Huszonegy magyar biztosan van, akit Orbán Viktornak annak ellenére sem sikerült megvédenie, hogy a minap utcai harcosként emlékezett meg magáról a kérdésmentes területen működő állami médiában. Miközben ő utcai érdemeit mutatta be, négy nap alatt huszonegyen fagytak meg az extrém hidegben az utcán Magyarországon. Természetesen szó nincs arról, hogy a miniszterelnöknek saját testével kellett volna melegítenie azokat a szerencsétleneket, akik magukra maradtak reménytelen küzdelmükkel az életükért.
Például feltehetett volna egy videót a Facebook-oldalára, ahogyan teát vagy takarót visz egy nyomorultnak. Nem azért, mert azzal megoldja a magyarországi mélyszegénység ügyét, hanem azért, mert azzal példát mutat. Megüzeni azoknak, akik még hisznek benne – vagy legalább abban, hogy némi moralitás maradt benne zaklatott politikai utazása közben –, hogy segíteni kell. És akkor lehet, hogy ők is odafordulnak az utcán azokhoz, akik mínusz húszakban fagynak meg éppen. Meglehet, akkor is éppen huszonegyen fagytak volna meg, csak legalább gondolhatnánk arra, tettünk erőfeszítést azért, hogy legszerencsétlenebb honfitársaink túléljenek.
(Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Onnan tudjuk, hogy a kormányfőtől nem elvárhatatlan egy ilyen példamutató videó, hogy a napokban felkerült az oldalára egy produkció, amelyen azt látjuk, hogy odacsörög Kárpátaljára, megkérdezte a helyi vezetőt, van-e valami, amit tehet értük, kell-e pénzügyi segítség, vagy bármi más, egyúttal megüzente, a magyarok számíthatnak a kormányra.
Ám ez csak akkor lehetne így, ha nem tudnánk:
Igaz, inkább bátorságról szoktak beszélni, ám szédítő kamu minden szavuk, amelyet azzal összefüggésben elmondanak magukról, mert gyávaságon kívül másban nem jeleskednek. Ellenfeleikkel szemtől szemben nem harcolnak, törvényhozási, gazdasági eszközökkel fojtják meg őket, a közhatalmat használják arra, hogy végezzenek a szemben állókkal, legyenek azok hajléktalanok, akiket megbüntetnek, mert szegények, vagy ellenzéki pártok, amelyeknek kampányolási lehetőségeit lehetetlenítik el.
A Fidesz példátlan gyávaságának aktuális epizódját hétfőn élőben közvetítették Kecskemétről. Az LMP-s Hadházy Ákos, a szocialista Harangozó Tamás és a jobbikos Szilágyi György alkotta Elios-ügyi árnyékbizottság a városba látogatott, hogy betekinthessen a közvilágítási projekttel kapcsolatos iratokba. Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármester nem volt ott, ahogyan fideszes elődje, Zombor Gábor sem. Egyikük sem vállalta a politikai felelősséget, egyikükben sem volt meg a politikusi és emberi minimum, hogy odamenjen, szemben álljon az ellenzéki képviselőkkel és elmondja, hogy szerinte nem csaltak, odaadja az iratokat, hiszen minden tiszta, Kecskemétnek nincs mitől tartania, a fideszes vezetők jól gazdálkodtak a lakosok pénzével. Odaküldték a hivatal dolgozóit, akiknek politikai nyomás alatt, politikai helyzetben kellett szerepelniük, miközben a város működtetésére szerződtek. Így képzeljük a bátor harcosokat, igaz? Ilyen bátrak szerepelnek az orbáni beszédekben? Ilyen példás erkölcsi integritással lehet megvédeni a magyar embereket?
(Fotó: Ujvári Sándor / MTI)
Persze értem, hogy a Fidesz nem siet a nyilvánosságban ügyekkel, kérdésekkel találkozni. Hiszen soha még közhatalmat birtokló párt olyan erős korrupcióügyi szakértősorral nem vágott neki a választásnak, mint a kormánypárt teszi az idén. A lista élén ott van Orbán Viktor: a napnál is világosabb, hogy az Elios-ügyben komplett hálózatot építettek arra, hogy szervezett csalással teremtsenek milliárdos magánvagyont közpénzből a vejének. Aztán éltanuló két minisztere is. Ott van az átláthatatlan, a magyarországi letelepedési lehetőség értékesítésével offshore-cégeket gazdagító, így nyíltan hazaáruló kötvénybizniszt kitaláló Rogán Antal, aki a belvárosi ingatlanbotrányt is lábon kihordta. Aztán ott van Lázár János, aki az Elios-ügy egyik főszereplője, hiszen ő teremtette meg Tiborcz Istvánnal együtt okoskodva az Elios referenciáját, hogy aztán a cég letarolhassa az országot, majd azt is megtudjuk, semmi köze a földjei között megépült varázskastélyhoz. Aztán sorolhatnánk még sokáig a neveket, de már csak Kósa Lajost említjük, akit a nagyfiúk kihagynak a nagy játékokból, így 82 éves édesanyja vett végül fél sertéstelepet.
A párt, amelynek odahazudott célja a magyar emberek védelme, ennek jegyében indít hadjáratokat kijelölt, de visszaütésre képtelen és alkalmatlan ellenfelek ellen, aminek csúcsa az ENSZ elleni csata, ami tényleg már a valóság tökéletes és felülmúlhatatlan, minden ízében posztmodern kifordítása. Hiszen a kormány elképzelt harcban védi meg polgárait a világbéke elérésére létrejött szervezettől. Hogy ha a békétől védünk meg valakit, az valójában mit jelent, mindegy is, mert Magyarországon már semminek nincs jelentése, amihez a Fidesz egyszer hozzáér. Ennek köszönhetően fordulhat elő, hogy Mészáros Lőrincet olykor vállalkozóként, Rogán Antalt hazafiként, a Puskás Akadémiát meg futballcsapatként említik.
(Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)
Nyilván mennének is tovább az úton, mert nincs más választásuk. Hiszen csak addig vannak biztonságban és pénzüknél, amíg hatalmon vannak. Addig van esélyük kontrollálni a rendőrséget, az ügyészséget. Addig van esélyük arra, hogy úgy meséljék, politika az, hogy szervezett csalással kifosztjuk a közösséget, hogy magánvagyont építsenek.
Erre addig van esélyük, amíg nem lesz elég választópolgár, aki megüzeni Orbán Viktornak, hogy pontosan tudja, igazán csak egyetlen magyar embert akar megvédeni: magát.
Azt meg már úgyis tudjuk, mitől kell megvédenie magát:
Kiemelt képünkön Orbán Viktor, Rogán Antal, Havasi Bertalan, Várhelyi Olivér nagykövet megérkeznek a brüsszeli EU-csúcsra 2018. február 23-án
Fotó: Szecsődi Balázs / MTI
