Amikor idejöttem a Fradihoz, azt mondtam, hogy sehonnan se távoztam még bajnoki cím nélkül – szóval most már nyugdíjba mehetek
– mondta nevetve Gerendás György, az FTC-PQS pólócsapatának szakmai igazgatója. Az edzőként a BVSC-vel és az Egerrel is bajnoki címet szerző szakember pólója épphogy csak vízfoltos volt, mire megjegyezte, így pont elég, nem akart ő beugrani, ez a vízben ünneplők sikere.
„A negyedik mérkőzés második félidejében dőlt el a bajnoki cím, amikor nulla öt után visszajöttünk mérkőzésbe Szolnokon, onnantól kezdve folyamatosan azt a játékot játszottuk, amit megbeszéltük – mondta az Fradi világbajnok balkezese, Vámos Márton. – Fegyelmezettek voltunk és ez volt a titok a Szolnok ellen, mert kapkodós játékkal senkinek sincs esélye a Szolnokkal szemben. A Vasassal bajnok voltam, a Szolnokkal háromszor, remélem, ez egy új sorozat kezdete. Azt hallottam, erősítünk a következő szezonra, szóval bízom benne, hogy lesz folytatás. Indulunk a Bajnokok Ligájában is, ahol szeretnénk eljutni a végsőkig, de igazából egyelőre most nem akarok vízilabdával foglalkozni.”
Ezt persze széles mosollyal tette hozzá Vámos, aki a döntő öt meccsén összesen tíz gólt lőtt a Szolnok kapujába, de nem az övé volt az egyetlen kimagasló teljesítmény, a győztes találkozókon rendre többen is remekeltek, ráadásul a finálé szombati összecsapásán olyan akarattal, agresszivitással vetette bele magát a küzdelembe a Fradi, hogy ezzel felőrölte a rövidebb kispad és a döntőig vezető nehezebb út miatt elfáradó Szolnokot.
S mivel a két gárda tele van válogatottakkal, ráadásul a friss bajnok zöld-fehérek közül öten is nyertek bajnokságot a Dózsával – és a Szolnok–Népliget utat bejárók száma tovább növekedhet a hírek szerint –, így nem volt meglepő, hogy nagy ölelésekkel köszöntötték egymást a játékosok az éremátadásnál. A mindent eldöntő partin remeklő, három gólt szerző Varga Dániel például fátyolos szemmel lapogatta Kis Gábor egyébként hatalmas hátát.
„Óriási harcok voltak, küzdöttünk, vertük egymást, minden volt, de alapvetően itt barátságok is találkoztak. Ha az összes érzelmi tényezőt vesszük, amivel jár egy bajnoki döntő, akkor nagyon fontos az is, hogy jól ismerjük egymást, senkit sem hagy hidegen a másik sikere, vagy sikertelensége. Nagyon szimpatikusan gratuláltak a szolnokiak, szép szavakat mondtak, Kis Gáborral szorosabb a kapcsolat, kicsit nosztalgiáztunk, nagyon jólesett, amiket mondott” – kezdett bele a sokadik meccs utáni nyilatkozatába az olimpiai bajnok Varga Dániel, akiről az a hír járja, hogy Madaras Norberthez hasonlóan a visszavonulás nála is bene van a pakliban, aztán ezt a kérdést rövidre zárta.
Nem búcsú volt, másról beszélgettünk.
Azt már csak mi jegyezzük meg, hogy aki egy sorsdöntő mérkőzésen három gólt szerez és parádésan védekezik, annak 34 évesen is a vízben van a helye. Az irányító a méltatás kapcsán hozzátette, ilyenkor nagyon látványos, ha az ember húzza a csapatot, ez viszont a harmadik siker volt a fináléban, s az első kettőt is kimagasló egyéni teljesítményekkel és jó csapatteljesítménnyel hozta a Fradi.
