A Ljubomir Vranjes szövetségi kapitány vezette magyar férfi kézilabda-válogatott miután első meccsén az utolsó 20 percben kipukkadt Dánia ellen, majd két nappal később, a másodikon nagyobb odafigyeléssel és rutinnal akár meg is verhette volna Spanyolországot, a horvátországi Európa-bajnokság csoportkörének zárófordulójában, Varasdon, a torna meglepetéscsapatával, Csehországgal találkozik.
A sokak által lesajnált csehek kiütéses vereséget szenvedtek a spanyoloktól, de az olimpiai bajnok, Mikkel Hansen vezette dánokat óriási meglepetésre megverték. Így jócskán összegubancolták az amúgy egyszerűnek tűnő képletet a D-csoportban.
Magyarországnak nem elég csak nyernie a csehek ellen:
- biztosan csak akkor jutunk tovább, ha legalább négy góllal nyerünk,
- ellenkező esetben azért kell szurkolni, nehogy a spanyolok legyőzzék Dániát,
- minden más eredmény – kikapunk, döntetlent játszunk – esetén kiesünk.
Páratlan mentális tartás
Ottjártunkkor éppen a bejátszásokat, a kettő a kettő elleni játékokat gyakorolták a Jean Filip–Daniel Kubeš kettős által dirigált csehek. Nagy intenzitással, kőkemény ütközésekkel, még nagyobb gólokkal és hatékonysággal dolgoztak a játékosok, a pálya közepén pedig az egykori 140-szeres válogatott Kubeš magyarázott. A szituációban részt vevők koncentráltak, itták a rutinos kapitány szavait.
A kétméteres korábbi klasszis a 24.hu kérdésére elmondta, a torna eleji sokkot kiheverték, és bár tisztelik a magyar csapatot, felkészültek az ütközetre.
Az első meccsen csúnyán kikaptunk, aminek az az egyszerű oka, hogy képtelenek voltunk magunkból kihozni azt, amire képesek vagyunk. Erről aztán nagyon sokat beszélgettünk a srácokkal, elmondtuk, hogy sokkal jobban kell fókuszálni a meccseken, ez így nem mehet tovább. Ne az eredmény után fussanak, hanem a játékra, még inkább a társakra figyeljenek. Intelligens játékosokkal dolgozunk együtt, Dánia ellen mindenki láthatta, mire képesek, ha végig ott vannak fejben
– mondta Daniel Kubeš. A 39 éves szakember hozzátette, életük meccsét játszották, abszolút a teljesítőképességük határán voltak. Szerinte az egész közvéleményt sokkolta a győzelmük, mivel még otthon, náluk sem hitte senki, hogy lehet bármiféle keresnivalójuk ezen a tornán – lám, mégis.
A spanyolok elleni megsemmisítő pofon után a játékosok magukba szálltak, nagyon elkeseredtek, de nem zuhantak össze.
Krízishelyzetben voltunk, előfordultak nehéz pillanataink a meccs után, de az edzői stáb végig azon volt, hogy felrázza a csapatot. Visszamentünk az edzőpályára, és újra és újra elmondtuk, mit, miért, hogyan kell kivitelezni ahhoz, hogy a következő találkozón meg tudjuk csinálni a megbeszélteket. Mindenki rendkívül motivált volt. Az eredményt pedig ismerjük
– így a kapitány.
A magyar válogatottról tán még a magyar ember sem beszél olyan kendőzetlen tisztelettel, mint tette azt Kubeš. A „torna legfizikálisabb, legkeményebb” csapatáról beszélt, amikor a Schuch Timuzsinnal felálló védelmet megemlítettük neki. Mégis, a keddi edzésen már nem a terhelésen, inkább a mentális felkészülésen volt a hangsúly, „hiszen végül úgyis a két fül között dőlnek el a nagy kérdések.”
Keményebb meccsre számítok, mint a dánok ellen. Amennyi magyar lesz kint, nem túlzás kijelenteni, idegenbe készülünk. Emellett ellenfelünk csapatának gerincét tapasztalt, jó fizikumú, minden hájjal megkent kézilabdázók alkotják, akik ellen nagy csatára számítok. Nézzen rájuk, nagyobbak, mint mi. Nehéz lesz. A célunk viszont nem lehet más, mint a formánkat átmenteni hétfőről. Azon vagyunk, hogy ez így legyen.
Jól ismernek minket
A csapat egyik legrutinosabb, legjobb játékosa, a most 34 éves Ondřej Zdráhala is szívesen beszélt a szerdai sorsdöntő meccsről, de a kiinduló pont természetesen a spanyolok elleni meccs. Mint mondta, „minden ott kezdődött”.
Nem éreztük jól magunkat szombaton. Nagyon fájt, hogy ekkora különbséggel döngöltek minket a földbe. Mégis, ez elindított minket egy úton, amelynek a csúcspontján sikerült nyernünk az olimpiai bajnok ellen. Pedig elárulom, úgy mentünk ki, hogy rosszabb már nem lehet, ergo nem volt rajtunk egyáltalán nyomás. Aztán, hoppá, nyertünk
– kezdte Zdráhala. Ő is kiemelte, hogy a mieink ellen sokkal nehezebb mérkőzésre készül, mivel jól ismeri a magyar játékosokat, tudja, mire képesek, a szurkolók pedig biztosan kitesznek majd magukért.
Amikor azt kérdeztük a csapatkapitánytól, hogy ő hogyan készíti fel magát fejben a szerda estére, annyit mondott:
Aki követi a magyar első osztályú kézilabda-bajnokságot, lehet, hallott már Stanislav Kasparekről. Ha nem ismerős, segítünk. A 21 éves kézilabdázó jelenleg az első Európa-bajnokságán szerepel, és a két meccs, 10 gól egészen jól mutat a statisztikai lapján.
A 202 centis Kasparek a Balatonfüredben játszik, és a rendkívül visszafogott, már-már szégyellős szélső elmondása szerint imádja Magyarországot, az embereket, az ételeket, egyszóval mindent.
Nagyon szeretek magyarok között lenni, ezért is lesz különös ez a meccs, extra motivációval készülök. Sok ismerős arccal fogok találkozni, de készen állok, ahogy az egész csapat. Magyarország rendkívül erős, összeszedett, jó csapat, és nagy erősségük, hogy a keretben az idősebb játékosok mellett már ott van készen a fiatal mag
– mondta az érezhetően lelkes Kasparek, aki szó szerint úgy fogalmazott, hogy „nehéz lesz, mivel ők játszanak otthon”.
(Kiemelt kép: 24.hu/Karancsi Rudolf)
