Egy fiatal családos egyesült konferenciát szervezett a menekülthelyzet női kérdéseiről. A meghívott előadók listája alapján borítékolható volt, hogy kőkemény uszítás és riogatás lesz a fő csapásirány, azonban, amikor egy, alapvetően kormánypártinak nem nevezhető rádióban értékelő szakértő szájából hangzik el a címben is kiemelt mondat, akkor nem sok mindent lehet tenni, csak megragadni a halántékunknál az arcbőrünket és erőteljes, lefelé irányuló mozdulattal letépni.
De lássuk, szépen, sorjában.
Adott a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete (FICSAK) – nem tévedés, ez a név szerepel a weboldalukon (esetleg lehetett volna még a klub egyesületének szövetségi alapítványa, vagy hasonló, de ez más lapra tartozik), akik kedden „Migránshelyzet” női szemmel címen, a felesleges idézőjelek oltárán szerveztek előadásokat az A38 hajóra.
„Nem akarunk rettegni sötétedés után az utcán” – ezt már Király Nóra, a FICSAK vezetője mondta nyitóbeszédében, én pedig csak arra tudok gondolni, hogy bizonyára mostanában nem utazott tömegközlekedéssel az elmúlt húsz-harminc évben, ahol egy kis laza molesztálás szinte része az utazási élménynek, de nem is ordibáltak még utána a főváros utcáin deli magyar legények olyasmiket, amiért a civilizált országokban szexuális zaklatási per járna.
De ez messzire vezet, leginkább a vonatkozó rendezvényről szóló tudósításra, a Klubrádió szerda reggeli műsorán. Mielőtt azonban a lényegre térnék, egyetlen mondatot még ki kell emeljek a FICSAK rendezvényéről.
Mivel ugye a rendezvény címében ott szerepel a „női szemmel” kitétel, mégis furán vette volna ki magát, ha az előadók között egyetlen nő sincs, ezért pályára léphetett Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója is, hogy a témával kapcsolatos vizsgálódásairól tájékoztassa az egybegyűlteket. Na ő az, akit a házigazdának úgy sikerült felkonferálnia, hogy
hölgy létére is behatóan foglalkozott a terrorizmus és a radikális iszlamizmus témájával.
Nézd már, hát kijött a konyhából a kishölgy, netán még olvasni is tud! Ez azonban még mindig nem a legszomorúbb része ennek az egésznek. A rendezvény további megszólalóira nem vesztegetnék túl sok szót, aki látott már kék plakátokat mostanában, nagyjából össze tudná foglalni, hogy miről beszéltek:
ezek – mármint a mocskos arabok, ugye – kulturálatlan vademberek, egytől egyig, akikkel szót érteni nem lehet, csak rettegni, hogy felrobbantanak és megerőszakolnak mindenkit, akit érnek.
Integrációról, a kialakult menekülthelyzet érdemi kezeléséről nem esett szó.
Ez már önmagában sajnálatos,
de akkor ezen a ponton említsük meg, hogy a Klubrádió ma reggeli műsorában hogyan sikerült feldolgozni a témát. Pikó András műsorvezető vendége Sík Endre szociológus, a TÁRKI vezető kutatója volt, aki végighallgatta a rádiónak a konferenciáról készített összeállítását.
„Az egész, amiről beszéltek a konferencián, valóban a félelemről tanúskodik” – mondta Sík. „Nem kis mértékben a szervezők félelméről. Idézőjelben, maguk között beszélgetnek, engem még sosem hívtak meg ilyen beszélgetésre, hogy szembesítsük az én nézeteimet az ő nézeteikkel – ennek mentén tökéletesen kettéválik a szakma.”
A társadalomtudomány szakmájára gondolt Sík, aki elismerte, hogy a Migrációkutató Intézettel például a TÁRKI szakemberei sem kommunikálnak, ilyen szintű a megosztottság ma Magyarországon.
Ezután műsorvezető és vendége elbeszélgettek arról, hogy ma Magyarországon a félelmet a propaganda-híradásokkal lehet fenntartani, illetve, a morális pánik gombját nyomkodva lehet majd mutogatni olyan esetekre, amelyek illeszkednek a félelemkeltők narratívájába, majd ebből egy szép nagyot általánosítva több ezer, vagy akár több millió embert is könnyen meg lehet bélyegezni azzal, hogy terroristák, vagy erőszaktevők.
