Izrael megkezdte a kivonulást a Gázai Övezetből. Tette mindezt egyoldalúan, el sem mentek a legutóbbi tárgyalásokra Kairóba. Ha objektíven végignézzük az „Erős Szikla” hadműveletet, beláthatjuk, hogy Izrael ismét vereséget szenvedett. Egy csomó palesztin civil megölésén kívül ugyanis más eredményt nem ért el.
Amikor ezeket a sorokat írom, Beit Lahiában, a Gázai Övezet egyik kerületében temetik a halottakat. A barátaim, akiket el tudtam érni, elképesztő bűzről számolnak be – a holtestek napokon keresztül rohadtak a napon, ugyanis az IDF „no go” zónává nyilvánította az egész területet, és bárkit agyonlőttek, aki bement.
A Hamász ünnepli a győzelmét a romok felett. Esküdözik a dzsihád folytatására, és nagy erőkkel toboroz. Önként jelentkező bőven akad. Bármelyik halottas családból könnyű toborozni.
Így születnek az öngyilkos merénylők a környéken: egy átlagos civil családi házára rakétát lő az IDF. Lehet, hogy előtte persze figyelmeztették, hogy menjen el hazulról, amíg szétlövik az otthonát. Persze, lehet, az ő hibája, hogy otthon maradt. Végül is, mennyi munka kitermelni egy családi ház árát? Csak egy életé. Aztán persze az is lehet, hogy már nem volt hová menni. A rokonok, ismerősök házai csurig teltek, gyerekekkel és öregekkel meg nem tudtak az utcán éjszakázni.
A ház felrobbant, a családból sokan meghaltak. Az életben maradottak földönfutóvá lettek. Semmi másuk sem maradt, csak a csontig hatoló bosszúvágyuk. A Hamásznak nem kell sokat erőlködnie velük, nem kell Istenről beszélni. Önként és dalolva csatolják fel magukra a robbanótöltetet, és nem Istenre gondolva nyomják majd meg a kioldógombot, hanem arra, hogy most majd az izraeli civilek is azt fogják érezni, amit ők.
Több ilyen öngyilkos merénylő van, mint olyan, aki egyszerűen csak a mennybe szeretne menni.
Izrael kapitális kudarcot vallott ismét. Bár néhány alagutat sikerült berobbantaniuk, a Hamász infrastruktúrája nagyjából érintetlen maradt – a veszteségeik heteken, hónapokon belül pótolhatók. Az új alagutak ásását pedig már meg is kezdték. Egyiptomtól sem vágták el az Övezetet – arról pedig kétségeink se legyenek, hogy előbb-utóbb a Rafah-Rafah alagúthálózat újra teljes erővel üzemelni fog, hiába keménykedik most Ász-Sziszi elnök a hadsereggel a határon.
Ő is tudja, az izraeliek is tudják, a palesztinok is, hogy az egyiptomi gazdaságnak éppolyan szüksége van azokra az alagutakra, mint a palesztinoknak. Rafah-tól Shiek Zuvájedig ugyanis minden határ menti egyiptomi ebből a kereskedelemből él. Ász- Sziszi, mint hajdanán Hoszni Mubárák, majd megköti a kis üzletét a Hamásszal. Például nem lesznek palesztin terroristák a Sinai Félszigeten, cserébe az alagutakért. Így megy ez.
Pláne, hogy Izrael el sem ment a legutóbbi tárgyalásokra, melyet Egyiptom közvetített a Hamásszal.
Az alagutakon keresztül pedig a Hamász majd ismét jól fel fogja fegyverezni magát, jönnek majd a szudáni, szíriai, iráni és líbiai föld-föld, föld-levegő rakéták. Fél éven belül ugyanolyan erős lesz, mint a hadművelet megindítása előtt volt. A rakétázások persze előbb fognak megkezdődni.
Izrael elképesztő imázsveszteséget szenvedett. A hadművelet során ugyanis kiderült, hogy a három izraeli fiút, aki miatt tömegével tartóztatták le és zárták börtönbe a palesztinokat Ciszjordániában, nem a Hamász gyilkolta meg. A vegzálások – és egy bosszúból élve elégetett palesztin fiú miatt – kezdett el rakétázni a Hamász, melyre megindult az egész hadművelet.
Normális ember nem vitatta Izrael önvédelemhez való jogát. Sőt bár megrendülve a rengeteg civil áldozat miatt, a Hamász felszámolásának szükségességét sem vitatta senki sem. Nem lehet tárgyalni olyan szervezettel, mely arra jött létre, hogy kiirtsa a népedet, a Hamászt tehát meg kellett gyengíteni, fel kellett volna számolni, kerül, amibe kerül. Rosszabb megítélése már úgysem lett volna Izraelnek.
Izrael azonban nem számolta fel a Hamászt. Kivonult, mindent úgy hagyott. „Lenyírta a füvet” – mondják cinikusabb politikai elemzők. A fű pedig ugye mindig visszanő.
Mindezt arra hivatkozva, hogy nem tudni, mi venné át a Hamász helyét, lehet, hogy valami sokkal rosszabb.
Lehet. A jelenlegi állás szerint ezt nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy értelmetlenül meghalt ezer plusz civil meg egy csomó IDF katona. Valós eredmények, csakúgy, mint a 2008-2009-es Öntött Ólom hadművelet után, ismét nincsenek.
Ja, de igen. Lett egy csomó önként jelentkező palesztin öngyilkos merénylő.
