Sport téli olimpia 2018

A szaki, aki nélkül Liu Shaolin Sándorék nem lennének olimpiai bajnokok

A 2002-es olimpián, Salt Lake Cityben még versenyzőként, Magyarországot képviselve csúszott a jégen. 2012-ben és 2016-ban a színfalak mögött, szürke eminenciásként dolgozott. Kvázi név nélkül, ismeretlenül, a háttérből. Pedig szerepe Magyarország első téli olimpiai aranyérmében sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Mégis, miközben testvérére, Knoch Viktorra, Liu Shaolin Sándorra, Liu Shaoangra és Burján Csabára rivaldafény vetül, addig az ő munkájáért nem jár aranyérem.

Az olimpiai siker feldolgozása még folyamatban van és még sokáig eltart. Rengeteg munka van abban, hogy a sportág idáig eljutott. Mind az edzők, mind a versenyzők részéről. Talán én is kicsit hozzátettem a magamét

– fogalmazott szerényen Knoch Balázs, a rövidpályás gyorskorcsolya válogatott technikusa, amikor a 24.hu egy nappal a montreali világbajnokságra való indulás előtt meglátogatta a műhelyében.

A 39 éves pécsi fiatalember miután 2006-os torinói olimpiára porckorongsérve miatt nem juthatott ki, úgy döntött, a sportág mellett marad. De nem edzőként adta tovább tapasztalatát. A fizikai felkészítésnél sokkal jobban érdekelte sportága technikai oldala, ezért korcsolyagyártással kezdett el foglalkozni.

Fotó: 24.hu

Mit csinál a technikus?

Technikai turpisságok:

A korcsolyacipő hasonlóan a száguldó cirkusz kasznijához karbontechnikával készül, egészen feszesen öntik a versenyző lábára.

A penge:

  • nem a cipőtalp közepén, hanem az oldalán helyezkedik el. Ha nem így lenne, a folyamatos éles balra kanyarodásnál leérne a cipő a jégre, aminek lassulás, esés a vége.
  • A dőlésszögét minden versenyzőnek külön külön a saját technikája és az adott jégminőség a figyelembevételével állítják be, vagy hajlítják meg.
  • A hossza nincs meghatározva. Létezik egy ideális hossz, ami a a versenyző lábmérete, magassága, súlya határoz meg. A fiúk 44-45 centis éllel korcsolyáznak, amely éle 1,1 milliméter vastag.
  • 2,7 G-t kell kibírnia, ami egy 80 kilós versenyzőnél nagyjából 200 kilogramm erőhatásnak felel meg.
  • Szabad szemmel nézve tökéletes egyenesnek tűnik, de a valóságban ezredmilliméternyi dőlésszög van benne, mindenkinél más.
  • Az éle mindkét oldalon derékszögű, de olykor élezésnél tizedfokokat állítanak a jégminőség függvényében.

A rövidpályás gyorskorcsolya bizonyos szempontból a Forma-1 hez hasonlítható. A száguldó cirkuszban általánosságban elfogadott alapvetés, miszerint a végső sikernek csak a harmadát adja a pilóta tudása. A másikat mérnökök, szerelők tucatjai, a motor, a kasztni és egyéb beállítások, a harmadikat a gumik minősége adja.

A short trackben talán nem ennyire éles a határvonal, de itt is jelentős létszámú csapat áll a siker hátterében. Bánhidi Ákos, a válogatott edző-menedzsere megfogalmazása szerint, ha ebből a tortából egy szelet is hiányzik, akkor már nem kerek az egész, elmarad a kívánt siker.

Maradva az F1-analógiánál; gyorskoriban a motort, a versenyző erőnléti, állóképességi felkészítése, fizikai képessége adja. Ezen túl azonban akad még tényező, amely a siker elengedhetetlen kelléke.

A jégen a finomhangolást a fej, a megfelelő taktika adja. Ebben segít sokat Illefalvi Zsolt videós munkája és az általa felvett anyagokból Zhang Jing, alias Lin, a kínai edzőnő által levont következtetések, a taktikai utasítások.

A „gumit” maga a korcsolya, annak az éle testesíti meg. Ez a technikus felségterülete. Nem fér bele, hogy bármely alkatrészével probléma legyen.

Szocsiban, a 2016-os Európa-bajnokságon fordult elő, hogy három magyar fiú is döntőbe került. Az elődöntő és a döntő között 20 perce maradt a technikai stábnak. Ebben benne volt az is, amíg a versenyzők az elődöntő után lihegve lekorcsolyáztak a jégről, majd felkorcsolyáztak a döntőre. Így fejenként három perc maradt a pengék optimális ívének ellenőrzésére, esetleges hajlítására, élezésére.

