Némi meglepetés, hogy nem az 5000 méteren győztes, ezen a távon pedig világcsúcstartó Sven Kramer, hanem az 5000-en bronzérmes, 10 000-en világbajnoki címvédő Bergsma nyert. A harmadik Bob de Jong lett, aki már negyedik olimpiai érmét nyerte ezen a távon, ugyanis az 1998-as naganói játékokon ezüst-, a 2006-os torinóin arany-, míg négy éve Vancouverben bronzérmes lett.
A hollandok a férfiak öt egyéni számából négyet megnyertek és a lehetséges 15 éremből 12-t gyűjtöttek be.
Az első csoport, azaz három pár után az új-zélandi Shane Dobbin vezetett, a jégfelújítás alatt pedig egy tíztagú, dobosokból és fúvósokból álló zenekar szórakoztatta a publikumot. A folytatásban aztán az első esélyesek között számon tartott versenyzőként a jelenlegi világkupa-sorozat eddigi egyetlen 10 000 méteres versenyén harmadik német Patrick Beckert átvette a vezetést 13:14.26 perccel.
Fotó: Europress fotóügynökség
Ezután jött a hollandok veteránja, az ötödik olimpiáján szereplő Bob de Jong, aki 37 évesen is a “maratoni” táv specialistájának számít, amit öt világbajnoki aranyérme mellett három olimpiai érme is jelez.
Torino bajnoka kifejezetten erősen kezdett, a 400 méteres körökön nagyjából egy másodpercet vert Beckertre féltávig, de 6000 méternél lassulni kezdett, 7000 métertől pedig már csökkent az akkor több mint tíz másodperces előnye. Bár a közönség hangos óvációval fogadta, De Jong külön balszerencséje, hogy kénytelen volt lekörözni a német Alexej Baumgaertnert; az egyik kanyarban külső íven előzte meg, így legalább egy másodpercet bukott ezzel a manőverrel. Végül így is több mint hét másodperccel bizonyult jobbnak Beckertnél.
Az újabb szünetben a zenekar többek között a Queen legendás We Will Rock You című számával tüzelte a szurkolókat. Az utolsó négy induló egyben a szám legnagyobb favoritja volt. A hatodik párban indult a szám világbajnoki címét tavaly éppen itt, az Adler Arénában megszerző Jorrit Bergsma, aki igen csalódott volt, amikor pár napja “csak” harmadik lett 5000 méteren.
A 28 éves versenyző De Jong tempójában kezdett, azaz 30-31 másodperc közötti köridőket ment, csakhogy amíg honfitársa fokozatosan lassult, ő folyamatosan tartotta az iramot. Féltávnál aztán még jobban belehúzott, és körről körre gyorsult, az utolsó 3000 méteren pedig fél percen belüli 400 métereket produkált, így hatalmas egyéni, pálya- és olimpiai csúccsal, 12:44.45 perccel állt az élre.
A magasra tett léc Kramert gyors kezdésre sarkallta, ennek köszönhetően 3,5 másodperces előnyt épített magának a táv feléig, amiben az is segítette, hogy dél-koreai vetélytársa is vállalta ezt az iramot az elején, igaz, az ázsiai 3000 méter után már visszaesett. Végül Kramernél is visszaütött a túl gyors kezdés, ugyanis amíg honfitársa a még gyorsulni tudott a célhoz közeledve, ő fokozatosan lassult, előnye 8800 méterig tartott ki, s a maradék három körben pedig majdnem öt másodpercet kapott Bergsmától, így ezúttal be kellett érnie a második hellyel.