Megszokta már az új munkahelyét?
Ez az első munkanapom. (Az interjút egy hete, hétfőn rögzítettük – a szerk.) Délután tartom az első edzést, előtte megnézem az NB III-as keret játékosait.
Tervezi néhány focista felvitelét a másodosztályba kiesett csapathoz?
Öten már velünk kezdik a felkészülést, de legalább megismerem a többieket is.
Átalakul a keret a kiesés után?
Az idegenlégiósaink elmentek, van néhány játékosunk, akiknek benne volt a szerződésében, hogy a másodosztályba nem követi a csapatot, összességében tíz játékos távozott. Őket pótolni kell.
Külföldiekkel?
Nem, csak magyar játékosokat tervezünk venni.
Mi lesz a korábbi meghatározó játékosokkal, mint például Kanta József vagy Torghelle Sándor? Számít rájuk?
Természetesen. Ha az NB I-ben tudtak segíteni, akkor az NB II-ben is fognak.
Arra gondoltunk, eligazolnak-e.
Maradnak. Most találkozom először a teljes kerettel, de biztos vagyok benne, hogy közös a cél, egy év alatt visszajutni.
Mekkora erre az esély? Korábban azt mondta, öt-hat csapat is versenyben lesz a két feljutó helyért.
Inkább hat-hét. Ennyi csapatnak kimondott célja a feljutás, és ilyen még nem volt. A kiegyensúlyozottság fog dönteni, már a rajtot is jól kell elkapnunk.
Deutsch Tamás klubelnök egy tévéinterjúban nemcsak a feljutást tűzte ki célul, hanem a bajnoki címet is. Hallotta?
Tájékoztattak róla. Úgy gondolom, ha jövőre az MTK Budapest NB I-es lesz, mindenki örül majd.
A másodosztály évekig ketté volt osztva, rengeteg csapattal, keleti és nyugati csoportra. Mennyire volt megkésett lépés az összevonás? Azóta mintha tényleg nagyobb lenne a verseny a feljutó helyekért.
Hatalmas előrelépés és minőségi javulás az, hogy ma már csak egy csoport van. Ebből a húsz csapatból már senki sem mehet biztosra, tavaly például a mezőnyből kiemelkedő Puskás Akadémia, amelyik az első helyen jutott fel, az utolsó SZEOL otthonában nem tudott nyerni. Arra számítok, az idén még kiegyensúlyozottabb lesz a versengés.
Miközben a másodosztály húszcsapatos, az NB I mindössze tizenkettő.
Ha azt, mondjuk, tizennégyre emelnék, lehetne még néhány vidéki futballközpont, garantáltan két-háromezer nézővel, ami jót tenne a magyar labdarúgásnak.
Említette a Puskás Akadémiát. A Balmazújváros kispadján ülve érezte, hogy Felcsúton mások a lehetőségek?
Az NB I-ben is kiemelkednek.
A harmadik legnagyobb költségvetésű klub a Fradi és a Videoton mögött.
Akkor képzeljék el, mennyivel több pénzből gazdálkodtak, mint a többi másodvonalbeli klub.
A már idézett Deutsch-interjúban az is elhangzott, hogy az NB II-ben most az MTK-nak lesz a legnagyobb költségvetése. Az MTK Budapest lesz a szezon Puskás Akadémiája?
Nem hiszem, de az biztos, hogy stabil háttér, minden feltétel biztosított az eredményes munkához.
Az előző szezonban a Felcsút mellett ott volt a Kisvárda, amelyiket szintén megtámogattak, a Balmazújvárossal mégis sikerült megelőznie.
Meg ott volt a Nyíregyháza, amelyik tízszer akkora költségvetéssel dolgozott, mint mi, őket is. Én azt vallom, hogy a munkának van eredménye, a sok munkának még több. Ez egy bizonyos ideig el tudja tüntetni az anyagi különbségeket.