Persze valójában java részük háború elől menekülő szerencsétlen, aki a családját szeretné biztonságban tudni, hazamenni pedig nem tud, mert az otthonát porrá lőtték.
Pikó ezek után azt kérdezte a derék szakembertől, hogy mi történhet, ha a népszavazási kampány lezárultával rajtunk marad az a félelem és az ebből fakadó gyűlölet, amely ma Magyarországon azokat is megfertőzte, akik olyan helyen élnek, ahol
egy darab menekültet nem lehetett látni az elmúlt hónapokban.
Na, itt érkeztünk el a legkeményebb részhez, ezt már tényleg csak a nagyon erős idegzetűek olvassák. Sík ugyanis azt mondta, nem szükséges elvont félelmekről beszélni, hiszen tálcán kínálja magát a kielégítetlen szexualitás témája. A mondat konkrétan így hangzott:
„Nem is kell ilyen elvont félelmekről beszélni, beszéljünk a kielégítetlen szexualitásról, ami nagyon sok, különösen férfinak van, mert nagyon nehéz manapság feleséget és társat találni” – vagyis ezek szerint a nők után kiabáló, vagy a buszon a nőket taperoló bunkók valójában csak az igaz szerelmet keresik, ha jól értem.
Ezután mesélt arról, hogy olvasott egy hírt a margitszigeti szatírról, aki egy fára felmászva kukkolta a nőket, majd megpróbálta felhívni a figyelmet a társadalmi párbeszéd, illetve az érzékenyítés lehetőségére. Ehhez a következő szavakat választotta:
„Ha ő [mármint a margitszigeti szatír] hallja, hogy van más lehetőség is erre, ha lehet máshogy is kielégüléshez jutni, akkor lemászik a fáról” – ezen a ponton kigúvadt szemekkel meredtem a rádióra, de Sík még csak most futott neki a győztes gólnak.
Ez egy igazi deviáns, szerencsétlen alak, de ha sok férfi összejön focimeccs után, diszkó után, akkor az bizony egy alaptörvény, hogy együtt, tömegben gonoszabbul, gyűlöletesebben fognak viselkedni, fellazulnak az egyébként esetleg meglévő morális kötöttségeik és bizony veszélyt jelentenek a nőkre. Ez migránsokkal vagy migránsok nélkül is biztos, hogy ugyanígy működik.
Kész. Vége. Nincs tovább. Egy társadalomkutatással foglalkozó szervezet vezető kutatója azt mondja, hogy a férfiak már csak olyanok, hogy ha összejönnek a haverokkal sörözni, utána kötelező jelleggel alakulnak nőket zaklató vadállatokká (pardon, fellazult morális kötöttségű embercsoporttá), tehát biztosan veszélyt jelentenek a nőkre. Tény és való, mint azt feljebb is írtam, hogy sajnos nem ritkaság a nők után az utcán kurjongató, főleg fiatalabb férfiakból álló csoportok és sajnos szexuális zaklatás és nemi erőszak terén is elég „jól” állunk,
de könyörgöm!
Azt kimondani, hogy BIZTOS, hogy ez így működik, lásd még: „az bizony egy alaptörvény”, az éppen ezt a viselkedést legitimálja. Megisznak a fiúk pár sört, és akkor már nincs mit tenni, a nőknek tudnia kell, hogy ilyenkor a fellazult morális kötöttségek jegyében bárkii bármikor megerőszakolhatja őket, hát hiába, a férfiak már csak ilyenek, meg amúgy is, minek illegeti magát minden szégyentelen céda rövid szoknyában, esetleg dekoltázzsal, ugye?
Lehet most buzgón bólogatni, hogy de hát a férfiak tényleg ilyenek, de a lényeg itt az volna, hogy éppen az az ember, aki saját bevallása szerint is egy (politikai értelemben) annyira megosztott szakmában dolgozik, ahol az ellentétes oldalon álló kutatók nem is állnak szóba egymással, szóval éppen ez az ember egy ekkora ordas általánosítással próbál rámutatni a FICSAK rendezvényén elhangzott propaganda-marhaságok visszásságára, az mutatja, hogy milyen súlyosan sötét hely lett Magyarország 2016-ra. Szerettem volna valami velős tanulságot is írni mindennek a végére, de sajnos nem megy, inkább csak egy jegyet szeretnék a következő űrhajóra, ami az Alpha Centauri felé indul.