A Tsinghua Egyetem és a Karlsruhe-i Technológiai Intézet munkatársai nem a levegőbe beszélnek: némi ezüstöt kevertek a lazac DNS-éhez, majd az egészet két elektróda közé helyezve (és némi UV-fénnyel kezelve) kitűnő adattároló eszközt hoztak létre.
A rendszert az teszi a szilíciumos megoldásnál jóval olcsóbbá, hogy a lazac roppant termékeny faj és egyedei nagyon gyorsan felnőnek.
A WORM (write once read many times, vagyis egyszer írd és sokszor olvasd) névre keresztelt rendszert egyébként egy hagyományos CD-hez lehetne hasonlítani, hiszen a DNS-szendvics a hozzákevert ezüst lézeres kezelése miatt működik. Az ezüst nanorészecskék közé apró lukakat lehet égetni, amelytől az adott terület áramvezetési képessége megnő, a bináris számrendszer egyese (magas áramvezetés) és nullája (alacsony áramvezetés) pedig épp ettől függ.
Bár az még nem tisztázott, hogy az adattárolóra került információt meddig lehet visszaolvasni (egy átlagos CD 5-10 év után válik használhatatlanná), azonban az egyre világosabban látszik, hogy a kutatókat nagyon is foglalkoztatja az “élő” technológia – ezt példázza a baktériumokból épített merevlemez és kijelző is.
