A 41 esztendős átlövő – ahogy a magyar klub honlapján is olvasható – a helyi kézilabdázás ikonjává vált, szerénységével, emberségével és tudásával.
„Meg sem fordult a fejemben, hogy így megyek el Veszprémből – mondta a Katarba igazoló Carlos Perez. – Mindenki tudta, hogy közeleg a búcsú ideje. Negyven év fölött az élsportolóknál ez természetes.”
A Magyarországra 1997-ben érkezett „Csárli” (ahogy mindenki hívta) bevallása szerint a mostani szezon elején kicsit neheztelt az új edzőre, Carlos Ortegára, mert kevesebb játéklehetőséget kapott tőle, később azonban normalizálódott a kapcsolatuk.
A magyar válogatottal az athéni és a londoni olimpián is negyedik helyen zárt játékos aztán eljutott odáig, hogy rádöbbent: neki már valóban megterhelő a folyamatosan nagy fizikai igénybevétel, s a motivációja sem volt a régi. Ekkor jött számára a katari ajánlat, családja pedig hamarosan utána utazik.
A veszprémi klubtól békében, barátságban vált el, és ígéri, májusban visszatér egy búcsúmérkőzés erejéig.
Elárulta még, hogy amikor német és spanyol klubok ostromolták, akkor azért nem ment el, mert a „pénz nem minden”.
„Veszprém befogadott, csodálatos barátokat szereztem. Persze néha eljátszottam a távozás gondolatával, de komolyan sohasem került szóba, hogy elmenjek” – mondta Perez, hozzátéve, hogy a veszprémi közönség Európában egyedülálló.
Perez a Veszprémmel tizenháromszoros bajnok, BL-döntős és KEK-győztes, Magyarországon négyszer volt az év játékosa.
