Terjedelmes interjút közölt Shane Tusuppal, Hosszú Katinka edző-férjével az Index. Az amerikai szakember mellett egyszer-egyszer az úszóklasszis is megszólal, de ha valaki nem tudja, mit is képvisel Tusup, ez a beszélgetés segíthet. Mi is szemezgettünk belőle.
Bezzeg, ha futballedző lennék, és a bíróval üvöltöznék vagy a csapatomat hajtanám, azon senki nem akadna fent. Elég tré edző lennék, ha csendben üldögélnék a padon
– védi meg sajátos stílusát Tusup kezdésként. Sokan, sokszor elmondták már a véleményüket a medence partján üvöltöző amerikairól, de ő szerinte ez a minimum, hát mégiscsak ő az edző.
A vizes vébéről elmondja, óriási hangulat volt, éppen arra az atmoszférára volt szükségük.
Nem tudok érzelmileg nem ott lenni és ezerszázalékon égni. Ha valaki nem ilyen, akkor szerintem keressen más foglalkozást. Én azt keresnék, mert ezt csak így tudom csinálni.
Hozzáteszi, négy perc alapján ítélik meg azt, amiért napi 12 órát dolgoznak Hosszúval. Az Iron Aquaticsról elmondja, nem kivételez senkivel, ő ilyen, és pont.
Ha nem kezelném pont így őket, akkor nem lennék az edzőjük sem, mert akkor nem érdekelnének eléggé, és akkor nem lenne kapcsolat sem. Nekem edzőként nincsenek személyes céljaim, a sportoló céljai számítanak. Vb-cím? Oké, csináljuk. Nem jött össze? Nem baj, megyünk tovább, jöhet az Eb, utána az olimpia, satöbbi.
Az interjún végig lehet érezni, hogy az amerikai szakember mennyire fanatikusa annak, amit feleségével végigvisznek. Elmondja, neki az élete a sport, az úszás, pontosan ezzel akart foglalkozni, Katinkának pedig jól jött az ő stílusa, amivel kizökkentette az addigi állapotából. A csapatáról amondó, bárki előtt nyitva az ajtó, csak legyen elszánt, alázatos a sport iránt a fiatal, de nem akar semmit erőltetni. Ugyanis ezt sokan elrontják.
Bárki jöhet, az ajtó nyitva áll mindenki előtt. Kemény munka és eltökéltség, én ennyit várok el csak. (…) Az edzésmódszerünk, a program ugyanúgy épül fel, és ha a gyerek nem akar majd profi lenni, akkor nem lesz az.
Tusup jól tudja, módszerei és sikeri árnyékában sokan azt akarták és akarják ma is, hogy megbukjon.
Sok ajtót rám csaptak, az biztos. (…) Nem bántam, ha tévedek, az soha nem baj szerintem, ha utána az ember korrigál és megy tovább, és addig próbálkozik, míg sikerül neki. 24 éves voltam, és hülyének néztek, pedig a világ egyik legjobb úszójával dolgozhattam együtt.
És hogy miért nem fogadják el őt?
Ha csinálsz egy lila almát, lehet az bármilyen finom, a változások befogadására képtelen emberek szerint nem jó, mert lila. Ennyi a baj vele, nem több, de mert lila, nem kell.
Érdemes az interjút végigolvasni, szó van benne az Iron Ladyről, mint brandről; a csapatról, Gyárfás Tamásról, a FINA-ról.