Lehet bármilyen sikeres a fizikai vagy mentális a felkészülés, ha ebben a három percben elszúrnak valamit az élezésnél, rosszul állítják be a versenyző korcsolyáját, akkor ezernyi óra befektetett munka vész el.

Magyar találmányok segítik a versenyzőket

Az ellenfelek csak azt tapasztalják, a magyarok egyre jobbak. Ezért miközben folyton lesik a mieink által használt felszereléseket, azt tapasztalják, a magyar korcsolyákon néhány apróság más, mint amit ők használnak.

Knoch Balázs saját versenyzői tapasztalatából tudja, a siker a részletekben rejlik. Ezért koreai társával állandóan újabb és újabb újításokon töri a fejét. Ha nem találnak a célnak, az elképzeléseiknek megfelelő műszert, alkatrészt a piacon, azt maguk tervezik meg. Az elmúlt években több olyan találmányt dolgoztak ki, amit még sehol a világon nem alkalmaztak.

1. A korcsolyabak: A penge megfelelő elhelyezkedéséről, lábfejhez viszonyított szögéről a pengét és a cipőt összekötő úgynevezett bak gondoskodik. Knochék ezt saját maguk fejlesztették. A versenyző paramétereinek pontos ismeretében, személyre szabva gyártatják le.

Fotó: 24.hu

2. A korcsolyaélező: A gyémánt bevonatú lap saját fejlesztés, amely tökéletes egyenességét szintén a koreai társsal közös találmány, az ezredmilliméterre pontos mérőórák segítik. Ha hullám van az élezőben, úgy a korcsolya élében is hullám keletkezhet, amely eséshez vezethet.

Fotó: 24.hu

3. A korcsolya penge ívét mérő óra: Már amikor tervezték tudták, hogy az egyik legfontosabb eszközük lesz és a mai napig rácsodálkoznak, mennyire pontos – ezredmillimétert mér –, mennyire hatékony találmány.

Fotó: 24.hu

Az olimpiai döntőben mindenki láthatta, ezek a nüansznak tűnő újítások azok, amelyek az ezredmásodpercekről, a sikerről, vagy a kudarcról döntenek. A versenyző ezeknek köszönhetően tudja tartani az optimális ívet, a pozíciót, ergo arra tud haladni, amerre a győzelem érdekében szeretne. Ha egy-egy rossz beállítás miatt a felszerelés határozná meg a kanyarodás ívét, úgy lehetetlen lenne ott és akkor előzni, amikor a versenyhelyzet megkívánja azt.

Nem csak a mi munkánk van benne az újításokban. Több olyan külsős technikus működik együtt velünk, akik nincsenek nap, mint nap a csapat körül, csak alkalmanként állnak velünk kapcsolatban. A felszerelések gyártásában, fejlesztésében további nyolc tíz fő segít nekünk. Ők segítettek abban, hogy mérésügyi oldalról miként lehet megközelíteni egy-egy felmerülő problémát. Róluk senki nem tud semmit a csapatnál, még a versenyzők sem. Csak azt látják, valami kész lett, működik és jönnek az eredmények. Ez a mi előnyünk. A tudást nem adjuk ki senkinek. Foglalkozásköri ártalom, hogy amikor kimegyek egy-egy versenyre, mindig azt nézem, milyen más, szokatlan dolgot látok. Ha elesik egy versenyző én nem azt nézem, keze lába egyben van-e, hanem azt, hogy milyen beállításbeli hiba okozta a problémát

– vallja Knoch Balázs, aki nem tudta, vagy akarta számszerűsíteni saját százalékos szerepét Magyarország történelmének első téli olimpiai aranyérmében.  E cikk alapján azonban mindenki felmérheti, mekkora lehet.

Ami biztos, ez a fajta precízió is olimpiai, vagy világbajnoki érmet érdemelne. Hasonlóan a Forma-1 konstruktőri díjához.

(Nyitókép: Knoch Balázs két futam közt éppen Kónya Zsófia korcsolyáját javítja a 2018-as téli olimpián Forrás. moksz.hu)

Rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság, program:

Március 16:
férfi és női előfutamok 1500, 500, 1000 méter

Március 17:
férfi és női közép-, elődöntők és döntők 1500, 500
női váltó középdöntő 3000 méter
Férfi váltó középdöntő 5000 méter

Március 18:
férfi és női közép-, elődöntők és döntők
női váltó döntő 3000 méters nők
Férfi váltó döntő 5000 méter

Ajánlott videó

Olvasói sztorik