Idén, a 101. nemzetközi nőnap ünneplésekor a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség korlátai még mindig fennállnak – írja Mikael Gustafsson, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke nőnapi közleményében. A nők és férfiak közötti bérszakadék csökkentése lassan halad, így például egy nőnek két hónappal többet kellett 2011-ben dolgoznia azért, hogy annyit keressen, mint egy férfi. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Európában átlagosan 16,4 százalékos a jövedelemkülönbség a két nem között. A lengyeleknél a legkisebb a női bérhátrány, csupán 1,9 százalék, az osztrákoknál és a cseheknél a legnagyobb, 25,5 százalék.
Magyarországon a férfiak 17,6 százalékkal keresnek többet, mint a nők az Eurostat adatai szerint. Egy másik, nem reprezentatív felmérésben ez a különbség jóval nagyobb: a Fizetesek.hu önbevalláson alapuló statisztikájából az derült ki, hogy az ugyanolyan pozícióban dolgozó nők bére 21 százalékkal marad el a férfiakétól. Adataik szerint ráadásul minél magasabb beosztásban dolgozik egy nő, annál nagyobb a fizetésbeli hátránya. A segédmunkásnők 6 százalékkal keresnek kevesebbet férfitársaiknál, az adminisztratív alkalmazottak 7, a szolgáltatási szférában dolgozók és a szakmunkások 18, a középvezetők 19, a felső vezetők pedig 26 százalékkal.
Hiánycikk a női vezető
Minden évben több nő jut be a felsőoktatásba, és a gazdasági szakokon is „nőuralom” van, ám mégis jóval kevesebb nő kerül vezetői pozícióba, mint férfi. Ennek egyik oka az ambíció hiánya is lehet – mondta egy korábbi konferencián Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) docense. Európában a felső vezetők harmada nő, hazánkban azonban csak 28 százalék az arányuk. Norvégiában a vállalatok igazgatótanácsában szinte feleannyi nő ül, mint férfi, Magyarországon viszont a székek 13 százaléka az övék.
Az Európai Unió igazságügyi biztosa azt szorgalmazza, hogy hivatalos kvóta szabályozza az európai vállalatok vezető tisztségeit betöltő nők arányát. Viviane Reding szerdán a ZDF televízió Morgenmagazin című műsorában kifejtette: az európai államok kétharmadában semmi sem történik ezen a téren, egyharmadban pedig csak óvatos mozgás mutatkozik. Ausztriában tavaly fogadták el azt a törvényt, hogy az állami vállalatok felügyelőbizottságának 35 százalékban női tagokból kell állnia 2018-ra. A német szövetségi kormány munkaügyi minisztere, Ursula von der Leyen már tavaly szorgalmazta, hogy a felső szintű vezetői állásokat – önkéntes alapon – több nővel töltsék be a cégek, a kezdeményezése azonban elbukott. Norvégiában először a képviselők esetében hoztak törvényt „női kvótáról” 1981-ben, majd a világon elsőként 2003-ban egy olyan jogszabályt is alkottak, amely kiköti, hogy a cégek vezetőségében mindkét nem kiegyensúlyozottan legyen jelen. A nők aránya itt már évek óta 40 százalék felett van.
Nő vagy férfi legyen a nagyfőnök?
A magyar vállalkozásoknál az első számú vezető és az alatta egy szinttel álló személy is általában férfi – derül ki a Figyelő, a Profession.hu és a BCE egy közös kutatásából. A vezetőként dolgozó nőknek gyakran választaniuk kell a család és a karrier között: az ugyanolyan beosztású férfiaknak átlagosan eggyel több gyerekük van, mint a nőknek. A tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a női vezetők megítélése miatt is nehéz „áttörni az üvegplafont” – hiszen egy nő nem alkalmazhat olyan vezetői stílust, mint egy férfi, mert akkor a közvélemény megbélyegzi, nagyképűnek, karrieristának tartják. Sokan kevésbé kompetensnek látják a női vezetőket, ezért sokkal nehezebb utat kell bejárniuk, kétszeresen is be kell bizonyítaniuk a rátermettségüket, meg kell küzdeniük az előítéletekkel. Ezt pedig sokan nem vállalják.
Ha valaki mestervezető, akkor nem teszi bele a személyiségét a munkájába – mondta az FN24-nek Merza Péter pszichológus. Így az egész nemi szerepeken alapuló, „női vs. férfi vezető” kérdéskör egyszerűsödik: vannak jó és rossz vezetők, nemtől függetlenül. Tévhit, hogy a nők érzékenyebbek, a férfiak pedig kemények. Egy kereskedelmi cégnél, ahol csak a profit és az üzlet számít, ott a főnöknek nem szabad érzelgősnek lenni, ám szociális területen nem baj, sőt akár előnyös is, ha a vezető átérzi a munkatársak gondjait. Érett személyiség, tudás kell ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, ez pedig nemtől független.
A nők legtöbbje nehezen tudja magát első számú vezetőként elképzelni, inkább a második helyen dolgoznak szívesen, kevés a szakmai önbizalmuk. A nők nehezebben tudják összeegyeztetni a munkát és a magánéletet: nekik általában otthon kezdődik a „második műszak”, aminek az ellátására kevés férfi alkalmas. Csak kőkemény személyiség képes arra, hogy első számú vezető legyen, és háztartást vezessen egyszerre – tette hozzá a pszichológus.
Ne legyen szép, de csúnya se
Se szép, se csúnya nem lehet egy nő, ha karriert akar építeni, a férfiak legalábbis sem ezt, sem azt nem szeretik – derült ki a Heidrick & Struggles nemzetközi vezetői tanácsadó cég egyik felméréséből. A kutatásban részt vevő 200 felső vezető férfi 60 százaléka gondolja úgy, hogy a nőnek árt, ha vonzó: egyharmaduk szerint azért, mert a többi kolléga irigy lesz rá, és majdnem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a szép nők buták. Ezzel szemben a megkérdezettek felének az a véleménye, hogy a munka szempontjából különösen fontos, hogyan mutat egy nő. „A 38-as méretnél nagyobb ruhákat hordó hölgyeknek néha nehézségeik akadhatnak a munkahelyükön” – fogalmaztak többen a megkérdezettek közül.
Egy magyar felmérésből viszont az derült ki, hogy a szépséget igenis összekötik a sikerrel a nők esetében. A válaszadók kétharmada szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy vagy kizárólagos szerepe van, és csak 14 százalékuk gondolja azt, hogy ez nem játszik szerepet. A Humán Rent Európa kutatásából az is kiderült, hogy a megkérdezettek háromnegyedét zavarná, ha a munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat. Igen nagy a különbség a nemek között: a férfiak 40 százaléka nehezen kezelne egy ilyen helyzetet, a nőknek viszont csak a tizedét zavarná.
.
