Hol volt, hol nem volt, messze-messze Anatóliában, Bursa tartományban az Iznik-tó partján, nem messze az első egyetemes zsinat helyszínétől, Niceatól, a mai Izniktől, volt egyszer egy kolostor. Valamikor az V. században alapították, mintegy 250 évig használták, amíg III. León uralkodásának vége felé egy szörnyű októberi napon (740. október 26-án, egészen pontosan) össze nem dőlt egy földrengés következtében. A kolostor romjait lassan elmosta az Iznik-tó víze, az emberek a nevét is elfelejtették. Mígnem 1274 év múlva, éppen a múlt héten rá nem bukkantak a víz alatt fekvő kolostorra.
Iznik kulturális emlékeinek megörökítése közben fedezték fel a levegőből az ember alkotta struktúrát a parttól mintegy húsz (20) méterre. A kolostor megmaradt – és a levegőből szépen kirajzolódó – alapjai mindössze másfél-két (1,5-2) méterre találhatók a vízfelszíntől.
Mustafa Şahin a Bursai Uludağ Egyetem régészprofesszora arról számolt be a Doğan hírügynökségnek, hogy az izniki Hagia Sophia templommal való hasonlóság alapján keltezik a maradványokat az i.sz. V. századra. A földrengésre pedig a helyszínen talált, szétszóródott durva kövekből következtetnek. A 740. október 26-i földrengés éppen beleillik a képbe, mivel a vidéket sújtó számos földrengés közül ez volt olyan erejű, hogy az Iznik tó partja is alámerült, víz alá került.
Nézem ezt a képet, és eszembe jut, hogy ez a régészeti felfedezés én magam vagyok: éppen így nem szoktam észrevenni azt, ami az orrom előtt van (20 méterre a parttól, 1,5-2 méter mélyen). Eszembe jut, milyen rafináltan tudja elrejteni a dolgokat a közelség. Eszembe jutnak Kányádi Sándor sorai: „távolra még ellát a szem / de a közeli apróságok / már a betűk is megkívánnak / félkarnyújtásnyi távolságot”. Igen, kell néha az új perspektíva, az egészséges távolság, az elemelkedés, hogy megláthassuk a valóság rejtett, mert túl közeli dimenzióit is. Hogy megtehessük saját régészeti felfedezéseinket. A múltkor is például, amikor nézegettem itthon a régi fényképeimet… Na, de ez most messze vinne.
Szóval az van, ha a kolostor a tóból elő nem bukkant volna, az én mesém is tovább tartott volna. Vagy el sem kezdődött volna.
