáshoz, nyurga és szálkás testén nincs felesleges dekagramm. Érdemes szemügyre venni futóstílusát is: felső teste és vállai alig mozognak, miközben az utolsó méterekig fent tudja tartani a szédületes futósebességet. A tavalyi berlini maraton finisében olyan légiesen és látszólag erőlködés nélkül futott, hogy mozgását nézve olyan érzése támad az embernek, ezt bárki meg tudná csinálni
- Sérülésmentes pályafutás: a kenyait eddig nem hátráltatta komolyabb sérülés. Eddigi legnagyobb problémája 2015-ben adódott, amikor a berlini maraton közben elmozdult cipőjében a talpbetét. Felhólyagzott, véres lábbal ért célba, több mint egy perccel megelőzve a második helyezettet.
- Az edző: Peter Sang 19 éve edzi Kipchogét. Nem csak trénere, hanem mentora és szoros barátja is a futónak, aki 16 éves korában kérte fel Sangot, hogy segítsen neki. Azóta elválaszthatatlanok, és teljes szimbiózisban dolgoznak együtt, ami fontos stabilitást jelent Kipchoge pályafutásában.
Nem világcsúcs, csak történelmi pillanat
Kipchoge 2 órán belüli ideje elképesztő teljesítmény, mégsem számít hivatalos világcsúcsnak. A bécsi futás ugyanis mesterséges körülmények között zajlott: a kenyait 41 irammenő (pacer) segítette, akik rotációban futottak Kipchoge előtt-mellett. Ez a hivatalos maratonversenyeken szabálytalan, ahogy az is, hogy a futók mozgó járműről kapjanak frissítést (Kipchogét kerékpáron kísérték, így kapta kézbe a folyadékot). A hivatalos maratonokat fix időpontokban rendezik, a mostani rekordkísérlet pontos időpontját csak az utolsó előtti pillanatban hirdették ki, hogy megtalálják a legmegfelelőbb időjárási körülményt.
Noha a hivatalos világcsúcsot is Kipchoge tartja, az még odébb van (szakértők szerint évek, mások szerint generációk), hogy versenykörülmények között is két órán belülre kerüljenek a maratonisták. Ehhez jelenleg 1 perc 39 másodpercet kellene leküzdeni versenykörülmények között, ami nagyon soknak számít.
Idén a szintén kenyai Bekele mér bejelentkezett a csúcsdöntésre: mindössze két másodpercre közelítette meg Kipchoge tavalyi világcsúcsát, ami jelezte, hogy nem csak Kipchoge képes emberfeletti teljesítményre. Kipchoge két órán belüli maratonja óriási inspirációt és motivációt adhat a többi futónak is, akik most már elhihetik, nem lehetetlen két órán belül kerülni 42,195 km-en.
Kiemelt kép: ALEX HALADA / AFP