Megvan a biztos receptje, hiszen feljuttatta a Balmazújvárost. Mi kell ahhoz, hogy az MTK is újra élvonalbeli klub legyen?
Sok munka és csapategység.
Miért estek ki? Ezek nem voltak meg?
Erre nem szeretnék válaszolni, akkor még nem voltam a klub alkalmazottja, ezt nem tisztem megítélni.
Mennyire vonzó közeg az NB II? Ha marad a Balmazújvárosban, ma élvonalbeli edző.
Balmazújvárosban sokat dolgoztunk a feljutásért, ami összejött. Megdolgoztunk a feljutásért, összejött. Persze, nekem is az az álmom, hogy NB I-es edző legyek, ezért csinálom ezt az egészet tizenhét éve.
Akkor?
Három dolog miatt döntöttem az MTK mellett. Az ország második legsikeresebb klubja, ha ők hívnak, az ajánlatot el kell fogadni. Amikor az edzői karrierem kezdetén felépítettem magamnak egy edzői életpályamodellt, annak egyik állomása volt az, hogy egy patinás klub kispadjára ülök le, ez most jött el, élnem kellett a lehetőséggel. Végül pedig nagyon szimpatikus volt az, hogy a vezetőség már a tárgyalások kezdetekor éreztette velem, hogy én kellek nekik. Egy évvel csúsztattam azt a tervem, hogy elsőosztályú edző leszek. Elsősorban a kihívás keresése határozza meg a döntéseimet, ezért választottam az MTK-t.
Mi a véleménye arról, hogy Tiba István klubelnök azt nyilatkozta a távozása után, hogy emberileg csalódott önben?
Kezdjük ott, hogy két éve a biztos kieséstől mentettem meg a csapatot, mindenki azt hitte, távozunk a második vonalból. Megtartottam az első edzést és mondtam, bent tartom a csapatot. Tizenegy meccsen egyszer kaptunk ki, mára sokak kemény munkájával felépítettük azt, hogy önfenntartó a klub és része az első osztálynak. Csak annyit szeretnék erre mondani, hogy a bajnokság vége előtt nem tárgyaltam senkivel, a Balmazújváros volt, amelynek vezetőivel először leültem. Nem sikerült megegyezni, másnap meghallgattam az MTK-t, majd még egy klubot.
Lehet tudni melyiket?
Nem fontos.
NB I-es csapat volt?
Nem fontos. Visszatérve a Balmazra, Carlo Ancelotti Csendes vezetés című könyvének utolsó mondatai jutnak az eszembe. “Ha magasabb szinten hagysz ott egy klubot, mint ahogy érkeztél, akkor te mindent megtettél és tiszta lehet a lelkiismereted, és senki nem vethet a szemedre semmit.” Úgy gondolom, korrekt módon jártam el, hiszen az utolsó meccs végéig senkivel nem tárgyaltam, csak az volt a cél, hogy a csapat feljusson. Lejárt a szerződésem, eljöttem. De sokat köszönhetek Tiba Istvánnak, minden kérésünket teljesítette, volt, hogy erőn felül is. Minden edzőnek olyan klubelnököt kívánok, mint ő.
Azon túl, hogy gondolom, sok sikert kíván régi csapatának, mit gondol, harcban lesznek a bennmaradásért?
A csapat felkészült az élvonalra, nemcsak harcban lesz, hanem benn is marad.
Nem nagyon van kiemelkedő játékos múltja. Magyarországon mégis azt várják el egy edzőtől, hogy ha lehet, korábbi válogatott focista legyen. Nem érte emiatt hátrányos megkülönböztetés karrierje során?
Az edzőképzésben tényleg sokáig az dominált, hogy ki milyen válogatott labdarúgó volt. De amikor Szalai László átvette az irányítást, mindenki ugyanolyan esélyekkel indulhatott, így tudtam én is felvételt nyerni a pro lincences képzésre. Mára pedig már több jó magyar edző is dolgozik itthon. Én tizenhét éve indultam az edzői pályán, soha nem állt mögöttem senki, mindent magamnak köszönhetek. De az igaz, hogy nagyon szeretek külföldi klubokhoz ellátogatni, tanulni.
