“Tavaly nyáron elveszítettünk egy nagyszerű embert, nagyon hiányzik nekünk – emlékezett az egyik tanítvány, a csapatban olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, egyéniben vb-harmadik és Eb-győztes párbajtőröző Boczkó Gábor. – Mindenkinek mindig segített, ott állt mögöttünk a pástoknál és a magánéletben” – tette hozzá, felelevenítve azt is, hogy tavaly, amikor kicsit jobban érezte magát, Móna István a Honvéd párbajtőrcsapatával kiutazott a BEK-döntőre, és a verseny végén ott állt a vívókkal a dobogón, amikor hosszú idő után sikerült nyernie a magyar csapatnak. Ez volt az utolsó nemzetközi verseny, amelyen ott lehetett.
A budapesti Farkasréti temetőben rendezett keddi ünnepségen megemlékezett az öttusához és a víváshoz is teljes szívvel kötődő Móna Istvánról Bakonyi Péter világbajnok, olimpiai bronzérmes kardozó és Kamuti Jenő, olimpiai ezüstérmes tőröző, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja is. Mindketten a tavaly elvesztett sportbaráthoz fűződő személyes élményeik közül elevenítettek fel néhányat, illetve Móna István emberségét, elkötelezettségét, segítőkészségét emelték ki.
A síremléket támogatók segítségével a család emeltette. Kiss György Munkácsy-díjas szobrász alkotásán az olimpiai ötkarika és fáklya látható.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által szervezett ünnepségen jelen volt sok más, a két sportághoz kötődő jeles személyiség mellett Balczó András és Török Ferenc, az öttusa aranycsapat másik két tagja, valamint Fábián László, Szabó Bence és Kulcsár Krisztián.
Móna István tavaly július 28-án hunyt el. Az azt megelőző két évben több alkalommal esett át agyműtéten, az utolsó néhány héttel a halála előtt volt.
Öttusázóként a válogatottal világbajnoki címet szerzett 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben, egyéniben egyszer negyedik, kétszer ötödik volt. A mexikóvárosi olimpián tagja volt az aranyérmes csapatnak, egyéniben pedig hetedik lett.
