A remek szereplés ellenére is vannak, akik kritizálják a magyar kosárválogatottat

Hazaérkeztek Isztambulból kosarasaink a nagyszerűen sikerült Európa-bajnokságról, csakhogy – a két győzelem, a 16 közé kerülés, illetve a horvátok és a szerbek megizzasztása ellenére – nem mindenki értékeli pozitívan a történteket. Ivkovics Sztojanhoz eljutottak olyan kritikus hangok, melyek szerint kötelező volt elérni a továbbjutó helyet, a szövetségi kapitány – a DIGI Sport híradójának nyilatkozva – ezt nem is hagyta szó nélkül .

Büszke vagyok a csapatomra, mert velünk volt az ország

– mondta a budapesti landolást követően Ivkovics Sztojan a Sport 24-nek. A szövetségi kapitány hozzátette, nem érti azokat, akik az Eb után kritizálják a csapatot.

„A nemzetközi sajtó, a szakértők, a fogadóirodák – senki nem számolt velünk a 16-ban. Hazajövünk, és hallom, bizonyos szakértők, menedzserek azt mondják, kötelező volt ezt elérnünk. Ne bántsák a fiúkat, mert hatalmas sikert értek el” – mondta.

Ferencz Csabának az egyik szeme sír, a másik nevet:

„Ez volt a csúcs, ennél feljebb nagyon nincsen. Biztos, hogy el kell telnie pár napnak, pár hétnek, hogy ez az Európa-bajnokság leülepedjen az emberben. Fantasztikus volt, csak szép emlékeket őrzöm.

Valószínűleg ez volt az utolsó szereplésem.

Biztos, hogy nagyon hiányozni fog a válogatottság, és lesznek álmatlan éjszakáim. Főleg akkor lesz rossz, amikor a srácok kivonulnak majd a pályára, és én nem leszek ott. Biztos, hogy érdekes lesz, de ennek is eljött az ideje. Most már jöjjenek a fiatalok!” – fogalmazott a 32 éves triplaspecialista.

Vojvoda Dávid a csapat igazi húzóembere volt, s mint elmondta, a magyar szurkolók olyan hangulatot teremtettek, hogy libabőrösen játszott Kolozsváron.

„Nagybetűs csapat vagyunk. Számunkra ennél jobban nem is alakulhatott volna az Európa-bajnokság. Két meccset megnyertünk, jó meccseket játszottunk nagyszerű csapatok ellen, szerintem mindenki büszke lehet magára. Ez mindenki számára egy örök emlék marad. Történelmi sikert arattunk Csehország ellen, majd jött a román meccs, azon múlt, hogy továbbjutunk-e Isztambulba vagy nem. Ami itt minket fogadott meccs előtt, közben és után, amilyen hangulatot a magyar szurkolók teremtettek, számomra ez egy olyan élmény marad, ami végigkíséri az egész életemet. Nagyon ritkán fordul elő, hogy kimegyek a pályára, és libabőrös vagyok – ezen a két meccsen ez megtörtént.”