Volt már a Herthánál? Dárdai Pál nyilatkozta, szívesen várja a magyar edzőket.
Palival együtt végeztünk a pro lincencen, végtelenül sokat tanultunk tőle, pár napot el is töltöttünk a csapatánál még a képzés keretein belül. A mai napig jó kapcsolatot ápolunk,
Ha azt mondja, vannak jó magyar edzők, a pénz szemmel láthatóan ömlik a fociba, akkor miért nem tudunk egyről a kettőre lépni?
Amikor a PSV Eindhovennél voltam tanulmányúton, láttam, hogy választják ki a tehetségeket. A tizenhat régiójukból 32-32 gyereket hívnak meg magukhoz, végül pedig csak tizenkettővel kezdenek el foglalkozni. Ez óriási merítési lehetőség, ami nálunk nincs.
Mi lehet a megoldás?
Amíg nem fogunk csak a minőségre fókuszálni mi is, nagyon nehéz lesz. Egy tehetséges gyerek, ha egy másik tehetséggel edz, sokkal gyorsabban fejlődik.
Csak ennyi lenne?
Mentálisan is nagy a lemaradásunk még. Megint csak egy eindhoveni példát tudok hozni, ott már a 12 éves gyereket megkérdezi a sportpszichológus, mi szeretne lenni, ha felnő. Ha erre nem azt mondja, hogy a PSV Eindhoven labdarúgója, akkor nincs esélye. Itthon hiányzik a céltudatosság. Igaz, kinn harmincötezer ember szurkol neked egy meccsen, itthon van, hogy háromszázötven. Dárdai Pali fogalmazta ezt meg nagyon jól, amikor hívták, hogy jöjjön haza. Megkérdezte, mit mondjon a gyerekeinek, mivel győzze meg őket, amikor a Hamburg elleni meccsükön ötvenezer ember volt kinn? Hogy itthon meg lesz ötszáz?
Akkor utánpótlásképzés, nevelés, mentális fejlesztés, nézők – van itt lemaradás bőven.
És talán az is segítene, ha több magyar játszana európai top bajnokságokban, mert ők példaképek tudnak lenni a fiatalok előtt, ha pedig a karrierjük végén hazajönnek, a tudásukkal és a tapasztalatukkal sokat tudnak segíteni. Erre is van egy hollandiai történetem. Edzése volt az U17-eseknek, mi pedig néztük, ki az a szakállas férfi, aki a labdákat dobálja vissza a pálya széléről, majd kiderült, hogy Ruud van Nistelrooy az, aki akkor már a válogatott pályaedzője volt.
Furcsa, hogy kiemelte a topbajnokságokban focizó példaképeket. Amíg Európában, pont a PSV-ben focizott Dzsudzsák Balázs, a Nyírségben sztár volt a kitörni készülő gyerekek számára, többek között azért is, mert hétről hétre látni lehetett a tévében. Nemrég meg azt nyilatkozta róla Détári Lajos, hogy öt éve nem volt jó meccse a válogatottban.
Ne felejtsük el, hogy Dzsudzsák az Eb-n két gólt lőtt a későbbi győztes portugáloknak, az elmúlt évek egyik legjobb magyar labdarúgója, sokat tett a hazai fociért, ráadásul rengeteget jótékonykodik, egy igazi példakép.
Ha már szóba került a válogatott. Ön játszatná Nikolicsot?
Nikolics, Futács, Szalai, Böde, lehetne kihez nyúlni. De a válogatott azért válogatott, hogy ott a legjobb formában lévő focisták játszanak, az pedig a kapitány dolga, hogy döntsön ebben a kérdésben.
Hány edzésük volt a Balmazújvárosnál egy nap?
Volt olyan nap, amikor kettő, a többin egy.
Az MTK-nál is hasonló menetrendet tervez?
Igen, van már egy bejáratott edzéstervünk.
Csak azért kérdem, mert a csapat volt légiósa, az ukrán Jurij Kolomojec arra panaszkodott egy helyi lapban, hogy csak napi egy edzés volt, az is laza, azt pedig nem nézték jó szemmel, amikor edzés után kinn akart maradni.
Erre nem tudok mit mondani, nem voltam itt. De aki látta az elmúlt szezonban a Balmazújvárost, az meg tudja mondani, hogy fizikálisan rendben volt a csapat, nem véletlenül lőttük a góljaink ötven százalékát az utolsó húsz percben.
Nyakunkon a kupaselejtezők, pályára lép a Fradi, a Vidi, a Honvéd és a Vasas is, mire számít?
A Ferencvárosnak és a Videotonnak szerintem kötelező a továbbjutás. (Az odavágókon a Fradi és a Vidi nyert, a Vasas kikapott – a szerk.)
Még úgy is, hogy a Fradi ellenfele, a lett Jelgava tavaly 3–0-ra verte a Slovan Bratislavát az EL-ben?
Úgy is. Bár nem lesz egyszerű. Lehet, hogy ezért most sokan meg fognak rám haragudni, de
Minden egyes apró sikernek örülnünk kellene ezekben a kupákban, nem pedig irreális elvárásokat kitűzni. Sokat várok a zöld-fehérektől és a fehérváriaktól, a Honvédnak nehéz dolga lesz, a Vasasnak pedig nagyon szurkolok.
Jó dolog az, hogy ilyen hamar pályára lépnek a magyar csapatok, majd van egy nagyon hosszú téli szünet és kevesebb fordulószámmal később fejeződik be a bajnokság, mint például a spanyol La Liga?
Ez egyetlen ember kérése volt, én nem tartom jó ötletnek. Bízom benne, hogy az MLSZ átgondolja ezt és a jövőben határozottabb lesz.
Az európai kupáknál maradva, azt látjuk, hogy az eredmények nem jönnek, a pénz meg igen. Meddig?
Én inkább azt látom, hogy nem egyenlő a mérce.
Ön szerint hány magyar szövetségi kapitány élte volna túl az andorrai vereséget?
Egy sem. Mondom, nincs egyenlő mérce. Talán ezzel nem bántok meg senkit. Nem azt mondom, hogy nincsenek itt olyan külföldi edzők, akiktől ne lehetne és kellene is tanulnunk, Marco Rossi a Honvéd élén szenzációs szezont csinált tavaly, vagy korábban a Vidinél Paulo Sousa is nagyszerű volt szakmailag.
Az MTK-nak egyelőre nincsenek ilyen jellegű, nemzetközi kupaproblémái. Mennyi nézőre számít az NB II-ben? Főleg úgy, hogy az NB I-ben sem volt sok.
Ha a szurkolók azt látják, a csapat küzd és mindent megtesz a győzelemért, akkor egyre többen fognak kijönni a stadionba. Balmazújvárosban háromszáz nézővel kezdtünk, a végére kicsi lett a 2500-as stadion, majdnem megtízszereztük a nézőszámot.
Az MTK új stadionja ötezernél is több nézőt képes befogadni.
Bízom abban, hogy fokozatosan egyre többen leszünk.
Van most a csapatban válogatott szintű játékos?
Az Andorra elleni meccs bizonyítja, hogy a második vonalból is a válogatottba lehet kerülni. Remélem, hamarosan lesz olyan játékosunk, aki Kanta vagy Torghelle örökébe léphet.
A feljutás mellett mi a cél a Magyar Kupában?
Jól kell szerepelnünk ott is.
Milyen MTK-t fogunk látni a pályán?
