Sport
eross-zsolt(430x286)(1).jpg (erőss zsolt, )

Erőss Zsolt felesége: véget értek a mentőakciók

Már biztosan nem indulnak serpák a magyar hegymászók megmentésére.

Sterczer Hilda, Erőss Zsolt felesége úgy tudja, csütörtökön is szerveztek mentőakciót a két eltűnt magyar és egy koreai mászóért.

„Azok, akik a kettes tábor környékének átfésülését végezték, mostanában érhetnek le, de akit eddig nem sikerült lehozni, azt már nem is fogják, akkor tényleg vége” – fogalmazott (korábban már elmondta, nem lát esélyt az életben maradásra).

Kitért arra, hogy csak Kollár Lajos expedícióvezető e-mailjeiből tud tájékozódni, vele telefonon utoljára szerdán tudott beszélni. Ő írt neki a mai kutatásról is.


Fotó: MTI

Erőss Zsolt felesége, aki maga is hegymászó, azt mondta, pénteken mindenki elhagyja az alaptábort, vagyis aki holnap le akar jönni a hegyről, annak reggelre el kell érnie azt. „Ott már este van.”

Az alaptáborban tartózkodó Kollár Lajos csütörtök délelőtt küldött hivatalos beszámolót arról, hogy nincs remény a két magyar hegymászó megmentésére.

Szavai szerint „ha Zsolték a sátrakban nem voltak, rádión nem jeleztek, látni nem lehet őket a négyes tábor feletti csúcsrészeken sem, akkor ott vége! 23-a van, ennyi időt nem lehet kint tölteni 8000 méteren, úgy legyengülve pláne nem. Ebbe bele kell törődni.”

A hegymászószövetség elnökének véleménye

Több előjele volt a magyar hegymászók tragédiájának, elsőként az, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcstámadást megelőzően nem érte el a felső négyes tábort – mondta Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke.

A szakértő szerint a csúcstámadó tábort viszonylagosan jó állapotban, frissen kell elérni. A hegymászók azonban nem érték el a felső négyes tábort, hanem elcsigázottan felállítottak egy köztest 7250 méteren, így a csúcstámadás hossza megnövekedett.

A másik kritikus pontot abban látja Farkas Péter, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter csak 18 órakor értek fel a csúcsra, több mint 24 órás menetelés után. „Íratlan szabály, hogy a csúcsról 13-14 órakor vissza kell fordulni, a csúcstámadást pedig minél korábban, hajnali 2-3 óra körül megkezdeni” mondta a szakember. Hangsúlyozta, hogy ha valaki nem éri el a csúcstámadó tábort, akkor rossz állapotban van.

„Vissza kellett volna fordulni, lejjebb regenerálódni vagy feladni. Azonban ebben a magasságban az ember nem tud racionális döntést hozni. Az agy nem kap elég oxigént, a hegymászón fásultság, bódultság vesz erőt, és nem foglalkozik azzal, mi történik. Ha leesik például a kulacs, nem hajol le érte, fura állapotba kerül.”

Arra a – magyar idő szerint – csütörtök délelőtti hírre reagálva, hogy még akkor is kutattak serpák az eltűntek után, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke azt mondta, a keresők csak feltételezik, hogy körülbelül hol lehetnek az eltűntek, de a hegy hatalmas, nagy a hó és a szél, a látási viszonyok pedig vagy kiválóak, vagy nagyon rosszak.

„A holttestet fél óra alatt belepi a hó, ha valaki ki- vagy becsúszott egy hasadékba, bucka mögé, nem lehet észrevenni. A serpák lehetőségei is korlátozottak: igyekeznek felmenni a magaslatokra, pásztázni a környéket és valamilyen sötétebb dolgot találni, de minimális az esély, hogy megtalálják az eltűnt hegymászókat” – tette hozzá Farkas Péter.

Erőss Zsolt és Kiss Péter pályafutásáról ide kattintva lehet olvasni, míg egy spanyol hegymászó megállapításait ebben a cikkben foglaltuk össze.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.