Az elmúlt hetekben két ügy is kiverte nálam a biztosítékot, napokon keresztül pörögtem rajtuk. Az egyik a betyársereg házi MMA-bajnokai által zaklatott roma család, a másik annak a melegfelvonuláson papnak öltözött fiúnak a története, akinek a fejére konkrétan vérdíjat tűzött ki a szélsőjobb, és akinek a fenyegetések miatt el kellett költöznie otthonról.
A két esetben az a közös, hogy civilizált országban ilyet nem lehet csinálni emberekkel, ugyanis az állam közbelép. Lenyomozza, ki zaklatja a buzit és a cigányt, a falhoz csapja, megy a vádemelés, pénzbírság, elzárás. A működő állam ezzel elküldi az üzenetét a fenyegetőknek és a paramilitáris csoportoknak: kicsi barátaim, az ítélkezés és az erőszak az én monopóliumom.
Magyarország azonban egyre távolabb van az európai normáktól. Ezt bizonyítja a fenti két eset is. Szeretnék velük a kontextusukon kívül is foglalkozni kicsit. Tekintsünk már el attól, hogy a két áldozat egy-egy magyarországi kisebbséghez tartozik (akkor is, ha a papnak öltözött fiú olasz), és nem egy buzit meg egy cigánycsaládot fenyegetnek, hanem valaki mást a többségből.
Mert ennek a két ügynek a tanulsága az: Magyarországon fizikailag is lehet zaklatni embereket. Ha egy buzit, egy cigányt gond nélkül fenyegethetek a lakása előtt, kővel dobálhatom a házát, vérdíjat tűzhetek ki a fejére, ezt pedig a hatóság tétlenül nézi, akkor ez bárkivel és bármikor megtehető következmény nélkül.
Elsősorban a jobbikos olvasónak szeretném elmagyarázni, miről beszélek. Gondolja nyugodtan, hogy a romák gyerekeket esznek, a meleg fiú pedig megsértette a „NEMZETET”, menjen vele a bíróságra, azért van. Ha azonban a kezébe veszi az ítélkezést, ha brigádokat szervez, ne lepődjön meg, ha a saját portája előtt egy kétméteres lángoló műfaszt állítanak majd szívárvány színű csuklyába öltözött liberális szabadcsapatok. Mert megkapták az üzenetet: megtehetitek.
A legrémisztőbb a két történetben az, hogy a baloldali/liberális médián kívül szinte senki nem foglalkozott vele. A kormánypolitikusok sem. Bajom van ezzel a nemzeti kussolással. Értem én, hogy a szabadságharcoló kormányfőnek, köztársasági elnöknek derogál megvédeni egy buzit meg pár vidéki cigányt, csak úgy érzem, nem értik, hogy ebben az esetben a hallgatás is üzenet. Ennek a hallgatásnak, ismételjük meg, két jelentése van:
-
Igen, olyan országban élünk, ahol ezt meg lehet csinálni.
-
Nem, sem a rendőrség, sem az ügyészség nem fog tenni semmit, egyedül vagy a testi szellemi integritásodat fenyegető jelenségekkel szemben.
Ez a jól artikulált üzenet megérkezik a magyar állampolgárhoz, aki először kétségbeesik, majd gondolkodni kezd. Aztán kiautózik Ausztriába/Ukrajnába, kéz alól beszerez egy mordályt meg egy csomó skulót, a mordályt megtölti, kiteszi a falra, és amikor jönnek AZOK, leemeli, és közéjük lő, mert nyilvánvaló, hogy azon kívül, hogy gyorshajtás miatt büntessen, a rendőrség/ügyészség/gyámügy és az összes kurva hivatal, másra nem való. Mire kiér a hatóság, a delikvenseket már el is ásta a kertben, még misét is mondatott értük.
Ez a módszer évezredek óta remekül működik például a Sinai-félsziget beduin törzsei között. Nem is megy senki a portájukra fenyegetőzni, hacsak be nem kalkulálja, hogy pofánlövik egy AK-74-essel valamelyik sátorból.
Kétsége ne legyen senkinek: erre tartunk.
Fotó: Jászberényi Sándor