„Dramaturgiailag nyilván látványosabb történet, hogy a legutolsó meccsen jönnek össze a dolgok, de ha az egész évet nézzük, a csapat érdeme a győzelem – mondta Varga Dániel, aki a Vasas, a Rijeka és a Szolnok után negyedik klubjával lett bajnok. – A tizenhatodik bajnoki döntőmet játszottam, sikerült a nyolcadik bajnoki címemet megszereznem, nagy dolog, önmagában is az egy bajnoki cím, ilyen számok mellett még inkább, és ami még nagy dolog, hogy tizennyolc év után nyert a Fradi, ugyanúgy ahogy először a Vasassal nyertünk 2007-ben. Az is egy tizennyolc éves nyeretlenségi sorozatot tört meg, mint a mostani siker, ez külön büszkeséggel tölt el.”
Ki nem kényszerített hibák
Talán túlzott leegyszerűsítése a Szolnok vereségének, de egyértelműen úgy tűnt, az ötödik meccs második félidejére elfogyott a címvédő. Cseh Sándor együttese 6–4-es vezetését követően több mint két negyednyi időn keresztül maradt gólképtelen, miközben egyre több volt a pontatlanság a játékában. A vízben lévők a fülükön vették a levegőt, igyekeztek egyéni villanásokkal operálni ez azonban nem segített, az utolsó percben eladott labda után Cseh Sándor is a kezébe temette az arcát.
„A fáradtság három eladott labdában mutatkozott meg, ezek a ki nem kényszerített hibák megpecsételték a sorsunkat, de nem lehet haragudni azokra, akik ezt elkövették, a fáradtság miatt történtek ezek a hibák – mondta a szakvezető. – Kicsit sajnálom a játékosokat, mert sokat tettek ezért a sikerért, de most lekerült a vállunkról egy kis teher, hiszen több mint két éve minden sorozat döntőjét megnyertük. Tudtuk, hogy egyszer vége szakad és azt is, hogy akkor nagyon rossz lesz.”
„Úgy tűnik, fejben nagyon nem voltunk itt, olyan hibákat követtünk el, amiket nem szabad, labdaeladás, kapkodás, rengeteg emberelőnyt gyorsan akartunk megjátszni, és egy nagyon jó Fradi volt az ellenfelünk, nem lehet ilyen hibákat elkövetni – mondta Szolnok világbajnok kapusa, Nagy Viktor. – Ki-ki meccs volt, sajnálom, hogy így alakult, de azt kell mondjam, a Fradi megérdemelten nyert, ezen a mérkőzésen jobb volt nálunk.”
Most meg kell állni
Amíg a mérkőzés előtt a szolnoki edző, Cseh Sándor látszólag egykedvűen, nyugodtan támasztotta a hálótartó oszlopot, Varga Zsoltról sugárzott a feszültség, ami érthető is, hiszen 18 év után döntőző csapata 2–0-ra is vezetett, a Szolnok azonban egyenlíteni tudott a párharcban.
Lehet, hogy kívülről így tűnt, de belül azt éreztem, hogy a döntő meccsei közül most voltam a legnyugodtabb
– mondta Varga Zsolt, akinek némi habozás után a kislánya is becsobbant az ünneplő fradisták közé a vízbe. „A döntőbe is bele kell tanulni, edzőként ez volt nekem az első, ráadásul a lehető leghosszabb, a maga csúcs- és mélypontjaival. Most azt mondom, még jót is tett nekünk a döntő során kapott pofon, hogy magukhoz térjünk, s azt hozzuk, amit tuduk.”
Az FTC ráadásul nemcsak döntős, hanem aranyérmes is lett 18 év után, s érdekesség, éppen a Fradi volt az utolsó, amely csak egy aranyat nyert. 1993–1995 között az UTE háromszor, majd a BVSC négyszer ünnepelhetett, aztán a zöld-fehérek 2000-es sikerét sorozatban hat Honvéd-, négy (hat év alatt öt) Vasas-, két (négy év alatt három) Eger és három Szolnok-diadal követte. Szóval nem szokás egynél megállni.
Most mégis érdemes megállni egy pillanatra, pár hétig élvezni a sikert, utána úgyis agyalunk a jövőn. De most álljunk meg, mert olyan messziről jött a Fradi, hogy most álljuk meg és élvezzük ki, hogy sikerült
– tette hozzá a zöld-fehéreket 2013 óta irányító szakember.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd