Június végén – miután a német Bild napilap közölte, megszerezte az iratot – a FIFA három évvel az elkészülte után végre nyilvánosságra hozta a teljes, 430 oldalas, szerzőjéről elnevezett Garcia-jelentést: Michael Garcia azt vizsgálta, hogy a 2018-as és 2022-es futball-világbajnokság rendezési jogának odaítélésekor (előbbit Oroszország, utóbbit Katar nyerte) minden rendben volt-e a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) döntéshozatali eljárásában.
Ezekre a kérdésekre a választ az élet azóta nagyjából megadta, miután 2015-ben az amerikai igazságügy tizennégy embert megvádolt a FIFA-hoz kapcsolódó korrupt ügyletek miatt, féltucatnyi országban új erőre kaptak a labdarúgó-bürökratákkal kapcsolatos nyomozások, Sepp Blatter FIFA-elnök pedig lemondásra kényszerült.
A most nyilvánosságra került iratból azonban egy FIFA-ügy mindeddig ismeretlen, sajátos magyar mellékszála is előkerül.
Olajfolt
Marios Lefkaritis ciprusi focibürokrata botrányáról van szó. Lefkaritis családjának Ciprus-szerte vannak érdekeltségei, ők vezetik a Petrolinas olajtársaságot is. A hetvenéves Marios Lefkaritis a Petrolinas igazgatótanácsában elfoglalt pozíciója mellett öreg focis róka, a hetvenes években az Apollon Limassol elnökségében ült, 1991-től a ciprusi labdarúgó-szövetséget elnökölte, 1996-tól az UEFA, 2002-től a FIFA igazgatótanácsának is a tagja volt (a FIFA-poszttól azóta megvált és az idén azt is jelezte, hogy nem indul az UEFA-tisztújításon sem).
Lefkaritisnek amúgy Európa-szerte kiváló kapcsolatai vannak, egy angol nyelvű román újságcikk bőségesen elemzi a férfi Ukrajnától Belgiumig, Portugáliától Romániáig terjedő kapcsolatrendszerét. A labdarúgó-diplomata szűkebb focis pátriájának, az Apollon Limassolnak amúgy magyar vonatkozású esete is akadt: a magyar válogatott Zavadszky Gábor 2006-ban az Apollon játékosaként elszenvedett sportsérülésének szövődményeibe halt bele. Régebbi sajtóhírek szerint a klub ígérete ellenére a futballistának járó maradék pénzt sem fizette ki Zavadszky családjának, amely a FIFA-nál próbálta elpanaszolni a ciprusiak eljárását (úgy tűnik, a kapcsolat azóta rendeződött).
Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
Futballhírszerzés
A ciprusi focibürokrata esetét a katari vébépályázattal először brit lapok pendítették meg néhány éve. A 2018-as rendezésre szintén pályázó Anglia árgus szemekkel figyelte, hogy a konkurensei, illetve a párhuzamosan folyó 2022-es pályázat résztvevői milyen húzásokkal operálnak. A projekt több résztvevője – köztük egy kormányzati ember, valamint a brit hírszerzés egy volt tisztje – pedig utólag a sajtónak is súgott a tanulságokról. A Sunday Times 2014-ben terjesztett a FIFA-ügyeket vizsgáló brit parlamenti bizottság elé egy ilyen belsős tippekből összeállított elemző anyagot.
“Olyan figura, akibe érdekes lehet belenézni… mert olajban is üzletel, és mert van egy mondás, hogy Cipruson csinált egy jókora ingatlanos boltot a katariakkal. Emlékszem, hogy ki mesélte… valaki az UEFA közeléből” – így beszélt az újságíróknak Lefkaritisról egy olyan forrásuk, aki az angol pályázatban vezető pozícióban vett részt, és közelről követte figyelemmel a több céget és egyéni tanácsadót is foglalkoztató versenytársfigyelő projektet.
A sztori, ami eljutott az angolokhoz, arról szólt, hogy a 2010-es pályázati döntés után egy évvel egy, a Lefkaritis család tulajdonában lévőként ismert ingatlant a Qatar Investment Authority (QIA) vette meg vagy 27 millió angol fontért (azaz cirka 32 millió euróért, vagy 8,2 milliárd forintért).
Katari pénzhatározó
A QIA dolga az, hogy az energiahordozókban gazdag Öböl-menti országok közé tartozó Katar olaj- és földgázeladásokból felhalmozott vagyonát hosszútávú befektetésekbe forgassa át. A QIA döbbenetes, mintegy 335 milliárd dolláros eszközállomány felett rendelkezik, többek között a labdarúgásban is (a befektetési alap vett meg, majd építette százmillió dolláros nagyságrendű befektetéssel globális erővé a Paris Saint-Germain francia futballklubot), és a katari állam irányítása alatt áll.
Az angolokhoz eljutott információ az, hogy a 32 millió eurós vételár jócskán meghaladta az ingatlan valós értékét, a sejtés pedig, hogy az különbözettel a katariak utólag honorálták Lefkaritis szavazatát. A ciprusi focibürokrata persze tagadta a Sunday Timesnak, hogy a rendező országra leadott szavazatát “bármilyen üzleti megfontolás befolyásolta volna”.
Magyar cégre mutogatva tagadott a ciprusi
A most nyilvánosságra hozott Garcia-jelentésből azonban kitűnik, hogy a FIFA-vizsgálat asztalára is odakerült az eset, és a labdarúgó-szervezet kérdéseire Lefkaritis valamelyest bőbeszédűbben válaszolt.
Konkrétan a Lefkaritis & Hassapis nevű ingatlanos cégről van szó – így Lefkaritis – és egy ehhez kötődő 2011 márciusa, áprilisa környéki tranzakcióról, amikor is egy katari érdekeltségű magyar cég vett egy ciprusi telket. Lefkaritis azt mondta, a tudomása szerint a katari oldalon egy magáncég állt, de “hogy mennyire magán, azt nem tudja”.
A focitisztviselő azt is hozzátette, hogy az eset egészen pontosan úgy nézett ki, hogy noha “az egész családja” érdekelt volt a cégen keresztül a földdarabban, annak felerészben volt egy tőlük független, kívülálló résztulajdonosa is. A katariak magyar cégével pedig ez a harmadik fél boltolt, miután a Lefkaritis & Hassapis eladta a saját tulajdonrészét ennek az üzlettársnak.
A FIFA-vizsgálat ezzel ejtette az ügyet, mondván, a katariak és Lefkaritis közötti kapocs erőltetettnek tűnik, és nem áll rendelkezésükre olyan írásos bizonyíték, ami cáfolná a ciprusi férfit, vagy az esettel kapcsolatban szintén értetlenkedő katariak állításait.
A rendelkezésre álló adatok alapján viszont jó eséllyel azonosítható az a magyar cég, ami az üzletben kulcsszerepet játszott. A magyar vállalat nyilvános céges iratai pedig – noha például a ciprusi, vagy a katari vonatkozó iratok híján a teljeskörű feltárás nyilván lehetetlen – elegendő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy valószínűsíteni lehessen: Lefkaritis a FIFA-nak adott válaszaiban legalábbis nem bontotta ki az igazság minden részletét. Sőt, egyes pénzügyi adatok arra utalnak: a katariak tényleg értéken felül fizettek a telekért a ciprusi focibürokratának.
Magyar nyomok
Az Opten adatai szerint ugyanis mindössze 21 céget jegyeztek be valaha katari relációval. Közülük a 2011 februárjában Budapesten bejegyzett Pyla Investment Kft.-re érdemes figyelni. A Pyla alapítója a katari Judran S.P.O. nevű vállalat, aminek a címe – egy katari postafiókcím – megegyezik a Barwa Real Estate nevű katari ingatlanóriáséval. A Barwának mintegy 18 milliárd dollárnyi ingatlanbefektetése van szerte a világban, és a QIA-nek egy leányán keresztül 45 százalékos érdekeltsége van benne.
A bejegyzés után alig egy hónappal a katari vállalat továbbpasszolta a magyar céget a Kajmán-szigeteken bejegyzett Kypria Investments Ltd.-nek. A Kypriának első ránézésre nincs sok köze az Öböl-menti államhoz, bizonyos momentumok azonban arra utalnak, a tulajdonosváltás legfeljebb kozmetikai jelentségű lehetett. A katari cég által kinevezett ügyvezető, bizonyos Tariq Abdul Latif H. M. Al-Jaber, akit a Bloomberg onine adatbázisa a Barwa-csoporthoz kötődő egy cég vezetőjeként azonosít, a Kypria hatalomátvétele után is a cég ügyvezetője maradt.
Al-Jaber mellett ugyan rendszerint van egy magyar vezetője is a cégnek, de a korábbi magyar főnök S. Zsolt 2012-es lemondó nyilatkozatából úgy tűnik, sok közük nincs a cég ügyeihez.
S. 2012 május elsején panaszos hangú, a tulajdonos Kypriának és az elvileg általa is ügyvezetett Pylának címzett levelében felrója, hogy “a társaság beszámolójának és adóbevallásainak benyújtási határideje május 31. A könyvelő tájékoztatása alapján a pénzügyi év lezárásához és a beszámoló összeállításához [a címzettek] még nem bocsátottak rendelkezésre minden információt”, ezért lemond az ügyvezetésről.
A Kypria formálisan egyetlen igazgatója, egy brit illetőségű férfi pedig egy másik, szintén a Barwához kötődő cég postafiókcímét adta meg címeként a kajmán-szigeteki hatóságoknak.
Nemzetközi vásárlóink
A Barwa 2016-os éves jelentésében büszkélkedik nemzetközi ingatlanberuházásai között a ciprusi larnacai befektetésével. Eszerint “az 54670 négyzetméteres földdarab a dél-ciprusi Larnaca-öbölnél, a sziget Larnaca városához közel fekvő turistanegyedének szívében fekszik. Várakozásaink szerint a teleken turistafalu épül majd, változatos méretű házakkal, amelyeket nyaralóként fogunk értékesíteni nemzetközi vásárlóknak”. A kajmán-szigeteki Kypria és a magyar Pyla neve nem szerepel a Barwa közzétett irataiban, de – amellett, hogy a cég eleve csak néhány érdekeltségét nevesíti a beszámolóiban – okkal feltételezhető, hogy Barwa ciprusi befektetése a magyar cégen keresztül történik, és ráadásul Lefkaritishoz vezet.
S., a korábban már idézett volt magyar ügyvezető leveléből kiderül az is, hogy a Pylának vannak bizonyos érdekeltségei Cipruson: “a társaság jelentős összegű lejárt tartozást halmozott fel a szállítóival szemben és nem rendelkezik elegendő saját pénzügyi forrással ezek rendezésére […] a társaság kizárólagos tulajdonosai idáig nem nyilatkoztak arról, hogy milyen módon kívánják a társaság működésének finanszírozását biztosítani. Amennyiben valamelyik hitelező felszámolás iránti kérelmet nyújt be […] egy esetleges felszámolási eljárásban […] a felszámoló átveszi […] a társaság tulajdonában lévő ciprusi részesedés feletti kontrollt is.”
A magyar cég 2011-es beszámolója arról tanúskodik, hogy a Pyla anyavállalati kölcsönből megvette a ciprusi Lefkaritis & Hassapis (DEV) Ltd. egészét.
Emlékezzünk: Lefkaritis a FIFA vizsgálóinak azt mondta, az ő családi cége már a környéken sem volt, amikor az ingatlantranzakció történt. A magyar céges adatokból az is kideríthető, hogy a katari, ráadásul QIA-kötődésűnek tűnő vállalat valóban jócskán túlfizetett a Lefkaritis & Hassidisért.
Beszámolói szerint a Pyla eredetileg 29,5 millió eurós hitelt kapott a tulajdonosától, és nagyjából hasonló nyitóáron szerepeltette a könyveiben a ciprusi cég értékét. Viszont már az első év végére ötmillió eurónál is több értékvesztést számolt el a területre. Későbbi beszámolókból kitűnik, hogy a Pyla cégrészesedés bekerülési értékének a vételárat tekinti, és csak akkor számol el értékvesztést ilyen befektetésekre, ha “annak piaci értéke jelentősen és tartósan alacsonyabb” az elkönyveltnél.
Ez a szigetországi befektetésnél olyannyira fennállt, hogy 2016-os állapot szerint a magyar vállalat a Lefkaritis & Hassapis 2011-es vételárának mindössze a kétharmadára, mintegy 16,15 millió euróra teszi a ciprusi cég értékét, ráadásul ez nem hasraütéses, hanem a ciprusi ingatlanbecslő Kentriki vagyonértékelése alapján megállapított szám.
Az persze ettől még kérdés marad, hogy a 13 millió eurós különbözet valóban arra szolgált-e, hogy honorálja a a ciprusi focibürokrata a 2022-es katari vébépályázathoz nyújtott támogatását.
