Hölgyek, nők, lányok (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban tegeződnék), szeretnélek megkérdezni titeket: egészen biztosan magatoknál vagytok, amikor különböző platformokon ilyen kommenteket írtok, most éppen Takáts Zsuzsanna esete, de egyébként bármilyen hasonló ügy kapcsán?
Szeretném azt hinni, hogy az efféle megnyilvánulások ritkák, mint az a bizonyos fehér holló, de van egy olyan gyanúm, hogy ez borzasztó naiv gondolat lenne. Éppen elég baj, hogy van nekünk egy Friderikuszunk, Aczél Endrénk és Csapó Gáborunk, akik úgy gondolták, mindenképpen meg kell szólalniuk a témában.
Nem, nem akarom nőtársaimat arra buzdítani, hogy fogjanak össze a “gonosz” férfiak ellen, alkossanak élő láncot a Szabadság hídon, vagy szervezzenek flashmobot tiltakozás gyanánt. Megelégednék azzal, ha gondolkodnának pár percet, mielőtt megszólalnak, vagy leírnak valami elképesztő hülyeséget.
Pihenjenek meg egy kicsit, hunyják be a szemüket, lélegezzenek mélyeket, és legyenek szívesek idézzék fel az utolsó kapcsolatukat, lett légyen az alkalmi szex, vagy hosszú távú viszony.
Merengjenek el azon, hogy az ismerkedés szakaszában hányszor voltak 100 százalékosan biztonságban. Igen, tökéletes biztonságban. Amikor megtettek minden szükséges óvintézkedést,
- amikor végigpörgették az agyukban a másik fél összes lehetséges következő lépését
- amikor az ismerettségi körükből minimum hárman tudtak arról, hogy éppen kivel, mikor és hol találkoznak
- amikor felkészültek voltak önvédelmileg, illetve ott lapult a táskájukban egy flakon gázspray
- és egy kortyot sem ettek vagy ittak abból, amivel a pasi megkínálta őket.
Az erkölcscsőszködő, utólag jó tanácsokat puffogtató nőszemélyekkel egészen biztosan soha nem fordult még elő, hogy megbíztak valakiben, esetleg elragadták őket az érzelmeik, és emiatt olyan lépésre szánták el magukat, amiért a drága jó mama biztosan nem dicsérte volna meg őket.
Igen, vigyázzunk magunkra, rohadt mindegy, hogy mi van a lábunk között.
Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt saját testi épségünk érdekében. De, hogy ez pontosan kinek mit jelent, az már személyiség és neveltetés kérdése. Vannak emberek, akik érzékenyebb radarokkal rendelkeznek, vannak, akik feltétel nélkül bíznak. Lehet róla vitatkozni, hogy a mai világban így meg úgy, de nem nagyon érdemes.
Jó lenne, ha felfogná végre a világ, hogy ha én pucéran kifekszem a Deák térre, maximum a rendőrök vihetnének el, de egyetlen férfinak sem lenne joga ahhoz, hogy rám másszon, AKARATOM ellenére, csak azért, mert nincs rajtam bugyi.
Végezetül üzenném mindenkinek, aki olvassa-e sorokat, hogyha a birtokukban van olyan dokumentum, amiben feketén-fehéren le van írva, hogy pontosan hány óra, nap, hét, vagy hónap után lehet valakiben annyira megbízni, hogy mondjuk biztonsági őrök nélkül elmenjünk vele a következő sarokig, ne adj Isten csukott ajtók mögött tartózkodjunk egymás társaságában, küldjék el nekem a szerkesztőségbe. Szeretném megmutatni a jövőbeni lányomnak.