Van abban valami elképesztően szomorú, amikor a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában csoportjában remeklő, második helyen álló MOL-Pick Szeged simán lemond a magyar válogatott húzóemberéről, a januári világbajnokságon öt meccsen 38 gólt szerző, ezzel második legeredményesebb Balogh Zsoltról.
Juan Carlos Pastor persze remek edző, szíve joga eldönteni kit játszat jobbátlövő poszton – jelenleg honfitársát, a spanyol Jorge Maqueda Penót favorizálja inkább. Balogh csak második számú right back, viszont rendszeresen pályára lép a bajnoki-, és kupameccseken, a BL-ben – utóbbiban már 23 gólos. (Spanyol poszt riválisa kétszer annyi játékperccel 40 találatnál jár.)
Azt viszont nehezen értjük,
- ha már minimum 50 százalékban tao-forrásból, adóforintból működtetik a klubot, miért hány fittyet a magyar sport, a válogatott alapvető érdekeire, miért nem óvja, védi inkább azt a klubvezetés?
- Miért engedi, hogy a spanyol Mister inkább a cseh Kaspareket tartsa a klubnál,
- miért engedi, hogy ráigazoljon a legjobb korban (29), ereje teljében lévő magyar klasszisra,
- miért teszi ezzel lényegében átadó listára, hozza lépés-, távozáskényszerbe azt a kézist, aki hét éve szívvel lélekkel küzd a csapatért és amúgy a statisztikák is azt mutatják, egyáltalán nem lóg ki lefelé a csapatból, sőt?
Pastor és a szegedi klubvezetés döntése hovatovább kifejezetten rossz a magyar kézilabdának, mert ugyan Balogh pillanatok alatt talált magának csapatot, Vladan Matics kapitány vitte Tatabányára, de ott azért mégsem a legmagasabb szinten játszik. Nem a BL-ben, csak az EHF-kupában szokhatja a nemzetközi iramot, ami azért nem ugyanaz. De örüljünk, mert legalább játszik!
