Sport

Ítélet Hosszú Katinka-ügyben: ki kell adni a papírokat, pénzbírság a Bp2017-nek

Át kell adnia a budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017. Kft.-nek a Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel kötött szerződéseket a 24.hu-nak – döntött az első fokon eljáró bíróság, amely 500 ezer forintos pénzbírságot is kiszabott az állami cégre. Méghozzá azért, mert a vállalat  tagadta, hogy vannak birtokában ilyen megállapodások. Az ítélet nem jogerős.  

Lapunk tizenhat hónapja próbálja megtudni, hogy Hosszú Katinka úszóklubja, az Iron Aquatics milyen feltételekkel használja az irtózatos mennyiségű közpénzből épült, s ugyancsak állami forintokból működtetett Duna Arénát, ám az érintettek majd másfél éve következetesen titkolják a megállapodás részleteit.

Erre most már kevesebb esélyük van, miután az első fokon eljáró bíróság úgy döntött, a múlt évi, budapesti vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős Bp2017 Kft.-nek ki kell adnia a Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel kötött szerződéseket, mert azok tartalma nyilvánvalóan közérdekű adat.

Sőt a bíróság 500 ezer forint pénzbírságot is kiszabott az állami cégre, miután tagadta, hogy birtokában lennének olyan szerződések, amelyeket Hosszúék cégével kötött. A perben azonban a 24.hu bizonyította, hogy korábban éppen a Bp2017 Kft. tudatta lapunkkal, hogy egy szerződést biztosan kötött a céggel.

A bíróság a per közben figyelmeztette a Bp2017 -et, hogy megbünteti, ha valamelyik tényállításáról nyilvánvalóan bebizonyosodik, hogy valótlan. Minthogy ez megtörtént, a legnagyobb kiszabható pénzbírság megfizetésére kötelezte az állami céget, amely azóta fellebbezett ebben az ügyben is.

Hosszú Katinka férjével és edzőjével, Shane Tusuppal a rövidpályás úszó világkupa szingapúri viadalán
Fotó:Wallace Woon / EPA / MTI

Elvesztette közpénzjellegét

Az állami cég egyébként egészen változatos indoklással állt elő a per során annak érdekében, hogy ne kelljen kiadnia a közérdekű adatokat. De menjünk sorban: első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás,

így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket.

Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket. Ezután a 24.hu bemutatta a levelet, amely szerint a Bp2017 Kft. maga számolt be lapunknak egy Hosszú Katinkáékkal kötött szerződésről, ám a cég ezután az emlékeztető után is tagadta, hogy lenne szerződése Hosszú Katinkáékkal.

A bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével.

Tizenhat hónapos út a bíróságra

A ítéletig 2017 márciusától jutottunk el. Tavaly márciusban kérdeztünk rá ugyanis első alkalommal arra, mennyit fizetnek Hosszúék az aréna használatáért. Akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt. Akkori információnk szerint pályázatot nem írtak ki, ezért kezdtünk azután érdeklődni, mennyiért használhatják az uszodát.

Fotó: Csanádi Márton / 24.hu

A Bp2017 Kft. nem válaszolt kérdésünkre, ezzel kezdődött el kálváriánk.

Több kérdésünkre nem felelt Hosszúék klubja, ahogyan hallgattak a minisztériumok is. Sokáig azt sem sikerült kinyomoznunk, melyik állami szereplő az aréna üzemeltetője, végül a Nemzeti Sportközpontok egyik válasza tette egyértelművé, hogy a Bp2017 Kft. volt az, azaz ez a cég köthetett szerződést Hosszúékkal. Addigra már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) fordultunk, amely hosszas eljárása végén kimondta: a Hosszúékkal kötött szerződések egyértelműen közérdekű adatok, így ki kell adni azokat. A NAIH jelentést is közzétett, ami ellen már fellebbezni sem lehetett, ám a Bp2017 Kft. ennek ellenére sem reagált.

A 24.hu ezek után fordult a bírósághoz, amely most első fokon határozott. Időközben egy Bp2017 által szervezett sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy Hosszúéknak nem volt bérleti szerződésük, hanem nem részletezett módon használták a Duna Arénát. A kért szerződéseket e beszámoló után sem kaptuk meg.

És egy darabig még nem is fogjuk, mivel ezzel a 16 hónappal még nem értünk a történet végére: a Bp2017 Kft. fellebbezett mind az ítélet, mind a pénzbírság ellen. Az ügy másodfokon folytatódik.

Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik